1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az érem 1991/1-2.

A Budapesti Éremgyűjtők Egyesületének hivatalos lapja - XLVII. évfolyam 1-2. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
A hamisítás évezredek óta űzött ipar. Mindent hamisítottak, már a legkorábbi időkben, és nem csak pénzekre gondolok itt. Így az ókori Egyiptomban utánozták a drágaköveket... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
A hamisítás évezredek óta űzött ipar. Mindent hamisítottak, már a legkorábbi időkben, és nem csak pénzekre gondolok itt. Így az ókori Egyiptomban utánozták a drágaköveket üvegpasztából, és feltehetően nagy haszonnal adták tovább őket. Már a pre-mükénéi időkben is virágzott a hamis gyöngyökkel való üzletelés. Senecától értesülünk arról, hogy az időszámításunk előtti I. században Rómában egész műhelyek foglalkoztak hamis drágakő gyártásával. Azonban úgy az ó-, mint a középkorban megközelítően sem volt olyan óriási ez az ipar, mint a legújabb korban, amikor a műtárgyak gyűjtése divattá vált. Gyűjteményekről már az ókorban is hallunk pl. az alexandriai és a pergamoni nagy könyvtárak is évszázados gyűjtés eredményének köszönhetők. Tényleges, a művészetek legkülönbözőbb területéről történő tárgyak gyűjtéséről, így: könyv, érem, üveg, ötvöstárgyak, bútorok, textíliák csak a quatrocentótól beszélhetünk. A reneszánsz művészet szellemisége, az antik művészet felélesztése, illetve motívumainak újrafelhasználása jegyében indult meg a régi tárgyak gyűjtése, illetve antikizáló tárgyak készítése. A XVI. században Golczustól értesülünk arról, hogy összesen 950 éremtárat keresett fel Olasz-, Francia- és Németországban, Hollandiában és a Németalföldön. Ezek az éremtrak akkor még nem voltak nyilvános gyűjtemények. Egy-egy királyi, hercegi udvar, vagy gazdag főúr tulajdonába tartoztak. Később ezek lettek a XVIII-XIX. században alapított múzeumok alapgyűjteményei. A reneszánsztól a gyűjtés egyre szélesebb körben terjedt el, vált kedveltté. Az ipari fejlődés, az egyes országok gazdasági helyzete, fellendülése növelte a gyűjtők számát, a műtárgyak iránti keresletet. A kereslet növekedése nem állt arányban a műtárgy- kínálattal. Ez a szituáció vezetett azután a műtárgyak, közöttük a nem forgalmi pénzek hamisításához is. A pénzhamisításnak kétféle arculata van: egyszer az adott időben forgalomban lévő pénzek hamisítása, a második arculat: a megelőző korok pénzeinek hamisítása. Ez a műtárgy hamisításnak minősül. A német nyelvben külön kifejezés van a kétféle tevékenységre (magyarul sajnos nem), a "Falschmünzer" szó a forgalmi pénzek hamisítóját jelenti, és a "Münzfälscher" pedig a műtárgy pénzek hamisítóját jelöli. Mindkét tevékenységnek közös vonása, hogy mindkét dolog nyerészkedés céljából történik.
Most először a forgalmi pénzek hamisításáról fogok beszélni, egy kicsit áttekintve az ókortól kezdve, a római korral bezárólag a dolgot, a továbbiakra nem térek ki. Bár nagyon kellemes történetek vannak az újabb korból pénzhamisítás kapcsán. Vissza

Tartalom

1. szám
Bíróné Sey Katalin: A római pénzek egykorú hamisításai 1
Kukai Sándor: István király ezüstpénzei: 7
Soós Ferenc: Rendhagyó feliratok a magyar pénzeken 11
Kisvölcsey Frigyes: A Sclaraffia Társaság jelvényeiről 14
Leitner Sándor: Kiegészítés a Hadastyán Érmekhez 18
Komiszár János: Még egyszer a Hadastyán érmekről 19
Tóth József: A SATOR amulett 21
Stirling János: Még egyszer a SATOR-formuláról 23
Saltzer Ernő: Pénzmérlegek és pénzsúlyok 26
Kőhegyi Mihály: Bethlen Gábor levele az erdélyi és magyar pénzviszonyokról (1621) 32
Leányfalusi Károly: Pénzzel kapcsolatos törvények, rendeletek 1000-1850-ig 34
Bóna Endre: Szegedi vendégprofesszorok érmei 40
Gosztonyi József: Vigh Tamás éremművészete (II. rész) 44
Rayman János: Kiegészítés a szibériai hadifogolytábor pénzekhez 47

2. szám
Káldos G. István: Bizánc és a Mária-kultusz 1
Egri János: Még egyszer a CNH I. 98. sz. rézpénzről 15
Molnár László: A Magyar Köztársaság emlékérem 21
Kőhegyi Mihály: Mikor vonták ki a forgalomból az 1800-ban nyomott 1000 forintos bankócédulát? 23
Steinhardt László: A magyarországi ebbárcahasználat kezdeteiről 24
Molnár Mihály: Ki volt Füsti ötvös? 28
Rayman János: Adatok Eger 1860. évi szükségpénzeihez 29
Zombori Lajos: A szegedi péterfillér 31
Tóth József - Zombori Lajos: A törökszentmiklósi Áfész osztalékbárcái 32
Kozáry Géza: Badacsonyi borverseny érmei 35
Gosztonyi József: Mozart a magyar éremművészetben 40
Szliva László: A pénz és a pénzverés ábrázolása a magyar és a külföldi pénzeken 44
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az érem 1991/1-2. Az érem 1991/1-2. Az érem 1991/1-2. Az érem 1991/1-2.

Néhány oldalon bejegyzés látható.

Állapot:
1.780 Ft
890 ,-Ft 50
13 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Az érem 1991/1-2. Az érem 1991/1-2. Az érem 1991/1-2. Az érem 1991/1-2. Az érem 1991/1-2.

A borítókon bejegyzés, tulajdonosi bejegyzés látható.

Állapot:
1.780 ,-Ft
27 pont kapható
Kosárba