Az európai gazdaság-világ történeti földrajza

Az európai gazdaság térszerkezetének átalakulása a késő középkor és a kora újkor idején

Szerző

Rácz Lajos

Szeged

'Rácz Lajos: Az európai gazdaság-világ történeti földrajza ' összes példány

Kiadó:	JATEPress
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	124 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ennek a jegyzetnek a története 1985 tavaszán kezdődött, amikor a másodév végi szigorlatra készülvén elolvastam Immánuel Wallerstein "A modern világgazdasági rendszer kialakulása" című könyvének kijelölt fejezeteit. Ám az olvasottak kevéssé voltak meggyőzőek, a szerző ugyanis nem definiálta az általa használt fogalomrendszer elemeit, ráadásul a történeti példák és az egyetemes vízió között távolinak és esetlegesnek tűnt a kapcsolat. Először arra gyanakodtam, hogy a kategóriák tisztázására és a „fogalmi középszint" kiépítésére a könyv más fejezeteiben került sor, ám az egész kötet elolvasása után ennek az ellenkezője derült ki (s ez a kép a tízkötetesre tervezett sorozat végül elkészült második és harmadik kötetében sem változott). A szigorlaton szerencsésen túljutottam, ám az egyetemes gazdaságtörténeti modell értelmezési zavarainak rossz emléke megmaradt.
Egyetemi tanulmányaim végeztével sikerült egy másfél hónapos párizsi ösztöndíjat elnyernem az École des Hautes Études en Sciences Sociales Történeti Demográfiai Laboratóriumába. Az egyik konzultáció alkalmával hívta fel a figyelmünket Bemard Lepetit, az Annales szerkesztőségének akkori vezetője Fernand Braudel háromkötetes trilógiájára, s főként annak harmadik kötetére, a „Le Temps du Monde"-ra, mint a wallersteini elmélet meghaladására. Ugyan a trilógia első, az anyagi kultúrával és a mindennapok struktúráival foglalkozó, magyar fordításban is megjelent (nem teljes) kötetét korábban már olvastam, ám annak gondolati rendszere csak a másik két kötet megismerése után vált számomra valóban érthetővé. Braudel lenyűgöző globális történeti víziója a késő középkori és a kora újkori világról három elemzési szintre épül. Elsőként az emberi élet, a létezés alapstruktúráit vizsgálta, a demográfiai rendszert és az emberi lét fizikai alapfeltételeinek megteremtését. Az elemzés második szintjében Braudel a termelést és a fogyasztást összekapcsoló „csererendszerek" megszerveződését és működését elemezte. Végül a trilógia harmadik kötetének középpontjába az a szuperstruktúra - a gazdaság-világok rendszere - került, amely a mindennapok struktúráinak és a csere hálózatainak keretét adta. Braudel monumentális trilógiája a szerző 77 éves korában jelent meg. Jacques Attalí írta nekrológjában erről az összefoglaló munkáról, hogy Marx óta a kapitalizmus kialakulásáról senki nem készített Braudeléhez fogható globális elemzést és elméletet. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9

1. A történeti idő és a földrajzi tér 11
1.1. Világgazdaság és gazdaság-világ 11
1.1.1. A gazdaság-világ határai 12
1.1.2. A gazdaság-világ irányító központjai 13
1.1.3. A gazdaság-világ belső hierarchiája 14
1.1.4. A gazdaság-világ viszonya a történelem más dimenzióihoz . 15
1.2. A történelem ideje 17
1.2.1. A ciklikus idő 17
1.2.2. A történelem ritmusa 18
1.2.3. A lineáris idő 21
Irodalom 21

2. Az európai gazdaság-világ születése 23
2.1. A középkori európai gazdaság-világ 23
2.1.1. Észak 25
2.1.1.1. Németalföld 25
2.1.1.2. A Hanza 28
2.1.2. Az itáliai városok 33
2.1.3. A champagne-brie-i vásárok 35
2.1.4. Velence kései felemelkedése 38
2.2. Antwerpen virágkora 43
2.2.1. Antwerpen felemelkedésének előkészítője: Portugália 43
2.2.2. Antwerpen portugál korszaka 46
2.2.3. Antwerpen spanyol korszaka 49
2.2.4. Antwerpen hanyatlása 49
2.3. Genova évszázada 51
Irodalom 55

3. Az utolsó irányító város: Amszterdam 58
3.1. A növekedés belső energiái 58
3.1.1. Németalföld természeti viszonyai és mezőgazdasága 60
3.1.2. Az Egyesült Tartományok városai 62
3.1.3. Az Egyesült Tartományok népessége 64
3.1.4. A holland flotta 69
3.1.5. Az Egyesült Tartományok politikai viszonyai 71
3.2. A holland kereskedőbirodalom kiépítése 74
3.2.1. A balti kereskedelem megkaparintása 74
3.2.2. A Távol-Kelet és a VOC 76
3.2.3. A holland kereskedelmi rendszer működése
és a Kelet-indiai Társaság hanyatlása 81
3.2.4. A holland terjeszkedés határai: az Újvilág 84
3.3. A holland kereskedelmi kapitalizmus európai helyzete 86
3.3.1. A holland kereskedelmi kapitalizmus sajátosságai 86
3.3.2. A Baltikum fejlődése a kora újkor idején:
a svéd territoriális állam kiépülése 87
3.3.3. Az Egyesült Tartományok vetélytársai:
Franciaország és Anglia 89
3.3.4. Amszterdam hanyatlása és a „batáviai forradalom" 91
Irodalom 93

4. A nemzeti piacok 96
4.1. A tér megszervezése 96
4.1.1. Térbeli hierarchiák 96
4.1.2. A territoriális állam és a nemzeti piac 98
4.1.3. A territoriális gazdaság és városgazdaság 101
4.1.4. A nemzeti piac működésének mutatói 102
4.2. Franciaország: a nagyság áldozata 104
4.2.1. A francia territoriális állam kiépülése 104
4.2.2. Párizs vagy Lyon? 107
4.3. A Brit-birodalom születése 110
4.3.1. Miként vált Anglia szigetországgá? 110
4.3.2. A font sterling 111
4.3.3. London és az angol nemzeti piac 111
4.3.4. Angliától Nagy-Britanniáig . 115
4.3.5. Az angol nagyság és az államadósság 121
Irodalom 123