Az erkölcsi értékek világa

Szerző

Somogyi Zoltán

Szerkesztő

Dr. Hársing László

Lektor

Dr. Ancsel Éva

Dr. Huszár Tibor

Budapest

'Somogyi Zoltán: Az erkölcsi értékek világa ' összes példány

Kiadó:	Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	242 oldal
Sorozatcím:	A filozófia időszerű kérdései
Kötetszám:	45
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-673-181-0
Megjegyzés:	Kézirat gyanánt.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Több forgalomban lévő etikai jegyzet és segédanyag átnézése után arra a felismerésre jutottam, hogy ami a több mint másfél évtizedes etikaoktatási tapasztalatok értékesítése ellenére ez anyagokból még mindig leginkább az etikának mint tudománynak az erkölcstől, mint társadalmi jelenségtől való világos elkülönítése hiányzik. Az ebből következő fogalmi pontosság hiánya, a fejtegetések vigasztalan bőbeszédűsége és helyenkénti morálprédikációkba való torkollása arra az elhatározásra indított, hogy megkíséreljem az ennek diametrálisan ellentétes tendencia érvényesítését. Ezt a törekvést akarom jelezni az írás címében is: erkölcsi-etikai alapfogalmakat elemzek és olyan értéktévesztési típusokra adok jól vagy rosszul sikerült definíciót és kezelési útmutatást, melyek az erkölcsről szóló tudnivalók minimális foglalatához tartoznak. Ez még nem "ethica more geometrico" Spinoza értelmében, de jelzi a spinozai módszer hagyományainak ápolni akarását is az etikában.
Ha e fogalomelemző, -meghatározó módszer formai burkába foglalt tartalmakról kell felvilágosítást adnom, ezek kiválogatásánál ugyancsak a jó hagyományok ápolása volt az egyik fő szempontom. Hogy a jó vagy a rossz hagyományokat hogyan interpretáltam tartalmilag, azt azonban az olvasó ne döntse el a szövegben adott értelmezésekből! Ezt azért kell kérnem, mert egynéhány hagyományos etikai fogalommal és definícióval nagyon önkényesen bántam. Vannak köztük olyanok, amelyeket nemcsak áthelyeztem az etika szokásos rendszereiben elfoglalt topos-ukból máshová, hanem egészen más, sokszor az eredetivel ellentétes jelentést is adtam nekik. Így ha az olvasó a legalitás-moralitás dichtómiát vagy a kategorikus imperativuszt nemcsak más helyen és más szerepben találja, mint amit azok játszanak mondjuk Kant etikai rendszerében, hanem ezen felül még a kantitól teljesen eltérő jelentésben is, csak rám s ne egyúttal Kantra is nehezteljen! Ugyanígy, ha az osztó és a kiegyenlítő igazságosság definíciójában az ellenkező értelmet véli megtalálni, mint amelyet e fogalmaknak Arisztotelész adott... Vissza

Tartalom

Előszó	7
Legalitás és moralitás	9
Elemi normák és együttélési szabályok	9
A maximák és a kategorikus imperatívusz	16
A normatív szabályozás néhány kérdése	23
A normák működése mint duális performáció	28
A legalitási és a moralitási értelemben vett normativitás sajátosságai, korlátai	36
A legalitási ítélet eljárásszabályai	38
A legalitási paradoxon	46
Az erkölcsi értékek világa. Az erénytan. Az etika helye a tudományok rendszerében	54
A moralitási szféra, a normák és a normatív szabályozás	54
A tartalmi választások intencionális analízise	57
Az etikai értékosztályok bevezetése és a negatív érték mint az erkölcsi rossz	62
Az értékosztályok szerkezetének feltárása az erényszavak jelentéselemzése alapján	67
Az erénytan. Erények a megtenni-kellés és a megtenni tudás pólusai közt	73
Az etika elkülönülése a morálfilozófiától és helye a normatív tudományok sorában	79
Értékaxiómák és -modallitások. Formai és tartalmi értéktévesztések. Boldogság és kötelesség	84
Igazság és érték. Az értékaxiómák mint a formai értéktévesztések felderítésének eszközei	84
Az ontikus értékmodalitások és a belőlük levonható tartalmi preferenciaszabályok	92
A praktikus /praxeológiai% értékmodalitások és a belőlük adódó preferenciaszabályok	106
A gyönyör - öröm - boldogság és kín - bánat - boldogtalanság fenomenológiája	116
Néhány szó a szociáletikailag téves értékbecslések két fő típusáról, a morális naturalizmusról és a perszonalizmusról	124
A kötelességek rendszere. Személyiség- és motivációelmélet	127
A kötelességfogalom bevezetése morálfilozófiai álláspontok bírálata alapján	127
A személyiség és motivációs rendszere. A szabad akarat léte vagy nemléte: a szemléletmód kulcskérdése	133
A jellem, a szituáció és a miliő. Induktív és intuitív személyiségmegismerés	144
Autonómia és heteronómia az értékérzékben és az akaratban. A személy nemcsak észlény	152
A kötelességek osztályozása. Javaslat, tanács, parancs. A moralitási ítélet	161
Parancs és normativitás	169
Kötelességteljesítés és áldozathozatal	171
Néhány kötelességteljesítéssel kapcsolatos értéktévesztő típus meghatározása	172
A lelkiismeret és az értékérzék. Az értékmegismerés specifikumai. A morális katarzis	174
Egyén és közösség. A közösségek jellemzése értékosztályok szerint. A célracionális szervezet. A közösségek fejlődésének történelmi tendenciái. A polgári individualizmus bírálata	187
Szerződéselmélet és organikus elmélet. Közösség és szervezet	187
A célracionális szervezet ismérvei. A közösségek értékosztályokba sorolása	192
A polgári individualizmus bírálata. Az egyenlőség problémája. Személyiségelméleti torzítások egyén és közösség viszonyának ábrázolásában	204
Korunk történelmi tendenciái. Magánélet és közélet egységbeolvadása. A munka és a közösség	223
Függelék
A világtörténetileg releváns ethoszok jellemzése	230