Az európai gazdasági és monetáris unió kialakulásának és működésének intézményi és jogi vonatkozású kérdései

Tartalom

BEVEZETŐ GONDOLATOK 7
ELSŐ RÉSZ: FEJEZETEK A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MAASTRICHT ELŐTTI INTÉZMÉNYI ÉS JOGI ELŐZMÉNYEIBŐL
I. fejezet: A gazdasági- és monetáris politika szabályozása az EGK-t létrehozó Római Szerződésben 11
1. Néhány gondolat a Római Szerződés vonatkozó cikkeinek előzményeiről és nemzetközi hátteréről, avagy az EGK „Bretton Woods-i függősége 11
2. A Római Szerződés vonatkozó cikkeinek elemzése 12
2.1. A 2. és 3. cikkek a Közösség tevékenységeiről 12
2.2. A 103. cikk a konjunktúrapolitikáról 13
2.3. A 104-105. cikkek és az ún. „mágikus négyes" 13
2.4. A Monetáris Bizottság létrejötte 14
2.5. A 107. cikk az árfolyam-politikáról 14
2.6. A 108. és 109. cikkek a fizetésimérleg-válságról
2.7. A tőke és a fizetések szabad mozgása az RSz.-ben 15
II. fejezet: Az EGK első évtizedének törekvései egy hatékonyabb gazdasági-monetáris együttműködés irányába és ennek intézményi aspektusai, avagy a bizottságokon keresztül történő koordináció rendszere 17
1. A rövid távú gazdaságpolitikai bizottság létrehozása 17
2. A Bizottság 1962-es akcióprogramja 17
3. A jegybankelnökök bizottságának létrejötte 18
4. Az 1969-es Barre-terv 19
III. fejezet: A gazdasági és monetáris unió megvalósításának első kísérlete a Werner-jelentés alapján, előzmények és következmények 19
1. Az 1969-es hágai csúcstalálkozó 19
2. A Werner-jelentés mint a GMU megvalósításának részletes programja 20
3. Erőfeszítések a GMU létrehozására és a terv kudarcának okai 22
4. Az Európai Monetáris Együttműködési Alap létrejötte, valamint az ezt követő fejlemények 23
5. A gazdaság- és monetáris politikai együttműködés első két évtizedének tanulságai 26
IV. fejezet: Az Európai Monetáris Rendszer és jogi háttere 27
1. Politikai előzmények és a rendszer létrejötte 27
2. Az EMR jogi és intézményi alapjai 28
2.1. Az Európai Tanács állásfoglalása 28
2.2. Tanácsi jogszabályok 29
2.3. A tagállami központi bankok közötti megállapodások 29
2.4. Az EMEA kormányzótanácsának határozatai 30
2.5. Az EMR intézményi háttere 30
3. Az EMR működésének elemei 30
3.1. Az ECU és funkciói, valamint használatának elterjedése 30
3.2. Az árfolyam és intervenciós mechanizmus 32
3.3. A hitelmechanizmus 32
V. fejezet: Az Egységes Európai Okmány mint a gazdasági és monetáris unió felé vezető út jogi mérföldköve 32
1. Az EEG monetáris rendelkezéseinek előzményei 33
2. A GMU-val kapcsolatos új rendelkezések elemzése 33
2.1. Az EMU céljának megjelenése a közösségi jogban 34
2.2. Az EMR és az ECU beemelése a Szerződésbe 34
2.3. A konvergencia-kötelezettség megjelenése 35
2.4. A későbbi szerződésmódosítások megalapozása 35
2. Az EEO a GMU felé vezető úton, és az azt követő fejlemények 35

MÁSODIK RÉSZ: A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ LÉTREJÖTTÉNEK INTÉZMÉNYI ÉS JOGI ASPEKTUSAI 37
VI. fejezet: A Delors-bizottságtól a Maastrichti Szerződés hatálybalépéséig, avagy
Hannovertől Karlsruhe-ig 39
1. A hannoveri Európai Tanács és előzményei 39
2. A Delors-jelentés mint a GMU-ra vonatkozó elsődleges közösségi jog megalapozója 41
3. A gazdasági és monetáris unióról szóló kormányközi konferenciáig vezető út 43
4. A GMU-t létrehozó Európai Unióról szóló Szerződés megszületése és ratifikációs nehézségei 44
4.1. Az Egyesült Királyság jogi helyzete a GMU-ban 45
4.2. A Dánia kapcsán felmerült problémák és megoldásuk 46
4.3. A GMU és a német alkotmánybíróság 47
4.4. Svédország magatartása mint a tagállami kötelezettségszegés speciális esete 48
VII. fejezet: A gazdasági és monetáris unió létrejöttének három szakaszos folyamata 50
1. A GMU-ra vonatkozó rendelkezések a Szerződés alapelvei között 50
2. A GMU első szakasza, különös tekintettel a tőke és a fizetések szabad mozgásának
teljes körű megteremtésére 52
2.1. Az első szakasznak a gazdasági uniót érintő fejleményei 52
2.2. Az első szakasz és a monetáris unió 53
2.3. A tőke és a fizetések szabad mozgásának új közösségi jogi szabályozása 54
3. A második szakasz jogi vonatkozásai, és egy átmeneti intézmény:
az Európai Monetáris Intézet 57
3.1. A második szakasznak a gazdasági uniót érintő szabályai 57
3.2. Az Európai Monetáris Intézet létrehozása és jogi keretei 58
3.2.1. Létrehozása, felépítése és székhelye 58
3.2.2. Célkitűzései és alapvető feladatai 59
3.2.3. Az EMI jogállása, jogi aktusai, konzultatív szerepe és bírósági felülvizsgálata 59
4. A harmadik szakaszba történő átlépéssel összefüggő jogi és intézményi kérdések 60
4.1. Döntés a harmadik szakasz kezdetéről és ennek jogi meghatározottsága 61
4.2. A konvergenciakritériumok, különös tekintettel a jogi konvergenciára 62
4.3. Az eltéréssel rendelkező tagállamok jogi helyzete 64
4.4. A KBER és az EKB felállításával összefüggő döntések 64
4.5. Az euró bevezetésének közösségi jogi háttere 65
4.5.1. A közös pénz végleges elnevezése körüli jogi bonyodalmak 65
4.5.2. Az euró törvényes fizetőeszközként való bevezetésével összefüggő egyes jogi kérdések 66

