Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása

Fülszöveg

Dr. Borovi József ny. egyetemi tanár Vácott született 1917 január 31.-én. Iskoláit ugyanott végezte és 1935-ben érettségizett a váci piarista gimnáziumban. A rozsnyói egyházmegye magyarországi helynöksége a teológiai tanulmányainak elvégzésére a budapesti Központi Szemináriumba küldte. Tanulmányai időszakában dr. Galla Ferenc egyetemi tanár mellett kezdett történelmi kérdésekkel foglalkozni. 1938-ban egyházmegyéjének nagy része, Rozsnyóval együtt visszakerült Magyarországhoz. 1940-ben, az V. tanév végén Bub-nics Mihály püspöke szentelte pappá. Mivel a területváltozással a papok közül többen Csehszlovákiába távoztak, az egyházmegyében paphiány keletkezett. Püspöke azonnal Sőregre helyezte káplánnak és így tanulmányi idejének utolsó évét, mint külhallgató fejezte be. Három hónapos káplánság után, 1940 szeptemberétől a rozsnyói szemináriumban az egyháztörténet és egyházjog tanára lett.
1945-ben el kellett hagynia Csehszlovákiát és elóTib Putnokon heljmökségi, Hejcén pedig püspöki... Tovább

Fülszöveg

Dr. Borovi József ny. egyetemi tanár Vácott született 1917 január 31.-én. Iskoláit ugyanott végezte és 1935-ben érettségizett a váci piarista gimnáziumban. A rozsnyói egyházmegye magyarországi helynöksége a teológiai tanulmányainak elvégzésére a budapesti Központi Szemináriumba küldte. Tanulmányai időszakában dr. Galla Ferenc egyetemi tanár mellett kezdett történelmi kérdésekkel foglalkozni. 1938-ban egyházmegyéjének nagy része, Rozsnyóval együtt visszakerült Magyarországhoz. 1940-ben, az V. tanév végén Bub-nics Mihály püspöke szentelte pappá. Mivel a területváltozással a papok közül többen Csehszlovákiába távoztak, az egyházmegyében paphiány keletkezett. Püspöke azonnal Sőregre helyezte káplánnak és így tanulmányi idejének utolsó évét, mint külhallgató fejezte be. Három hónapos káplánság után, 1940 szeptemberétől a rozsnyói szemináriumban az egyháztörténet és egyházjog tanára lett.
1945-ben el kellett hagynia Csehszlovákiát és elóTib Putnokon heljmökségi, Hejcén pedig püspöki titkár lett. 1947-ben ösztöndíjat kapott Rómába, püspöke azonban nem engedte el. Püspökének 1948-ban bekövetkezett halála után két évig plébános volt Sajópüspökiben. 1949-1953 között szórványlelkészi feladatot vállalt, hogy ezalatt Budapesten az Országos Levéltárban levéltári kutatásokat végezzen. A közel négy éves szórványlelkészkedés-tanulmányi szabadság alatt összegyíijtött forrásanyag szolgált alapjául ennek a munkának is, amelyet most a kezében tart az olvasó.
A szórványlelkészi státus állami megszüntetése után 1953-55 között Mátranovákon, 1955-59 között Salgótarjánban lett plébános a volt ferences plébánián.
1959-ben ismét visszakerült a papnevelésbe, mert Egerben lett teológiai tanár és vicerektor. 1963-ban Budapesten a Központi Szemináriumba került, gondnok-vicerektornak.
1964-ben beválthatta 1947-es „bonját" és kijutott Rómába a Vatikáni Levéltárban végzett kutató munkára.
1967-1988 között dr. Bánk József utódja lett a Hittudományi Akadémián mint az egyházjog tanára. Fó'pásztora 1977-ben c. zámmo-nostori apáti címmel tüntette ki. 1988 óta nyugdíjasként Budapesten él. A lelkipásztori munkán kívül egyháztörténeti kutatással foglalkozik. Vissza