Az Erdélyi Fejedelemség önképe

Fülszöveg

A kötet újszerű tanulsága talán az lehet, hogy az erdélyi állam tényleges történései, hogyan állnak szinkronban, vagy aszinkronban az önkép-építéssel. A Szapolyaiak, Báthoryak dinasztia-kultusza például háttérbe szorította azt az „Erdélyhaza" tudatot, amelynek eszmetörténeti nyomait épp Báthory Zsigmond udvari történetírója. Baranyai Decsi János műveiben fedezhetjük fél. Az alakuló ország-kép felmutatásánál fontosabb volt annak feltüntetése, hogy ki uralja ezt a régiót. A szinkroneitás klasszikus példái a tényleges történések és az önkép-építés között Bocskai István, ám inkább Bethlen Gábor uralma idején jelentek meg. Bocskai István reprezentációjában mind nagyobb hangsúlyt kapott a Magyar Királyságra vonatkozó igényország és küldetéstudat jelzése. Bethlen Gábor reprezentációja és diplomáciája idején teljesedett ki az önkép kialakítása. Bethlen Gábor tudta, hogy a dinasztikus emlékezet ápolása politikai célokat szolgál. Báthory Gábor 1628. évi nyírbátori újratemetése - amely a... Tovább

Fülszöveg

A kötet újszerű tanulsága talán az lehet, hogy az erdélyi állam tényleges történései, hogyan állnak szinkronban, vagy aszinkronban az önkép-építéssel. A Szapolyaiak, Báthoryak dinasztia-kultusza például háttérbe szorította azt az „Erdélyhaza" tudatot, amelynek eszmetörténeti nyomait épp Báthory Zsigmond udvari történetírója. Baranyai Decsi János műveiben fedezhetjük fél. Az alakuló ország-kép felmutatásánál fontosabb volt annak feltüntetése, hogy ki uralja ezt a régiót. A szinkroneitás klasszikus példái a tényleges történések és az önkép-építés között Bocskai István, ám inkább Bethlen Gábor uralma idején jelentek meg. Bocskai István reprezentációjában mind nagyobb hangsúlyt kapott a Magyar Királyságra vonatkozó igényország és küldetéstudat jelzése. Bethlen Gábor reprezentációja és diplomáciája idején teljesedett ki az önkép kialakítása. Bethlen Gábor tudta, hogy a dinasztikus emlékezet ápolása politikai célokat szolgál. Báthory Gábor 1628. évi nyírbátori újratemetése - amely a nagy fejedelem akaratából történhetett meg - jó példa volt erre. Annak ötletét, hogy a gyulafehérvári főtemplomot nemzeti panteonná alakítsák át, szerintem Angliából, a westminsteri apátság példájából vette át Bethlen Gábor. A fejedelem imázs-építésében a Magyar Királyság egyes területeinek megszerzésére irányuló törekvés, a lengyel királyság elnyerésére irányuló stratégia, s ezáltal az ígényországok eszméi a legfontosabb dominanciát élvezték. Bethlen tett a legtöbbet azért, hogy az erdélyi állam úgy kerüljön fel Európa térképére, mint a nyugat-európai szuverénekre emlékeztető ország, s hogy az Erdélyi Fejedelemség egy dinamikus, vezető szerepre pályázó állam képében tűnjön fel Közép-Kelet-Európában. Vissza