Az építészeten innen és túl

Fülszöveg

A könyv szerzője, Vidor Ferenc arra vállalkozott, hogy az építészetet a maga teljességében értelmezze. Vállalkozása merész, ember kell hozzá, hogy újat tudjon hozzáadni a sokszor elhangzottakhoz és leírtakhoz. De olyan valaki méltán kísérletezhet ezzel, amilyen ő, aki az építészet legátfogóbb ágazatában, a városépítészetben több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik. Amilyen sokszínű a téma, olyan színes az egyéniség, aki izgalmas és lebilincselő képet fest, a megszokott szabatos szürkeségek helyett.
A szerző a nagyvonalúan felvázolt téma kiművelését három egymásra épülő szint leküzdésétől, meghódításától reméli, amelyek értelmezése önmagukban is, egymáshoz való viszonyukban is, a teljesség igényével lép föl.
Az első szint a technikáé. A tudomány és a művészet viszonyának - tisztázása az affinitások kimutatása - után, valamint a technika lényegének és szerepének megszokott értelmezésén túllépve, Vidor Ferenc fellebbenti a fátylat a technika "másik arculatáról", a technéről, amelyet az ókori görögök ismertek, de amit az utókor elfeledett, elkendőzött.
A második szint az architektúráék. Az építészet - az előzőekhez hasonlóan - holisztikus értelmezést kap. Közismert jellemzési eljárás, amikor az irodalmi, zenei mű vagy az ábrázolóművészeti alkotás struktúrájáról szólunk. Szerzőnk azonban tovább megy, a művek architektúráját hangsúlyozza.
A harmadik szint az urbanisztikáé. A városé, ami a háznál is bonyolultabb "burok". nemcsak dimenziói miatt az, hanem azért is, mert még több "területen kívüli" tényező befolyásolja létrejöttét és alakulását, mint az építészetét. Az urbanisztika megközelítésére hármas megközelítést ajánl, majd a tudományos rendszerezést szellemes gondolattal tetézi: a város grandiózus montázs, a szimbólumok olyan inkarnációja, mely megadja a város karakterét.
A szerző a város - vagy éppenséggel művének - műfajáról is azt mondja: montázs vagy kollázs, mely a múltat átértékelve - újra felfedezve - a mát úgy fejezi ki, amelyben körvonalazható egy biztató jövő ígérete. Ezért hasznos és élvezetes olvasmány a szakembereknek, a társterületek széles táborának egyaránt, de az érdeklődő "nem beavatott" ember számára is, aki szeretné tudni, hogy az a jó meg a rossz, amit az épített környezetének a felszínén lát, mitől és miért ilyen vagy olyan.
És a könyv nemcsak résnyire tárja föl a minden embert érintő kérdéskör megismerésének az ablakát. Vissza