Az európai etikai gondolkodás

Tartalom

Előszó 7
1. A korai görög éthosz az irodalom és történetírás tükrében 9
Homérosz: A heroikus életstílus erkölcse 9
Hésziodosz: A munka szeretete erény 10
Pindarosz: A heroikus idők elkésett idézése 11
Aiszkhülosz: Az igazságosság számonkérése 12
Szophoklész: Az isteni rend mindenek felett áll 13
Euripidész: Az istenek sem állnak az erkölcs fölött 14
Hérodotosz: Az erkölcs viszonylagos 15
Thuküididész: Jog és erkölcs ott van, ahol hatalom is van 16
2. Preszókratikus etikai gondolkodók 19
Püthagorász: A lélekvándorlás során megtisztul a lélek 19
Hérakleitosz: A demokrácia bűnös hatalmi forma 20
Empedoklész: A megtisztult lélek visszatér istenhez 21
Szofisták: Az erkölcsi normák emberek megegyezései 21
3. Az etika mint filozófiai diszciplína 25
Szókratész: Az erény a jó ismerete 25
Platón: Erények és a tökéletes állam mint az erkölcsös élet
hatalmi kerete 26
Arisztotelész: A meglelhető harmónia ígérete 32
4. A hellén-római etika 39
A hellenizmus eszményei 39
A sztoa üzenete: Éljünk összhangban a természettel
és boldogságunkat az erénytől várjuk 41
Epikurosz: Csak a lélek békéje tesz boldoggá 43
A nagyhatalommá lett Róma erkölcsei 45
A megújult sztoicizmus: Élj hasznosan és felelősen! 47
Plótinosz: Valóban boldoggá az istenséggel való
egyesülés tesz 49
5. Az egyházatyák alkonya 51
A korai kereszténység erkölcsi arculata 51
Apologéták: A keresztény vallás magasabb rendű
a pogányságnál 53
Az alexandriai iskola: Az első keresztény hitoktatói
intézmény 54
A szerzetesség: a virtuóz kereszténység eszménye 56
Az eretnekségek: küzdelem a hiteles kereszténységért 58
Ágoston: „Szeress és tégy, amit akarsz!" 59
Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész: A rossz csak a jó hiánya . . .60
Anicius Boethius: Minden erkölcsi törekvés célja Isten 61
6. A korai középkor 63
Társadalomtörténeti helyzetkép a korai középkorról 63
Johannes Scotus Erigena: Krisztus mindenkit megváltott 64
Zsidóetikusok 65
A Korán etikája és néhány arab etikus 67
A lovagi ethosz megszüntetése 70
Az eretnekségek és a koldulórendek megjelenése 73
7. A skolasztika etikája 75
Canterburyi Anzelm: Az ember bűneiért Istennek
elégtétellel tartozik 75
Petrus Abaelard: Az erkölcsi megítélés szempontjából döntő
a szubjektív szándék 76
Albertus Magnus: Megismertetni Arisztotelész etikáját 76
Aquinói Tamás: Egy keresztény arisztoteliánus etika
megalkotásának kísérlete 77
Johannes Duns Scotus: Csak a szabad cselekedet erkölcsös 81
William Ockham: Az erkölcsi törvények kizárólag Isten
döntésein alapulnak 82
Néhány misztikus gondolkodó 84
8. Reneszánsz etikája 87
A reneszánsz embereszménye 87
Nicolaus Cusanus: Az ellentétek egybeesése 89
Giovanni Pico della Mirandola: Az embernek megvan az a
képessége, hogy szabadon alakítsa magát 90
Rotterdami Erasmus: Egy keresztény epikurens 90
Morus Tamás: Egy humanista vértanú 92
Niccolo Machiavelli: Egy reneszánsz politikai teoretikus 92
Giordano Bruno: Éljünk a kozmosszal összhangban 94
Tomasso Campanella: Egy újabb utópisztikus állam-modell 95
9. Reformáció, ellenreformáció és janzenizmus 97
Luther Márton: Az eretnek és a reformátor 97
Kálvin János: A megszentelődés a kiválasztottság jele 99
A puritán életeszmény: Egyfajta világi aszketizmus 99
A katolikus hitélet új stílusa: A barokk vallásosság 102
Loyolai Ignác: Mindent Isten nagyobb dicsőségére! 103
Francisco Suarez: Az adekvátan szemlélt emberi természet
etikusa 104
A janzenizmus és a Port-Royal 105
10. Moralisták a 16-18. században 107
Michel de Montaigne: Amit önmagunkról elmondunk,
lehet mások számára tanulságos 107
Baltasar Grácián: A világi okosság aranyszabályai 108
