Az Erdélyben elkövetett magyarellenes román kegyetlenkedések időrendje és leltára

Fülszöveg

A szerző időrendben leltárát adja azoknak a kegyetlenkedéseknek, amelyeket az erdélyi románság - mindenkor idegen támogatással és segítséggel - követett el az erdélyi és a partiumi magyarság ellen 1918-ig. Ismerteti azokat a kegyetlenkedéseket is, amelyeket Trianon-szülötte: Nagy-Románia követett el 1918-1920-ban és elkövet 1956 óta ez idő szerint is, a magyarság ellen.
„Kegyetlenkedés-leltára" mellett a szerző teljes szövegében közreadja a Vatra Romaneasca - (Román Tűzhely)-nek, a volt román Vasgárda fasiszta-terrorista szervezet utódának alapszabálya 16. és 18. pontjait, amelyek együtt alkotják az erdélyi és a partiumi magyarság megsemmisítésének a „menetrendjét", azzal a célzattal, hogy magyarságunk - összmagyarságunk - ne csak védekezhessen, hanem Trianon és Párizs fölülvizsgálatát, a magyar ügy rendezését, követelhesse is! Avégből, hogy Közép-Európában a népek korszerű békés együttélése nemzetközi ellenőrzéssel megvalósulhasson.
A szerző az erdélyi Bonchidán (Kolozs vm.) született. Kolozsvárott érettségizett a „Zágoni Mikes Kelemen" Római Katolikus (Piarista) Gimnáziumban. Államtudományi (1945) és jogtudományi (1947) diplomát szerzett a Szegedi Magyar Tudományegyetemen, majd történelmet hallgat ugyanott.
Érdeklődése középpontjában mindenkor a szülőföldhöz - Erdélyhez - kapcsolódó kérdések állottak és állanak.
Bejárta a nagyvilágot (Bukarest, Párizs, USA, Kanada) s vitte-cipelte magával Erdélyt, szóban és írásban küzdve szülőhazája és magyarsága igazságáért. Vissza