Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás

Előszó

Tanulmányom anyagát a Hajdúság és a Sárrét találkozásánál fekvő községekben gyűjtöttem. E terület talaja a Nagy-Sárrét lecsapolt vidékével azonos fekete és barna agyagtalaj, keveredve a Hajdúság homokos, szélhordta talajával. A Sárrét fő folyója a Berettyó ezen a területen is átkanyarog. Ezenkívül a két Kálló-csatorna tekinthető állandó vízgyűjtőnek.
A múltszázadi monográfiák az észak-bihari községeket, mint nagyrészt terméketlen, szikes talajú településeket említik. Valóban, a lápok, mocsarak lecsapolása után talaja gyorsan szikesedett.
A lecsapolást követő szántóföldi művelés, a trágyázás, s a kultúrnövények termesztése mindinkább eltüntették a szikes talajt. Ma már összefüggő nagy szikesek csak a legelőkön találhatók. A szántóterületeken csak kisebb foltokban tűnik elő a szik.
Az egész alföldre jellemző szélsőséges klíma a Hortobágy vidékéhez hasonló, valamivel több csapadékkal. A nagy téli, nem egyszer tavaszi fagy, a nyári forróság jellemzője a tájnak.
Ez a most már rohamosan változó táj a szomszédos Hortobágy, a Hajdúság, a Sárrét mellett csak kevésbé vonzotta a néprajz iránt érdeklődőket. Néhány lelkes etnográfus mellett inkább a történészek foglalkoztak az itteni hajdú-települések történetével, népének életével. Az etnográfusok érdeklődése csak a legutóbbi években fordult Észak-Bihar felé. Az itt végzett gyűjtések azonban többnyire publikálatlanok, főleg egyetemi szakdolgozatokban nyertek feldolgozást.
Tanulmányomhoz Konyár, Esztár, Hencida, Váncsod, Berettyóújfalu, Hajdúszovát, Derecske, Szentpéterszeg községekben végeztem gyűjtéseket. A szőlőművelés az említett községekben lényegében azonos módon történik, s szókészlete zömmel megegyezik.
Észak-Bihar szőlőművelése gazdasági szempontból nem számottevő, különösen a XVIII. század végéig. Ebben az időszakban kezdődik meg a szőlőskertek többségének telepítése.
Az alföldi, homoki szőlőműveléssel aránylag kevés tanulmány foglalkozik. E nem borvidéknek számító táj szőlőművelését pedig csak mint érintkező problémát tárgyalták, mint pl. Zoltai I., Ecsedi I., Balogh I., Fekete B., szőlőskerti épületek vizsgálatával foglalkozó tanulmányai. Vissza