Az Esperanto nemzetközi nyelv vezérfonala

Előszó

Sok sikertelen kísérlet és hosszú tapogatódzás után 1887-ben jelent meg az eszperantó a világ színpadán. Természetesen a sok elrontott és az eszperantót megelőző próbálkozás, no meg aztán az emberek többségének szkepticizmusa hosszú ideig lehetetlenné tette a nyelv elterjedését. A XIX-ik században még csak igen szórványosan volt ismeretes, de 1900 után egyszerre rohamos fejlődésnek indult a franciák által kifejtett propaganda következtében. Egymásután terjedt el az európai országokban és velük egy időben az Amerikai Egyesült Államokban. Azután sorra következtek Japán, Dél-Amerika, Ausztrália stb. és ma már a nyelv oly elterjedésnek örvend, hogy jóformán nincsen művelt állam, ahol ne találnánk eszperantistákat. Zamenhof Lajos dr. varsói lengyel-orosz orvos alkotta ezt a remekműnek nevezhető nyelvet, mely lehetővé teszi az emberiségnek a könnyű érintkezést. (A nemzetközi nyelvről szóló kérdés tárgyalását eszperantó nyelven hozom az érdeklődők tudomására könyvemben). Itt csak annyit jegyzek meg, hogy a nyelv szavainak fele minden művelt magyar ember előtt ismeretes. A nyelvtan igen egyszerű, úgy, hogy figyelmes tanulással 1-2 óra alatt elsajátítható.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy az eszperantó a nemzeti nyelvek kiszorításával az emberiség általános világnyelvévé akar lenni. Az eszperantó egyedüli célja az, hogy minden ember kisegítő-, tolmács-nyelve legyen, melynek segítségével megértethesse magát a másnyelvűvel szemben. Vissza