Az értékorientációk osztály- és rétegspecifikumai

Előszó

Részlet:
Az értékorientációk kutatása kezdettől fogva azzal a tapasztalati ténnyel találkozott, hogy a társadalmakban élő egyének szükségletei, törekvései, döntései, igényei valamilyen, az adott egyéneknél általánosabb motivációkkal függnek össze. Az értékorientációk "hordozója"ként semmifajta más szubjektumot nem tételezhetünk az egyéni pszichikumon kívül, de ez az egyéni pszichikum éppen csoporttagsága (csoporttagságai) révén sajátos szociális minőséget (minőségeket) kap, s legáltalánosabban szólva, ez a tény homogenizálja a csoport tagjainak attitűdjeit, értékorientációit". (Pataki 1977, 185.) Az egyéni választásokban tehát benne rejlik a szociális meghatározottság - s ez csakis az egyéni választásokban realizálódhat. Mert az értékorientációk mindig választást, vagy valamilyen, a társadalmi egyén számára fontos tárgy preferálását jelentik. A köznapi élet és a történelem sorsfordulói egyaránt e választások és előnyben-részesítések gyakoriságáról tanúskodnak, s ilyen módon az értékorientációk az emberek társadalmi viszonyainak egyik dinamikus kategóriáját jelzik. Jadov és munkatársai szerint (1972, 270) e kategória irányultságot jelent valamilyen tevékenység céljaira és eszközeire, mások viszont a tevékenységnél általánosabb keretben értelmezik a fogalmat. Az értékorientációk tehát per definitívem társadalmilag meghatározottak, s a kérdést ezek után inkább úgy kell feltennünk, hogy milyen mechanizmusok működése révén határozza meg társadalmi helyzetük az egyének értékorientációit. Vissza