Bevezetés | 10 |
Az itáliai cinquecento | 10 |
Spanyolország a 16. században | 16 |
A reneszánsz és a manierizmus itáliában | 21 |
A klasszicizmus csúcspontja | 22 |
Az érett reneszánsztól | 22 |
Az érett reneszánsz építészete | 24 |
Róma, a nyugati művészet fővárosa | 24 |
Bramante Rómában | 26 |
Raffaello, az építészet és a díszítőművész | 30 |
Peruzzi hozadéka | 34 |
Az ifjabb Antonio da Sangallo | 36 |
Michelangelo hallatlan merészsége | 37 |
A Szent Péter bazilika: a kolosszális megoldás | 42 |
A cinquecento Észak-Itáliában | 44 |
A klasszikus sítlus nagykövetei Velencében | 45 |
A manierizmus építészete | 48 |
Eltávolodás a klasszikus eszménytől | 48 |
Giulio Romano festői architektúrája | 49 |
Palladio: hagyomány és korszerűség | 52 |
Róma Vignola jegyében | 56 |
Az udvari építészet Firenzében | 59 |
Lombardia és az ellenreformáció | 61 |
A klasszikus reneszánsz szobrászata | 62 |
Michelangelo, a cinquecento géniusza | 62 |
Michelangelo firenzei kortársai | 72 |
Jacopo Sansovino | 72 |
Baccio Bandinelli | 74 |
A manierista szobrászat | 76 |
Cellini virtuozitása | 77 |
Giambologna és a csigavonal | 78 |
Szökőkutak, kertek és díszünnepségek | 80 |
Alessandro Vittoria | 80 |
Az érett reneszánsz festészete | 84 |
Raffaello | 85 |
Michelangelo | 92 |
A velencei iskola fénykora | 100 |
Giorgione, az első velencei mester | 100 |
Tiziano Vecellio | 103 |
A velencei iskola kisugárzása | 106 |
Az alternatíva: Lotto és Pordenone | 109 |
A klasszikus stílus térhódítása | 110 |
Toscana: Bartolomeo della Porta és Andrea del Sarto | 111 |
Leonardo öröksége Lombardiában és Piemontéban | 113 |
Ferrara hercegi udvara: Garofalo és Dossa Dossi | 114 |
Correggio független útja | 116 |
A manierista festészet | 119 |
Klasszicizmusellenes törekvések | 119 |
Parmigianino stílusa | 120 |
A toszkán manierizmus | 120 |
Beccafumi Sienában | 124 |
Barocci lágy stílusa | 124 |
Genova és Lombardia | 124 |
Mantovai és római festett dekárciók | 127 |
A velencei manierizmus | 132 |
Tintoretto teatralitása | 135 |
Paolo Veronese | 138 |
A reneszánsz és a manierizmus Spanyolországban | 143 |
Gyökeret ver az új esztétika | 144 |
A reneszánsz Spanyolországban | 144 |
Építészet | 146 |
Az első kivételek | 146 |
Az itáliai minták betörése | 149 |
A platereszk és más kétséges stílusok | 150 |
A klasszikus rend: Pedro Machuca | 152 |
A platereszk meghaladása: Cavarrubias | 154 |
A szintézis: Siloe és Vandelvira | 156 |
Gyors áttörés a manierizmus felé | 159 |
Escorial: a hermetikus modell | 162 |
Szobrászat | 166 |
A reneszánsz bevezetése | 166 |
Itália mesterek és műalkotások | 166 |
A burgosi iskola: Bigarny, Ordónez és Siloe | 168 |
Berruguete és Juni Valladolidban | 170 |
A reneszánsz szobrászat elterjedése | 171 |
A manierista klasszicizmus | 172 |
A Leoni család és az andalúz iskola | 175 |
Festészet | 176 |
A valenciai iskola | 177 |
A manierizmus kezdetei: Berruguete, a két Masip és az andalúz iskola | 178 |
A romanista sítlus | 186 |
Luis de Morales | 186 |
Az Escorial mint fókusz | 188 |
Udvari portréfestők | 191 |
El Greco | 194 |
Bibliográfia | 201 |