1.067.046

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az érvénytelenség és orvoslása a munkajogban

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 234 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az üzemi demokrácia fejlődésével a szakszervezetek társadalmi, iparági és vállalati szinten, az üzemi tanácsok és a vállalati kollektivák pedig a vállalatok keretei között, egyre szélesebb körben... Tovább

Előszó

Az üzemi demokrácia fejlődésével a szakszervezetek társadalmi, iparági és vállalati szinten, az üzemi tanácsok és a vállalati kollektivák pedig a vállalatok keretei között, egyre szélesebb körben vesznek részt a munka megszervezéséhez. Ezeknek a jogköröknek a kialakulása számos egészen új elméleti és gyakorlati probléma megoldását tűzte napirendre. Nem utolsó sorban azt a kérdést, hogy a demokratikus centralizmus keretei között hol húzzuk meg a határvonalat egyfelől az állami irányítás, másfelől a szakszervezet, az üzemi tanács és a vállalati kollektíva jogköre között. Fontos feladat, hogy munkajogunk megfelelő jogi megoldásokkal biztosítsa egyrészt azt, hogy a szakszervezetek, az üzemi tanács és a vállalati kollektívák - a társadalmi és az egyéni érdek összehangolása érdekében - hatásosan és zavartalanul gyakorolhassák jogaikat, másrészt azt, hogy a jogkörök túllépése ne bonthassa meg a demokratikus centralizmust, valamint a társadalmi és az egyéni érdek összhangját. Jog és kötelezettség, jogszerűség és jogellenesség, érvényesség és érvénytelenség: egymással dialektikus összefüggésben álló kategóriák. Több ízben foglalkoztunk már a szakszervezet, az üzemi tanács és a kollektíva jogkörével. Most a probléma másik oldalának a megvizsgálására teszünk kísérletet: miként biztosítja a jogrendszer a jogi érvénytelenség eszközével, hogy a szakszervezetek, az üzemi tanácsok és a kollektívák ne léphessék túl a jogrendszer által biztosított jogkörüket.
Más vonatkozásban, de lényegében ugyanez a kérdés merül fel a munkaszerződés érvényességével, illetőleg érvénytelenségével kapcsolatban is. A jogrendszer a vállalatra és a dolgozóra bízza a munkamegállapodást. Másfelől viszont az érvénytelenség jogi eszközével annak a megakadályozására törekszik, hogy munkajogviszonyok lényeges társadalmi vagy egyéni érdekek megsértése árán létre jöhessenek és fennállhassanak. Vissza

