Fülszöveg
A magyarság „Mi a magyar?" politikai kérdése mindig összefonódott a kultúrpolitikával is s ez sosem volt csupán államhatalmi probléma. Az Illyés Gyula-i „ötágú síp"-ba mindenki „beléfújhat", mindenki kísérletezhet harmónia-teremtéssel, ha nem szűk „anyaországi" nézőpontból vizsgálja népünk, nemzetünk életét. Erről a közösségi tudatról szólhat például az írói életmű, ezt éli-valósítja meg minden befogadó, ebben nyújthat segítséget az értelmező.
AZ ÉPÍTŐ-TEREMTŐ EMBER című kötet írásaival Gion Nándor életművét kísérli meg értelmezni. Gion Nándor 1941. február 1-jén Szenttamáson született, majd a szabadkai Vasúti Ipariskola elvégzése után került az újvidéki egyetem frissen létrehozott magyar tanszékére. A négyéves képzés után 1963-tól rádiós újságíróként kereste kenyerét, ugyanakkor szépíróként is jelentkezett. Sikeres pályafutása során ismert és elismert alkotó lett; 1993 őszén Magyarországra költözött. Itt folytatta munkásságát 2002. augusztus 27-ig, amikor a szegedi klinikán...
Tovább
Fülszöveg
A magyarság „Mi a magyar?" politikai kérdése mindig összefonódott a kultúrpolitikával is s ez sosem volt csupán államhatalmi probléma. Az Illyés Gyula-i „ötágú síp"-ba mindenki „beléfújhat", mindenki kísérletezhet harmónia-teremtéssel, ha nem szűk „anyaországi" nézőpontból vizsgálja népünk, nemzetünk életét. Erről a közösségi tudatról szólhat például az írói életmű, ezt éli-valósítja meg minden befogadó, ebben nyújthat segítséget az értelmező.
AZ ÉPÍTŐ-TEREMTŐ EMBER című kötet írásaival Gion Nándor életművét kísérli meg értelmezni. Gion Nándor 1941. február 1-jén Szenttamáson született, majd a szabadkai Vasúti Ipariskola elvégzése után került az újvidéki egyetem frissen létrehozott magyar tanszékére. A négyéves képzés után 1963-tól rádiós újságíróként kereste kenyerét, ugyanakkor szépíróként is jelentkezett. Sikeres pályafutása során ismert és elismert alkotó lett; 1993 őszén Magyarországra költözött. Itt folytatta munkásságát 2002. augusztus 27-ig, amikor a szegedi klinikán eltávozott körünkből. A bácskai emberek életének írója volt; talán ez az érzékenysége tette lehetővé, hogy késői, budapesti történeteiben „ráérezzen" az európai uniós világra is.
A tanulmánykötet a jeles szerbiai irodalomtörténész, Hózsa Éva előszavával nyit, majd hat diák pályadíjas fogalmazása következik. Közülük kettő magyarországi, négy délvidéki; kettő általános iskolás, négy középiskolás bizonyítva azt, hogy ha az irodalomtörténészi kánon még nem rögzítette is Gion helyét, az élő olvasat biztosíték arra, hogy az életmű maradandó.
A további írásokban Árpás Károly értelmezi a Magyarországról is hozzáférhető műveket. Munkai mögött fölismerhető, bár eklektikusán keveredik a pozitivista, a strukturalista és a szellemtörténeti iskola hagyománya, amelyhez társul a Petőfi S. János nevéhez kapcsolható szegedi szemiotikai szövegtani műhely hatása is. A tanulmányíró középiskolai tanár először megvizsgálja az 1965-66-os korai novellákat, elbeszéléseket Petőfi S. szövegértelmezési gyakorlata alapján; kitér az első, töredékes regényre (AHASVÉRUS), illetve körbejárja az EZEN AZ OLDALON című kötet keletkezését. Kitekint a filmes Gion életművére is. Megemlítendő, hogy közli a Szegedi Akadémiai Bizottság által első díjban részesített dolgozatát, a sokat emlegetett „pesti napló"-ról szóló filológiai összegzését (szemiotikai szövegtani alapállásból is). Ezeken kívül két írására hívom föl az olvasó figyelmét. A Gion-tükörben a világ rendhagyó monográfia-alapnak tekinthető: az életrajzot a művekben ábrázolt világ történelmi idő szerint közelítve ábrázolódik. A másik A Gion-művekben szereplő személyek listája ebben a hozzáférhető szövegekből a Balzac-életműkiadás mintáját tekintve 1420 azonosítható szereplő kerül regisztrálásra. Befejezésként a Noran Kiadó életműsorozatának három kötetét ismerteti.
A kötethez a szenttamásiak által gyűjtött anyagból 2007 nyarán nyílt meg a helyi Emlékház néhány fénykép is társul. A könyvet szerző- és műcímmutató, illetve névmutató zárja, valamint egy szerzői adatbázis. így lesz ez a munka addig, amíg a nagymonográfiák meg nem születnek támasz és segítség laikusoknak és profiknak egyaránt: éppen úgy használhatja tudós és értelmezésre váró olvasó.
A Gion-tanulmánykötet a 2008-as Jánoshalmi Napokra jelenik meg, ezzel is erősítve a testvérvárosok határokon átnyíló kapcsolatát. Ennek szerepének és jelentőségének fölismerését bizonyítja a támogatók sora, akiknek köszönetet mondunk a könyv születéséért.
Vissza