Az ész trónfosztása

Az irracionalista filozófia kritikája

Szerző

Lektor

Budapest

'Lukács György: Az ész trónfosztása ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1956
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	680 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a könyv egy pillanatig sem tart számot arra, hogy a reakciós filozófia története vagy éppen fejlődésének tankönyve legyen. A szerző tudja mindenekelőtt, hogy az irracionalizmus, amelynek magasra növését, a polgári filozófia uralkodó irányává szélesedését tárgyalja itt, csak egyik fontos tendenciája a reakciós polgári filozófiának, jóllehet alig van reakciós filozófia bizonyos irracionalista beütés nélkül, a reakciós polgári filozófia köre mégis sokkal tágabb, mint a tulajdonképpeni, szigorúbb értelemben vett irracionalista filozófiáé.
De még ez a megszorítás sem elegendő ahhoz, hogy pontosan körülírjuk feladatunkat. Ebben a megszűkített témakörben sem az irracionalizmus részletes, átfogó és teljességre törekvő történetéről van szó, hanem csupán fejlődése főútvonalának kidolgozásáról, legfontosabb és legtipikusabb szakaszainak és képviselőinek elemzéséről. Ezt a főútvonalat akarjuk megvilágítani, mint az elmúlt utolsó másfél évszázad nagy korkérdéseire adott legjellemzőbb és... Tovább

Tartalom

Előszó: Az irracionalizmus mint az imperialista korszak nemzetközi jelensége	3
Németország történeti fejlődésének néhány sajátosságáról	27
Az irracionalizmus megalapozása a két forradalom közötti időszakban (1789-1848)	70
Előzetes elvi megjegyzések a modern irracionalizmus történetéhez	70
Schelling intellektuális szemlélete miatt az irracianalizmus első megjelenési formája	97
Schelling későbbi filozófiája	118
Schopenhauer	150
Kierkegaard	191
Nietzsche mint az imperialista korszak irracionalizmusának megalapítója	238
Az életfilozófia az imperialista Németországban	312
Az életfilozófia lényege és funkciója	312
Dilthey mint az imperialista életfilozófia megalapítója	323
Simmel és az életfilozófia a háború előtti időkben	344
A háború kora és a háború utáni kor (Spengler)	358
A "relatív stabilizálódás" életfilozófiája (Scheler)	370
A parazita szubjektivizmus hamvazószerdája (Heidegger, Jaspers)	381
Prefasiszta és fasiszta életfilozófia (Klages, Jünger, Bäumler, Böhm, Krieck, Rosenberg)	409
Az újhegelianizmus	423
Az imperialista korszak német szociológiája	452
A szociológia keletkezése	452
A német szociológia kezdetei (Schmoller, Wagner, stb.)	454
Ferdinand Toennier és a német szociológia új iskolájának megalapítása	457
A wilhelminus korszak német szociológiája (Max Weber)	465
A liberális szociológia védtelensége (Alfred Weber, Mannheim)	481
Prefasiszta és fasiszta szociológia (Spann, Freyer, C. Schmitt)	498
Szociáldarwinizmus, fajelmélet és fasizmus	516
A fajelmélet kezdetei a XVIII. században	516
A fajelmélet megalapítása Gobineau által	518
A A szociáldarwinizmus (Gumplowicz, Ratzenhofer, Woltmann)	528
H. St. Chamberlain mint a korszerű fajelmélet megalapítója	541
A nemzeti-szocialista világnézet mint az imperializmus filozófiájának demagóg szintézise	556
Utószó: A háború utáni évek irracionalizmusáról	592
Név- és címmutató	663
Tartalom	679