Előszó
Az OPI Tantervelméleti Osztályán folyó kutatások egyik fő iránya - kapcsolódva az okta-
tás távlati fejlesztési munkálataihoz, figyelembe véve az arra vonatkozó feladatokat, az ed-
dig kialakult elképzeléseket - néhány kiemelt nevelési területen a jövő tantárgyi rendsze-
re tantervelméleti alapjainak kimunkálását célozza. A tantervelméleti megközelítés azt je-
lenti, hogy a vizsgálat középpontjában a tantárgy és a tananyagstruktúra kialakítása, ezen
belül is kiemelten az integráció lehetőségei, illetve néhány, a curriculum műfaj főbb kate-
góriái elvi alapjainak kimunkálása áll. E kérdések vizsgálatával kívánunk koncepcionális
alapot adni az egyes nevelési területek, illetve tantárgyak - távlatokra érvényes - konkrét
tartalmának, tantervének kimunkálásához.
A vizsgálat céljából kiemelt nevelési területek egyike az esztétikai nevelés. Az esztétikai
nevelés tantárgyai (jelenleg: irodalom, rajz és műalkotások elemzése, ének-zene) távlati
tantervelméleti koncepciójának kialakítását több irányból kívánjuk megalapozni. Így
szükségesnek tartjuk az esztétikai nevelés tantárgyaira vonatkozó történeti tapasztalatok
összegyűjtését, a hazai fejlődési tendenciák megismerését, a vonatkozó nemzetközi tapasz-
talatok összegyűjtését a különböző megoldási módok, fejlesztési tendenciák feltárására; a
jelenlegi helyzet (az új dokumentáció beválása, tanítási tapasztalatok) jellemzőinek elem-
zését, valamint a fejlesztés irányaira vonatkozó igények, követelmények feltárását.
Jelen tanulmány a nemzetközi összehasonlító vizsgálat első tapasztalatairól kíván szá-
mot adni.
Az összehasonlító vizsgálatba bevont országok megválasztását az alábbi szempontok
befolyásolták:
— a társadalmi-politikai berendezkedés;
— a közoktatásirányítás módja;
— a kontinentális, illetve az angolszász oktatási rendszerek sajátosságai;
— a magyar oktatási rendszerre gyakorolt hatás.
E szempontok alapján az esztétikai nevelés területén — az első szakaszban — a Szovjet-
unió, a Német Demokratikus Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország
tartoztak a vizsgált országok közé. (A későbbiekben további országokra is kiterjesztjük az
összehasonlítást, mint pl.: NSZK, Csehszlovákia, Jugoszlávia.)
Az összehasonlító vizsgálat alapvető forrását a tantervek képezték. Emellett azonban
— a szélesebb körű tájékozódás, az elemzés, értelmezés biztonsága érdekében — felhasz-
náltunk egyéb forrásokat is. A konkrét elemzés azonban alapvetően csak olyan szempon-
tokat vet fel, amelyekre elsődlegesen a tantervek szolgálhatnak forrásul. Ezzel tudtuk biz-
tosítani azt, hogy az adataink valóban összehasonlíthatóak legyenek.
Az összehasonlító elemzés tapasztalatainak érvényességi körét az adott ország oktatási
rendszerének irányítási jellege természetszerűleg befolyásolja, illetve meghatározza.
A centralizált oktatásirányítás esetén (Franciaország, Magyarország, NDK, Szovjet-
unió) az elemzés alapján tett megállapításainkat általában országosan érvényesnek tekint-
hetjük, azzal a megjegyzéssel, hogy természetesen az iskolai-tanári szabadság mértékétől
függően bizonyos eltérések lehetségesek.
Vissza