Blaise Pascal: „Háromféle legyen az ember: matematikus,
kétkedő és hívő keresztény" 109
Francois de la Rochefoucauld: „Erényeink többnyire csak
álcázott bűnök" 110
Jean de la Bruyére: Fölfelé lehetünk gőgösek, de lefelé
legyünk megértők 111
Luc de Vauvenargues: Az emberi természet alapjában jó, a
szenvedélyek életünk legfőbb hajtóerői 111
Joseph Joubert: „Az igazság olyan, mint az égbolt,
a vélemények akár a felhők" 112
11. Brit etikusok a 17. és 18. században 115
Francis Bacon: A cselekvő élet felette áll a szemlélődésnek . . . .115
Thomas Hobbes: Egy etikai egoista 116
John Locke: Az etika empirikusan és intuitíven
alapozható meg 118
Lord Shaftesbury: Adeizmus elővételezése 119
Bemard Mandeville: A magánvétkek a közjó szempontjából
hasznosak lehetnek 120
Dávid Hume: A „van"-ból nem következik a „kell" 121
Adam Smith: A láthatatlan kéz mindent elrendez 122
12. A racionalizmus etikája 125
Hugó Groitus: A nemzetközi jog alapja a helyes ész és a
természettörvény 125
René Descartes: Egy óvatos, de nagy hatású racionalista 126
Benedikt de Spinoza: Az erkölcsi tökéletesedés
szenvedélytelenség 127
Gottfried Wilhelm Leibniz: A ható- és célokok közt előre
meghatározott harmónia áll fenn 129
Charles de Montesquieu: Nincsenek abszolút erkölcsi
parancsok 130
Claude Adrién Helvetius: Az embert teljesen a nevelés
határozza meg 131
Denis Diderot: Az ember természetes vágyai
nem lehetnek bűnösek 132
Jean-Jaques Rousseau: A részvéttel társult önszeretet
az emberi természet eredendő szajátszerűsége 132
Immánuel Kant: Az erkölcsi autonómia és heteronómia 134
13. Az utilitarizmus: a klasszikus (angol) kapitalizmus
etikai vetülete 139
Jeremy Bentham: Az élvezetek kalkulusa 139
John Stuart Mill: Az élvezetek kalkulusánál a mennyiségen
kívül az élvezetek minőségét is figyelembe kell venni 141
Henry Sidgwick: Egyik egyén élvezet sem fontosabb,
mint bárki másé 143
14. A német idealizmus etikája 145
Johann Gottlieb Fichte: Az ember racionális és szabad lényként valósíthatja meg önmagát 145
Friedrich Schleiermacher: Egy liberális morálteológus 147
Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A modern jogállam az emberi
szabadság és egyenlőség megvalósulása 148
Ludwig Feuerbach: Az ember legyen az ember istene 152
15. Az életfilozófia képviselőinek etikai nézetei 153
Arthur Schopenhauer: Az akarat mint törekvés a lét
kiteljesedésére 153
Sörén Kierkegaard: Túllépés az erkölcsi jón és rosszon 156
Friedrich Nietzsche: Zarathustra éneke 159
16. Szociáletikai gondolkodók 163
Henri de Saint-Simon: Az etikától várhatjuk a legtöbb jót
a legtöbb ember számára 163
Charles Fourier: Felhívás falanszterek létrehozására 164
Auguste Comte: Az emberiség vallása 164
Kari Marx és Friedrich Engels: Minden erkölcs osztályideológia 166
17. Politikai és szellemi körkép a 20. századról 171
18. Evolucionista és antropológiai etika 179
Charles Darwin: Az erkölcs forrása a társas ösztön 179
Herbert Spencer: Az olyan cselekedet jó, amely az egyén
és mások élete szempontjából hasznos 180
Thomas Huxley: A társadalmi fejlődés nem a rátermettebbnek,
hanem az erkölcsileg jobbnak kedvez 181
Pjotr Kropotkin: Az erkölcs fejlődésében a szolidaritás
a döntő 181
Julién Huxley: Az etikai fogalmak a fejlődés fogalmával
értelmezhetők 182
Pierre Teilbard de Chardin: A fejlődés egy végső állapot
- az Omega-pont - felé tart 182
Albert Schweitzer: Tisztelet az élet iránt 183
Arnold Gehlen: Az erkölcs az önnevelés iskolája 183
Niklaus Luhmann: A morál a figyelmen alapul 184
19. Fenntartások az etikával szemben 185
Sigmund Freud: Az erkölcs pusztán jótékony illúzió 185
Ludwig Wittgenstein: Az etikai kijelentések túllépnek
