Az értelmiség a középkorban

Tartalom

Előszó 11
BEVEZETÉS 25
A XII. SZÁZAD. AZ ÉRTELMISÉG SZÜLETÉSE 29
A városok újjászületése és az értelmiség születése
a XII. században 29
Létezett-e „Karoling reneszánsz"? 31
A XII. század modernsége. „Régiek" és „modernek" 34
A görög-arab örökség 37
A fordítók 38
Párizs: Babilon vagy Jeruzsálem? 43
A goliard-ok 46
Csavargó értelmiségiek 48
Immorális értékrend 49
A társadalom bírálata 52
Abélard 59
Héloise 62
A nő és a házasság a XII. században 63
Újabb küzdelmek 66
Szent Bernát és Abélard 68
A logikus 70
A moralista 71
A humanista 72
Chartres és a chartres-i szellem 73
A chartres-i naturalizmus 76
A chartres-i humanizmus 78
A mikrokozmosz-ember 81
Az üzem és a homo faber 82
Személyiségek 84
Kisugárzás 85
A szellemi munkás és a városi terep 85
Kutatás és oktatás 87
Eszközök 88
A XIII. SZÁZAD. A FELNŐTTKOR ÉS PROBLÉMÁI 91
A XIII. század arculata 91
Az egyházi hatalom ellen 93
A világi hatalmak ellen 94
A pápai támogatás és hatalomátvétel 96
Belső ellentmondások az egyetemi testületben 98
Az egyetemi testület szervezete 100
Az oktatási rend 102
A tananyag 103
A vizsgák 104
Társasági élet és vallásos légkör 107
Vallásos élet az egyetemen 108
Munkaeszközök 110
A könyv mint szerszám 111
A munkamódszer: skolasztika 114
Szókészlet 115
Dialektika 115
Auktorok 116
Ráció: a teológia mint tudomány 117
A gyakorlatok: quaestio, disputatio, quodlibet 118
A megélhetés ellentmondásai: fizetés
vagy javadalom? 122
A kolduló rendi és a világi magiszterek viszálya 127
Ellentmondások a skolasztikában: A „régiek"
utánzásának veszélyei 134
A naturalizmus kísértése 136
Kényes egyensúly hit és értelem között:
arisztotelianizmus és averroizmus 138
Kapcsolat értelem és tapasztalat között 144
Elmélet és gyakorlat kapcsolata 145
AZ EGYETEMI ÉRTELMISÉGTŐL
A HUMANISTÁKIG 149
A középkor alkonya 149
Az egyetemi professzorok anyagi helyzete 150
Útban az örökletes arisztokrácia felé 153
Az egyetemek arisztokratizálódása és a kollégiumok 158
A skolasztika átalakulása 159
A hit és az értelem szétválása 160
A kísérleti természettudomány korlátai 163
Antiintellektualizmus 164
Az egyetemek nemzeti jellegű átszerveződése:
új egyetemi földrajz 167
Az egyetemi értelmiség és a politika 171
Prága: az első nemzeti egyetem 175
Párizs: az egyetemi politika sikerei és gyengeségei 176
A skolasztika végelgyengülése 179
Az egyetemek kapui megnyílnak
a humanizmus előtt 181
Visszatérés a költészethez és a misztikához 184
Arisztotelész kapcsán: a szép nyelvezet visszatérése 186
Az arisztokrata humanista 187
Visszatérés a vidékre 190
Megszakad a kapcsolat tudomány és oktatás között 192
BIBLIOGRÁFIA 195
I. A középkor kulturális és szellemi közege 195
II. A szellemi munka a középkorban az egyetemek előtt 198
III. A középkori egyetemekről általánosságban 200
1. Bibliográfiák
2. Összefoglaló művek
3. A középkori egyetem keletkezése
4. Dokumentáció és általános jellemvonások
5. Összehasonlítás más kultúrákkal és társadalmakkal
IV. Egyetemek és egyetemi értelmiség, elsősorban
a XIII. században 204
V. A XIII. század problémái és szellemi csatározásai 214
VI. Egyetemek és egyetemi értelmiség a XIV. és XV. században 216
A középkori értelmiségitől a humanistáig
VII. Néhány tanulmány tizennyolc jelentős
középkori értelmiségiről 222
1. Abélard (1079-1142)
2. Bernardus Silvestris (meghalt 1159 után)
3. Róbert Grosseteste (1170 k. - 1253)
4. Albertus Magnus (1200 k. - 1280)
5. Hoger Bacon (1214-1294)
6. Szent Bonaventura (1217 k. - 1274)
7. Aquinói Szent Tamás (1227-1274)
8. Haimundus Lullus (1235-1315)
9. Siger de Brabant (1235-1281)
10. Eckhart (1260 k. - 1328)
11. Dante (1265-1321)
12. Duns Scotus (1270 k. - 1308)
13. William Ockham (1288 k. -1348)
14. Wyclif (1330-1384)
15. Chaucer (1340 k. - 1400)
16. Jean Gerson (1363-1429)
17. Nicolaus Cusanus (1401-1464)
18. Gábriel Biel (meghalt 1495-ben)
KRONOLÓGIA 229
UTÓSZÓ (Klaniczay Gábor) 233
NÉV- ÉS HELYMUTATÓ 237

Témakörök