Az Európa-projekt

Fülszöveg

Egy évtizedekkel ezelőtt megalapozott és azóta folyamatosan kibontott elméleti program megvalósulásának három - számunkra különösen időszerű - eredményét tartja kezében az olvasó. A program: az európai modernség egyetemes érvényességének, különösségének, főbb elágazásainak és típusainak társadalomelméleti vizsgálata. E nagyigényű elméleti célkitűzéshez Talcott Parsons és Max Weber szociológia- és társadalomelmélete jelenti Münch számára azt a tradíciót, amelynek folytatójának tekinti önmagát.
Úgy véli: a modernség történeti típusainak megkülönböztetése csupán a gazdaság a politika, a közösségi szolidaritás és - talán mindenekelőtt - a kulturális tradíció közötti eltérések, illetve a közöttük lévő kapcsolódások és ezek intézményei közötti különbségek tanulmányozása alapján lehetséges. Újabb munkáiban azt vizsgálja, hogy vajon képes lesz-e Európa megírni és megvalósítani a modernség „programjának" újabb fejezetét. Münch következtetése egyben prognózisa is az, hogy Európa, mint a nemzeti kultúrák kincsestára, egyben a nemzetállami elkülönültség, sőt a múltbeli ellenségeskedés nyomait magán viselő kölcsönös idegenkedés megtestesítője, a szerves gazdasági kapcsolatok sok évszázados útvonalai révén behálózott kontinens csak akkor működhet sikeresen a modernség most kezdődő időszakában, ha képes lesz végleg túllépni a nemzetállami elkülönültségeken és ezek helyén meg tudja teremteni a szolidaritás új rendszerét. Jóllehet Münch munkássága nálunk sem egészen ismeretlen mégis most kerül első ízben magyar nyelven néhány munkája az olvasó kezébe. Legjelentősebb művei: Theorie des Handelns (1982), Die Struktur der Moderne (1984-1992), Die Kultur der Moderne (1986/1993), Sociological Theory l.-IIL (1993), Das Projekt Európa (1993), Dynamik der Kommunikationsgesellschaft (1995), Globale Dynamik und lokale Lebensivelten (1998).
Balogh István Vissza