HARMADIK RÉSZ: A KÖZÖS MONETÁRIS POLITIKA SZERVEZETI HÁTTERÉNEK EGYES ASPEKTUSAI A KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNY- ÉS JOGRENDSZERBEN 69
VIII. fejezet: A KBER célkitűzései és alapvető feladatai 71
1. A célkitűzések rendszere 71
1.1. Az árstabilitás mint elsődleges cél 71
1.2. Az általános gazdaságpolitika támogatása mint kiegészítő célkitűzés és ennek problematikája 71
1.3. A szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvének szerepe 72
2. A KBER alapvető feladatai 72
2.1. A monetáris politikát érintő feladatkör 73
2.2. A devizaműveletekkel összefüggő feladatok 73
2.3. A tagállami devizatartalékok tartása és kezelése 74
2.4. A fizetési rendszerek felügyelete 75
3. A KBER és az EKB további feladatai 75
3.1. A bankjegy- és érmekibocsátás szabályozása 75
3.2. Az EKB konzultatív és véleményező funkciója 76
3.3. Hozzájárulás a prudenciális felügyelethez 77
3.4. Statisztikai feladatok 78
IX. fejezet: A KBER kétszintű szervezeti felépítése, az EKB és a tagállami jegybankok viszonya 78
1. Elméleti alapvetés 78
2. A Fed és a Bundesbank esete 79
2.1. A Fed létrejötte 79
2.2. A német Bundesbank példája 80
3. A maastrichti megoldás 80
4. A tagállami jegybankok szerepe és jogi helyzete a KBER-ben 81
5. Az eurórendszer fogalmának megjelenése és tartalma
X. fejezet: Az EKB belső szervezeti felépítése és döntéshozatali rendszere 84
1. A Kormányzótanács mint a legfőbb döntéshozó szerv 84
1.1. Összetétele 84
1.2 Feladatai 84
1.3. A Kormányzótanácson belüli döntéshozatali és szavazási rendszer sajátosságai és jövője 85
2. Az Igazgatóság mint a teljes szupranacionalitás megtestesítője 87
2.1. Összetétele 87
2.2. Tevékenysége és döntéshozatala 87
3. Az Általános Tanács mint az EKB ideiglenes szerve 88
3.1. Létrejöttének oka és összetétele 88
3.2. Feladatai 88
XI. fejezet: Az EKB normaalkotó hatáskörének sajátosságai 89
1. A jogi normák csoportosítása 89
2. Az EKB rendeletei 89
3. Az EKB határozatai 91
4. Az EKB ajánlásai 92
5. Az EKB véleményei 92
6. Az EKB iránymutatásainak és utasításainak jogi természete 93
7. Az EKB normaalkotó tevékenysége az alkotmányos szerződésben 94
XII. fejezet: Az EKB által alkotott jog végrehajtása 95
1. A végrehajtás lehetséges módozatai 95
2. Az EKB-jog közvetlen végrehajtása és annak kiemelt esete: az EKB szankciók kirovására vonatkozó hatásköre 96
XIII. fejezet: A maastrichti értelemben felfogott jegybanki függetlenség és annak közösségi jogi biztosítékai 97
1. Elméleti alapvetés 97
2. A jegybanki függetlenség közösségi jogi szabályozása 99
2.1. Intézményi függetlenség 99
2.2. Személyi függetlenség 100
2.2.1. Alkalmassági kritérium és kinevezési eljárás 100
2.2.2. Hivatali idő és újraválaszthatóság 100
2.2.3 A felmentési eljárás és garanciái 101
2.2.4. A javadalmazással és az egyéb munkavégzéssel kapcsolatos kérdések 102
2.2.5. A nemzeti központi bankok döntéshozó testületeinek egyéb tagjai 102
2.3. Funkcionális függetlenség 103
2.4. Pénzügyi-gazdasági függetlenség 103
2.5. A jegybanki függetlenség jogforrástani megközelítése 104
XIV. fejezet: A demokratikus elszámoltathatóság és az EKB 104
1. Elméleti alapvetés 104
2. Az elszámoltathatóság egyes elemei a közösségi jogban 106
2.1. Kapcsolat az EKB, a Tanács és a Bizottság között 106
2.2. Az EKB beszámolási kötelezettségével és transzparenciájának egyéb elemeivel összefüggő kérdések 106
3. A demokratikus elszámoltathatóság egy kiemelt területe: az EKB és az Európai Parlament monetáris párbeszéde 109
3.1. A monetáris párbeszéd összehasonlító jogi alapjai 109
3.2. A párbeszéd résztvevői 110
3.3. A monetáris dialógus eddigi tapasztalatai 111
XV. fejezet: Az EKB helye a közösségi intézményrendszerben: egy érdekes vita és annak lezárása, az OLAF-ügy 112
1. A problémafelvetés a gazdasági és monetáris unió külső hatásköreivel összefüggésben 112
2. Az EKB-nak a közösség, intézményrendszerben betöltött helyével kapcsolatos elméletek 112
2.1. Az EKB mint az EU negyedik pillére 113
2.2. Az EKB mint a tagállami központi bankok leánybankja 113
2.3. Az EKB mint a tagállamok közös központi bankja 114
2.4. Az EKB mint közösségi intézmény 114
2.5. Az EKB mint decentralizált közösségi testület 114
2.6. Az EKB mint a közösségi jog független, specializált szervezete 115
2.7. Az EKB és az EBB közötti lehetséges párhuzamok 115
3. Az EKB és az EK Bíróságának kapcsolata 116
3.1. Az EKB és a közösségi jogi aktusok bírósági felülvizsgálata 117
3.2. Az EKB-nak a nemzeti központi bankokkal szembeni indítható eljárása 118
4. Az OLAF-ügy 118
4.1. Az ügy előzményei és háttere 118
4.2. A rendelet EKB-ra való alkalmazhatóságának kérdése 119
4.3. Az EKB határozatának kollíziója a rendelettel 120
4.4. A rendeletnek az EKSz. 241. cikk értelmében vett alkalmazhatatlanságának kérdése 120
4.5. Az OLAF-ügyben született ítélet értékelése 120

