Az Érmellék közlekedési viszonyai

Előszó

A második bécsi döntés következtében Észak-Erdéllyel együtt hazatért az Érmellék is. Mint bortermő vidék, régen ismeretes ez a név, azonban Prinz szavaival élve "senki nem ismeri ennek térképre rajzolható tartalmát". A Magyar Birodalom leírása c. munkában Szilágy vármegye ismertetésénél ezt olvassuk: "Az új megye felszíne hegyes-völgyes, kivévén az északnyugati csúcsát, az ú. n. Érmelléket, mely keleti alacsony s bortermő helyeit leszámítva túlnyomólag lapályos." Máshol így írják le: "Az Ér vize épen kétfelé szeli az Érmelléket, az egyik fele lapály, a másik fele gerezdtermő dombvidék." Majd meg ezt látjuk: "Az érmelléki hegyek az Ér és a Berettyó folyók között északkeletről délnyugatra hosszan nyúlnak, Szalacs és Genyéte között indulván ki Szilágy megyéből, hegyesedő alakban Félegyházánál végződnek. Ezen közös névvel Érmelléknek nevezett s a leghíresebb bortermő hegységnek egyes részei az egyes községek nevéről szoktak neveztetni." Közfelfogást fejez ki az író, amikor csupán az érmelléki hegyeket nevezi Érmelléknek. Prinz is utal erre. "A közhasználatban gyakoribb az Érmellék az Ér és a Berettyó közti dombhát nevéül." Van azonban olyan leírás is, amelyik a Berettyón túl fekvő dombokat is érmelléki hegyeknek mondja. Cholnoky térképe csupán az Ér síkságát tünteti fel az Alföldhöz tartozónak, míg az Ér és a Berettyó közti dombvidéket idegen térnek jelöli. Ebből azt is lehetne következtetni, hogy az Érmellék csupán az Ér síksága, de más helyen ő is az Ér síkságot és az Érmellék harmadkori halmait különbözteti meg.
A tájék helységneveinek a vizsgálata sem ad kielégítő választ arra a kérdésre, hogy mit kell értenünk az Érmelléken. A mai Érkörtvélyes 1753-ban még Nyírkörtvélyes volt, az Ér lapályán fekvő szatmár- és szilágymegyei községek neve a multban sem utal arra, hogy az Érhez valami közük volna. Fényes már Éradonyt, Érkeserűt ismer, így nevezi ezeket a helységeket a Ballagi-Király munkája és a Pallas Lexicon is. Az 1900-as népszámlálás köteteiben a dombvidéken fekvő községek közül csupán Érfancsika nevében találjuk az Ért és a síkság legtöbb községének neve sem ér összetételű. Az 1910-es kötetekben látjuk a mai néven felsorolva őket. Ismeretes, hogy hazánkban sok egyforma nevű helység volt. Az ebből származó zavarok megszüntetése végett ezek megkülönböztető jelzőt kaptak. De még e rendezés után is a dombvidék községei közül csak Érbogyoszló (a régi Bogyoszló helyett), Érfranciska, Érkörös (Körös h.), Érolaszi (Svábolaszi h.) és Érszakácsi (Szakácsi h.) nevében jut kifejezésre az Érmellékhez való számításuk. De már Vajda községet Biharvajda és nem Érvajda néven különböztették meg a többi Vajdától. A Berettyón túl fekvő községek sem jutottak olyan névhez, amely az Érmellékhez való tartozásukat éreztetné. A helységnévtár itt már a "hegyköz" jelzőt alkalmazza, de két ilyen összetételű helységnév (Hegyközszentimre, Hegyközszentmiklós) van a Berettyó és az Ér közötti dombvidéken is... Vissza