az értelmes beszéd határain 187
A logikai pozitivisták az etikáról: Az etika pszichológiai
kérdésekkel foglalkozik 188
20. Approbatív (helyesléses) elméletek 191
Teológiai approbatív elméletek 191
Társadalmi approbatív elméletek 194
21. Marxisták és neomarxisták 197
Kari Kautsky: Egy evolucionista-ökonomista értelmezés 197
Vlagyimir Iljics Lenin: Egy evilági és messianisztikus etikai felfogás meghirdetése és ennek kudarca 199
Antonio Gramsci: A munkásosztály forradalmi pártja mint
a Machiavelli-féle új fejedelem 200
A szocialista ember erkölcsi kódexének meghirdetése: Minden
az ember nevében és az ember javára 201
Egy etikai vita a Gramsci Intézetben: A marxizmusnak szerves
része az etika 203
Lukács György: Az erkölcsi kellés döntést, a döntés
felelősséget feltételez 204
Max Horkheimer: A neomarxista humanizmusnak ki kell
szabadulnia a pártpolitikai kötődésekből 206
Theodor W. Adorno: A késői kapitalizmus az instrumentális
ész kifejezője 207
Ernst Bloch: Az utópisztukus remény a jövő lehetőségeinek
beváltására szólít fel 207
Herbert Marcuse: Az instrumentális ész egydimenzióssá
teszi az embert 208
Jürgen Habermas: Egy norma akkor helyes, ha univerzalizálható 208
Kari Ottó Apel: Az etika nyelvpragmatikailag alapozható meg 209
22. Axiológiai etikák 211
Franz Brentano: Az értéketika kötődik a szimpátiaérzéshez ... .211
Max Weber: A protestáns ethosz törekvés az élet
racionalizálására 212
Max Scheler: Az erkölcsi jó nem azonos a kötelességgel 214
Nicolai Hartmann: Az értékek realizálása függ a személytől . . .215
George Edward Moore: Az etikai értékpredikátumok nem
definiálhatók leíró predikátumokkal 217
23. Néhány spiritualista etikus 219
Henry Bergson: A nyitott léleknek a szabadság és a tevékeny
szeretet erkölcse felel meg 219
Léon Brunschvieg: Az erkölcsöt az emberi szellem
racionalitására kell építeni 220
Jaques Maritain: Az etika nem független a teológiától,
de a tudománytól sem 221
René Le Senne: Az érték olyasmi, ami méltó arra,
hogy keressük 222
Emmanuel Mounicr: Mindenkinek hivatása van az életben 222
Migucl de Unamuno: Sem a vallás misztikuma, sem a filozófiai
racionalitás nem elégíti ki az embert 223
Jósé Ortega y Gasset: A tömegember csak jogokat ismer,
kötelességeket nem 224
24. Egzisztencialista etikai felfogások 225
Martin Heidegger: Az erkölcs nyújtja a létnek mint az ember
otthonának megvilágítását 225
Kari Jaspers: A létezés mint önmagunk választására és a
szabadságra való hívás nyilvánul meg 227
Gábriel Marcel: A szabadság nem közönyös választás 228
Jean-Paul Sartre: Az emberi szabadság és Isten létezése
összeegyezhetetlen 229
Simoné de Beauvoir: Az embernek nem az a feladata, hogy egy
eszményi lény előtt legyen igaza, hanem önmaga előtt 231
Albert Camus: Egy hősi pesszimizmus ethosza 232
25. Deontológiai elméletek 235
Harold A. Prichard: A helyes elsődleges a jóhoz képest 235
Dávid Ross: A helyesnek és a jónak egyaránt vannak fokozatai 237
John Rawls: Az igazságosság feltételezi, hogy a helyes
megelőzi a jót 238
26. A megújult utilitarizmus 941
Kenneth J. Arrow: A piac nem működhet pusztán a haszonelvűség alapján 241
J. J. C. Smart: A szélsőséges utilitarizmusnak vannak korlátai 242
John Harsanyi: A racionalitást egyesítenünk kell a humanitárius elkötelezettséggel 243
27. A túlélés etikájának négy koncepciója 245
Mario Bunge: Örvendj az életnek és segítsd az életet! 245
II. János Pál: Az újraevangelizálástól várhatunk
erkölcsi megújulást 246
Hans Küng: A feltétlen erkölcsi normák csak vallási alapon
indokolhatók meg 248
László Ervin: „Úgy élj, hogy mások is hasonlóan élhessenek!" . .250
Bibliográfia 253
Tartalomjegyzék 263

Témakörök