NEGYEDIK RÉSZ: A GAZDASÁGPOLITIKAI KOORDINÁCIÓ ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAKÍTÁSÁNAK JOGI SZABÁLYOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓBAN 123
1. A gazdasági uniós pillér helyzete 125
2. Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és a többoldalú felügyeleti eljárás, mint a koordinációs mechanizmus központi elemei 126
2.1. Az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és jogi természetük 126
2.2. A többoldalú felügyeleti e[járás új szerződési szabályai 127
2.3. A stabilitási és konvergencia-programok 127
3. A túlzott hiány esetén követendő eljárás, valamint a Stabilitási és Növekedési Egyezmény mint a tagállamok fiskális szuverenitásának jogi korlátai 128
3.1. A túlzott hiány esetén követendő eljárás eredete és jogforrástani felépítése 128
3.2. A túlzott hiány esetén követendő eljárás menete a közösségi jogban 130
3.2.1. A Bizottság ellenőrző tevékenysége 130
3.2.2. A költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó kritériumok 130
3.2.3. A Bizottság jelentése és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleménye 131
3.2.4. A Bizottság véleménye és ajánlása 131
3.2.5. A Tanács döntése a túlzott hiány fennállásáról és az ehhez kapcsolódó bizalmas ajánlásai 131
3.2.6. A Tanács jelentésének nyilvánosságra hozása 132
3.2.7. A tagállam felszólítása a túlzott hiány csökkentésére 132
3.2.8. A Tanács szankciós lehetőségei 133
3.2.9. A túlzott hiány eljárás felfüggesztése és megszüntetése 134
3.3. A túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának problémái és ennek jogi következményei a Bizottság kontra Tanács ügyben 134
3.3.1. A túlzott hiány eljárás alkalmazása Németország és Franciaország esetében, mint a
Bizottság és a Tanács közötti konfliktus előzménye 134
3.3.2. Az ECOFIN 2003. novemberi ülésén hozott döntések 135
3.3.3. A jogvita folytatása az Európai Bíróságon, a Bizottság kontra Tanács ügyben született ítélet 136
3.3.4. Az ítélet, valamint az alkotmányos szerződés jelentősége a túlzott hiány eljárás, illetve az SNE jövője szempontjából 138
3.3.5. A legújabb fejlemények 139
KÖVETKEZTETÉSEK 141
BIBLIOGRÁFIA 144
Eddig megjelent az Európai Műhelytanulmányok sorozatban 157

Témakörök