Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye Papsága 1892-2006

Fülszöveg

i\l émethy Lajos Series parochiarum et parochorum archidioecesis Strigonietisis című műve 1894-ben jelent meg Esztergomban. Több mint száz év elteltével ennek folytatására vállalkozott Beke Margit, e könyv szerzője. Életrajzi lexikona mégsem csupán Némethy munkájának folytatása. Helyet kaptak benne az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegyébe 1892-2006 között inkardinált papok akkor is, ha nem voltak plébánosok, hanem a lelkipásztorkodás más területén működtek. 1892 azért lett kezdő éve e lexikonnak, hogy mindenképp összeérjen a két mű, és alkalmas legyen együttesen további egyháztörténeti, szociológiai, kultúrtörténeti kutatásokra. A kötetbe az eredeti szándék szerint csak olyan személyek nyertek felvételt, akik 2006. december 30-a előtt már a főegyházmegyébe voltak inkardinálva, s a rájuk vonatkozó adatok gyűjtése többnyire 2006 végével zárult.
Jelen mű nem csupán az adatok összegyűjtésére törekedett. Az életrajzokból következtetni lehet arra, hogyan érvényesül a... Tovább

Fülszöveg

i\l émethy Lajos Series parochiarum et parochorum archidioecesis Strigonietisis című műve 1894-ben jelent meg Esztergomban. Több mint száz év elteltével ennek folytatására vállalkozott Beke Margit, e könyv szerzője. Életrajzi lexikona mégsem csupán Némethy munkájának folytatása. Helyet kaptak benne az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegyébe 1892-2006 között inkardinált papok akkor is, ha nem voltak plébánosok, hanem a lelkipásztorkodás más területén működtek. 1892 azért lett kezdő éve e lexikonnak, hogy mindenképp összeérjen a két mű, és alkalmas legyen együttesen további egyháztörténeti, szociológiai, kultúrtörténeti kutatásokra. A kötetbe az eredeti szándék szerint csak olyan személyek nyertek felvételt, akik 2006. december 30-a előtt már a főegyházmegyébe voltak inkardinálva, s a rájuk vonatkozó adatok gyűjtése többnyire 2006 végével zárult.
Jelen mű nem csupán az adatok összegyűjtésére törekedett. Az életrajzokból következtetni lehet arra, hogyan érvényesül a krisztusi küldetés: „Tanítsatok minden népet." A plébánosok mellett felsorakoztatja azokat is, akik káplánok, teológiai tanárok, hittanárok, vagy rétegpasztorációs lelkészek lettek. A papság soraiból többen prímási, érseki, püspöki méltóságot viseltek, nem kevesen neves tudósok, írók, művészek, főként pedig kiváló lelkipásztorok voltak, akikre büszke lehet az Egyház és a társadalom.
* Erdő Péter bíboros, prímás, érsek
Beke Margit a Szatmár megyei Nagyecseden született 1939. november 27-én. Atyja József közellátási ellenőr, anyja Szatur Vilma háztartásbeli. Nyolc testvére van. Középiskolába a debreceni Római Katolikus Svetits Gimnáziumba járt, de egyetemre csak 1963-ban jelentkezhetett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1968-ban történelem-orosz szakos diplomát szerzett. A Hittudományi Akadémia levelező tagozatán 1981-ben teológiai végbizonyítványt, az ELTE bölcsészkarán 1982-ben levéltárosi diplomát szerzett. 1994-ben a történettudomány kadidátusa. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjében 1968-ban örökfogadalmat tett, majd tanár a debreceni Svetits Gimnáziumban. 1974-ben levéltáros a budapesti Vízügyi Levéltárban. 1979-ben először levéltáros, később igazgató az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárban, egyidejűleg a Főszékesegyházi Könyvtárban (1981-1983), majd az Érseki Simor Könyvtárban is. 1995-ben nyugállományba vonul, majd a Váci Püspöki Levéltár és Könyvtár igazgatója 1998-ig, valamint az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ levéltári referense 2005-ig. 2005-ben az Esztergom-Budapesti Érsekség tudományos főmunkatársa, egyúttal a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendi levéltárosa. Az Esztergom-Budapesti Érsekség Egyháztörténeti bizottságának elnöke. Tagja az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületnek, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak, a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Enciklopédia Munkaközösségének, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Egyesületnek, a Balassa Bálint Egyesületnek, a Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány kuratóriumának, s választmányi tagja a Magyar Levéltári Egyesületnek. A Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesületének alapító, majd választmányi tagja. Több egyházi és világi címer tervezője, számos nemzetközi tudományos konferencia szervezője és előadója. A Komárom-Esztergom Megyéért-díj (1994), a Pauler Gyula-díj (1996), a Kormos László-díj (2001), a Magyar Egyházi Levéltáros Egyesületért Emléklap (2006) kitüntetettje. Mintegy 9 önálló kötete, 120 tudományos és népszerűsítő cikke jelent meg. Számos szócikket írt a Magyar Katolikus Lexikonban. 1992-ben elindította a Strigonium Antiquum levéltári periodikát, 2001-ben pedig a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis c. egyháztörténeti folyóiratot. Vissza