Előszó
A nagyerek sérülései a legkomolyabb háborús sérülések közé tartoznak. A vérzések gyakorisága, az érsérülések fenyegető kezdeti tünetei, a műtéti nehézségek és a műtét utáni szövődmények kiemelik a hadisebészet e fejezetének jelentőségét.
Teljesen érthető tehát az az érdeklődés, melyet a világ orvosai e kérdés iránt tanúsítanak. Erre mutat a sebészet története is, különösen a XIX. és XX. században.
A legutóbbi háborúk, különösen a Nagy Honvédő Háború, a sebészeket nagyszámú érsérült kezelésének gyakorlati feladata elé állította. De ugyanilyen aktualitást kapott az érsebészet a békeidők gyakorlatában is, ami azzal függ össze, hogy a sebészet, számos ágának fejlődésével, behatolt az endokrinológiai, bel-, gyermek- és egyéb betegségek kezelésébe.
Az érsebészet fejlődését elősegítette az érvarró eljárások tökéletesedése, az érrendszer és vegetatív rendszer kapcsolatának, valamint az erek kóros állapotaiban a vegetatív idegrendszerre ható konzervatív és sebészi eljárásoknak a tanulmányozása, végül a vérátömlesztés eljárásának elterjedése.
Az érsebészet terén elért hatalmas eredmények ellenére is az adott kérdés bonyolultsága és sokoldalúsága mindeddig nem tette lehetővé számos gyakorlatilag fontos kérdés megoldását. Így pl. mindezideig nem kielégítő az érsérülések kórismézése a sérülés első napjaiban, nincs eléggé kidolgozva a különböző lekötéses és helyreállító érműtétek javallata, nincs megoldva a beavatkozás optimális időpontjának, az éreredetű gangraena megelőzésének, stb. kérdése.
Még ugyancsak kívánnivalót hagynak hátra a nehezen hozzáférhető ereken - amilyenek a mellkas, nyak, medence és koponyaalap erei - végzett műtétek eredményei. Ezenkívül mindezen területek erein, mind pedig egyéb kisebb, de nem kevésbé „veszélyes" ereken (art. mammaria interna, art. femoris profunda, art. glutea) végzett műtétek metodikája még nem biztosítja a megfelelő feltárást és a beavatkozás idején fellépő szövődmények megelőzésének lehetőségét.
A szovjet sebészeknek a Nagy Honvédő Háború idején szerzett hatalmas tapasztalata az adott probléma számos, eddig ki nem derített oldalára vet fényt. Különösén szerepet játszik ebben az orvosoknak a tábori egészségügyi ellátás különböző szakaszain szerzett személyes tapasztalata. Jelen monográfiában több mint 800 érsérüléses sebesült kezelésének tapasztalata van összegyűjtve, akik közül 496 beteget meg is operáltunk.
Vissza