Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása - a magyarországi bírósági rendszerrel szemben támasztott követelmények/Az európai részvénytársaság

Előszó

A kötet első részében szereplő írások a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kezdeményezésére, a Szegedi Biztonságpolitikai Alapítvány és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával szervezett tudományos konferencián (Szeged, 2003. május 11.) elhangzottak szerkesztett változata. A rendezvényen gyakorló bírák, ügyészek, ügyvédek és egyetemi oktatók vettek részt.
A konferencia egyetlen téma köré szerveződött: vajon milyen követelmények elé állítja az EK-Szerződés 234. cikkében szereplő, az Európai Bírósághoz előzetes döntésre felterjesztés joga és kötelezettsége a magyarországi bírósági rendszert? Ez ugyanis nem csupán a Polgári perrendtartás (Pp.) átfogó módosítását igényli, de számtalan elméleti és gyakorlati gond forrása.
A konferencia óta eltelt időben elfogadták a Polgári perrendtartás módosítását, amely lényegében azonos a törvény tervezetében szereplő - a rendezvényen megvitatott - szabályokkal. Megszületett továbbá a Kormány döntése az előzetes döntéshozatali eljárással összefüggő nyilatkozatról, hasonlóan a többi csatlakozó országhoz. Ezek a lépések megtörténtek, de nem oldották meg azoknak a vitakérdéseknek a zömét, amelyet a szakértők a rendezvényen felvetettek. így a kötet nem veszített időszerűségéből.
A kötetben öt írás kapott helyet. Dr. Mohay György (Pesti Központi Kerületi Bíróság), dr. Heinemann Csilla (Baranya Megyei Bíróság) és dr. Gombos Katalin (Csongrád Megyei Bíróság) elsősorban a jogalkalmazók szempontból vizsgálta a kérdést, és fogalmazott meg számos javaslatot. Mindhárom bíró európai jogi tréner, akik - elsősorban külföldi tanulmányútjaik tapasztalatait figyelembe véve - egyre nagyobb aggodalommal figyelik a hazai igazságszolgáltatási feltételeket, reflexeket, s azt, hogy milyen kihívás elé állítja az ítélkező bírákat, az ügyészeket, az ügyvédeket a közösségi jog alkalmazása. Dr. Blutman László egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) rendszertani és elméleti elemzésre vállalkozott az előzetes döntéshozatali eljárás fórumrendszerét illetően. Végül dr. Schiffner Imola PhD hallgató (Szegedi Tudományegyetem) foglalta össze a konferencián hozzászóló gyakorló jogászok, bírák, ügyészek, valamint egyetemi oktatók gondolatait.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a konferencián elhangzott előadások közreadásával kettős célt kívánunk elérni. Egyrészt tükröt tartunk a hazai bíróságok elé, bemutatva, hol tartanak a magyar bírák a közösségi jog alkalmazására való felkészülésben. Másrészt a kiadvány vitára késztet, hiszen a konferencia résztvevői abban mindenképpen egyetértettek, hogy a szakemberek és a gyakorló jogászok között ez ideig nem alakult ki polémia a közösségi jog alkalmazhatóságáról, noha a gyakorlatban felmerülő kérdésekre mindenképpen differenciáltan kell válaszokat keresni.
Itt mondunk köszönetet a Szegedi Biztonságpolitikai Alapítvány nagyvonalú támogatásáért, amely nélkül a rendezvényre nem kerülhetett volna sor. Vissza