Tartalom

Előszó3
A munkaszerződés érvényessége
Az érvénytelenség esetei5
A polgári munkajog megoldásai7
Az érvénytelenség problémája a magyar munkajogban általában13
A problémák áttekintése13
A feldolgozás alapjául szolgáló általános jellegű meggondolások14
A munkajogviszony egyes sajátos vonásai19
Az érvénytelenség megállapításának a módja23
A szocialista polgári jog megoldásai23
Különbségek a polgári jogi és a munkajogi érvénytelenség megállapítása között26
A megszüntetés különböző formái33
Az érvénytelenítés jogi formája a megszüntetés33
A megszüntetés dogmatikai formái általában33
A huzamos jogviszonyok megszüntetési formái35
A huzamos jogviszonyok megszüntetésének különböző formáihoz fűződő jogkövetkezmények35
Sajátos problémák és megoldások a munkajogban 37
Összefoglalás40
Orvoslási és megszüntetési jog, illetőleg kötelezettség40
Az orvoslási kötelezettség40
Megszüntetési kötelezettség43
Az érvénytelenség különböző fajai43
Semmiség és megtámadhatóság43
Feltétlen és feltételes semmiség45
Megtámadhatóság47
Színlelés47
Az érvénytelenség jogkövetkezményei47
Az érvénytelenség jogkövetkezményei a szocialista polgári jogban47
Eltérő megoldások a munkajogban48
Feltétlen semmiség a munkajogviszony második szakaszában49
A jogkövetkezményeket alakító körülmények általában49
Szerződéskötési gondosság50
Alkalmazási és munkavállalási tilalom54
Mennyiben befolyásolja a jogkövetkezményeket, illetőleg a felelősséget az a körülmény, hogy a tilalmat kiváltó ok melyik fél tevékenységi körében, illetőleg személyében következett be?55
A tilalom egy- vagy kétoldalúsága57
Befolyásolja- e a felelősséget az a tény, hogy melyik fél szüntette meg a munkajogviszonyt?57
A felróhatóság és a jogkövetkezmények különböző variációi a munkajogviszony második szakaszában bekövetkezett feltétlen semmiség esetében58
A vállalat és a dolgozó is jóhiszemű58
A vállalat rosszhiszemű, a dolgozó jóhiszemű60
A vállalat jogellenesen és vétkesen idézte elő azt az okot, amely mint a munkaszerződés feltétlenül semmis, a dolgozó viszont jóhiszemű; vagy a vállalat csalárd módon (megtévesztéssel, fenyegetéssel stb.) vette rá a dolgozót a tilalomba ütköző munkaszerződés megkötésére69
A dolgozó rosszhiszemű, a vállalat viszont jóhiszemű73
A dolgozó jogellenes és vétkes magatartásával idézte elő azt az okot, amely miatt a munkaszerződés feltétlenül semmis, a vállalat viszont jóhiszemű; vagy a dolgozó csalárd módon (megtévesztéssel, fenyegetéssel stb.) vette rá a vállalatot a tilalomba ütköző munkaszerződés megkötésére84
A dolgozó és a vállalat is rosszhiszemű86
Mind a két fél jogellenes és vétkes magatartásával idézte elő azt az okot, amely miatt a munkaszerződés feltétlenül semmis, vagy mind a két fél csalárdul összejátszott86
Összefoglalás87
A feltétlen semmiség esetei a munkajogviszony első szakaszában89
A feltételes semmiség esetei a munkajogviszony második szakaszában95
A feltételes semmiség esetei a munkajogviszony első szakaszában111
A munkaszerződés megtámadása113
A teljes érvénytelenség egyes esetei119
A részleges érvénytelenség147
Érvényességi feltétel utólagos meghiusulása vagy a törvényes tilalom utólagos bekövetkezése a munkajogviszony második szakaszában154
Érvényességi feltétel meghiusulása vagy törvényes tilalom bekövetkezése a munkaszerződés megkötése után, a munkajogviszony első szakaszában156
A felmondási tilalmak és korlátozások problémája160
Lehet-e munkaszerződést kötni azzal a feltétellel, hogy az egyik fél a hiányzó érvényességi feltételt pótlólag megvalósítja, illetőleg a törvényes tilalmat később elhárítja?161
Az érvénytelenség orvoslása más munkakörbe való áthelyezéssel162
Alkalmazható-e az érvénytelenség kategóriája mint szankció a munkajogban, és különbséget kell-e tennünk semmiségi és megtámadási okok között?166
A tilos vagy szabálytalan munkajogviszony172
Egyes egyoldalú jognyilatkozatok érvényessége
A munkajogviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat érvényessége175
Az utasítás érvényessége177
Az utasítás joga és az utasítás követésének a kötelezettsége177
Az utasítás érvényességének a problémája180
A munkajog sajátos szabályozási formáinak érvényessége
A munkajog sajátos szabályozási formái általában185
A munkajogi szabályozás tárgyát alkotó társadalmi viszonyok185
Sajátos szabályozási formák186
Normatív és kötelmi jellegű szabályozási formák187
A különös szabályozási formák szintje195
A különös szabályozási formák változása195
A vállalati munkarend érvényessége196
Érvénytelenség alaki okokból196
A kollektív szerződés érvényessége198
Az érvénytelenség megállapítása és jogkövetkezményei200
Az üzemi tanács döntésének az érvénytelensége202
Tárgymutató211

Dr. Weltner Andor

Dr. Weltner Andor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Weltner Andor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem