1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az építészet története - Középkor - Román építészet/Gótikus építészet

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 647 oldal
Sorozatcím: Az építészet története
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 24 cm
ISBN: 963-179-093-8
Megjegyzés: A könyvet fekete-fehér fotók és ábrák illusztrálják. Tankönyvi száma: 44337/III-4. Megjelent 600 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az egyetemes építészettörténeti sorozat második, a középkori építészetet tárgyaló kötetét adjuk az olvasó, elsősorban a tantárgyat tanuló építészmérnök-hallgató kezébe. Könyvünk szerkezetét,... Tovább

Előszó

Az egyetemes építészettörténeti sorozat második, a középkori építészetet tárgyaló kötetét adjuk az olvasó, elsősorban a tantárgyat tanuló építészmérnök-hallgató kezébe. Könyvünk szerkezetét, tárgyalási metodikáját és tartalmát tehát elsősorban egyetemi tankönyv jellege határozza meg. Ezért fokozott figyelmet szenteltünk a szakterület általános és legfontosabb ismereteinek arányos közlésére, még abban az esetben is, ha egyes részek - a jelenleg legvitatottabb tudományos problémák - a szakemberek, a szerzők érdeklődésének megfelelően bővebb tárgyalást igényeltek volna.
A könyv második része a népvándorlás kori és preromán előzmények összefoglalása után a román stílusú építészetet tárgyalja. Ez a korszak az 5-13. század idején, a frank birodalom felbomlása után születő nyugat- és közép-európai feudális államok - a mai európai államok ősei - kialakulásának és a keresztény ideológia fegyvereivel történő megszilárdításának időszaka; egyben pedig építészeti fejlődésük első, alapvetően fontos periódusa.
Időben az előző résszel párhuzamos fejlődést vizsgálunk, helyenként éppen a kölcsönhatásokat, a bizánci építészettel és társművészeteivel történő összefüggéseket is megvilágosítva. E kettős fejlődés alapja az egyházszakadás során kialakult európai helyzet, amely a keleti és nyugati egyház vallási-ideológiai és ezzel társadalmi-politikai befolyásának egyenes következménye. Ennek megfelelően alakul ki Dél- és Kelet-Európa területén a bizánci rítushoz, Észak-, Nyugat- és Közép-Európában a római egyház építészeti kánonjához igazodó román stílusú építészet. Mivel a román építészet lényegében egységes stílusáramlat, különösen indokolt, hogy - a népvándorlás kori népek művészetéből, a frank állam karoling építészetéből és a preromán előzményekből kibontakoztatva - e fejlődés egészét, a román stílus általános fejlődési tényezőit és jellemzőit keressük először, amelyek interregionálisan jelentkeznek valamennyi országban. Vissza

Tartalom

Előszó 6
Román építészet
írta: Zádor Mihály 237
A népvándorlás népeinek építészete 239
A népvándorlás kora - áttérés a törzsi
szervezetről a feudális rendre 239
A népvándorlás kori építészet és
díszítőművészet 241
A kialakuló feudalizmus preromán építészete.
Karoling építészet 245
A kora feudális frank állam - a Karolingbirodalom 245
A preromán építészet 246
Würzburg. Marienkirche (706 körül) 246
Santa Maria de Naranco (8. sz.) 248
Lorsch. A kolostor kapuépítménye (8. sz. vége) 250
A preromán építészet Karoling-korszaka 250
Aachen. Palotakápolna (796-805) 250
Germigny-des-Prés. Apátsági templom (felszent. 806) 252
Fulda. Sankt Michael-templom (820-822) 252
Centula/Saint-Riquier. Kolostortemplom (790-799) 255
Fulda. Apátsági templom (790-810) 255
Corvey. Apátsági templom (822-848) 255
Sankt Gallen. Kolostorterv (9. sz. eleje) 257
Quedlinburg. Wiperti kripta (10. sz. közepe) 257
Ingelheim. Karoling-palota (9. sz. eleje) 258
A román építészetet kialakító kora
feudális gazdasági és társadalmi tényezők 259
A román stílus kialakulása és az elnevezés eredete 260
A társadalom építészeti igényei a román
korban 260
A román építészet főbb épületfajtái 260
Templomok 260
Kolostorok 262
Várak 262
A frank vár 263
Az angol keep-tower 263
A normann vár 264
A középkori vár általános felépítése 264
Lakóházak 265
Városok 267
A kor termelőerőinek hatása a román
építészetre 268
Építőanyagok 268
Munkaeszközök 269
Épületszerkezetek 270
Építésszervezés. Technológia 276
A feudális termelési viszonyok hatása a román
építészetre 278
A korai feudalizmus szellemi életének hatása
a román stílus kialakulására 281
A művészet eszmei tartalma a román korban 281
Az építészet és a társművészetek szintézise a
román architektúrában 282
A román kori szobrászat 283
A román kori festészet 287
A román építészet interregionális művészi
kifejezésmódjai 290
Téralakítás 291
Tömegalakítás 293
Homlokzat és részletképzés 294
A román építészet regionális művészi
kifejezésmódjai 299
Francia román építészet 299
Burgundia 300
Cluny III. bencés temploma (1088-13. sz. eleje) 301
Vézelay. Sainte-Madeleine bencés templom (1104-1140) 306
Paray-le-Monial. Bencés templom (11. sz. vége, és kb. 1130-
tol) 306
Fontenay. Cisztercita apátsági templom (1139-1147) 306
Provence 308
Arles. Saint-Trophíme-templom és kolostor (1152 körül) 311
Saint-Gilles. Templom (1116-tól, majd 1150 után) 311
Auvergne és Languedoc 315
Auvergne 317
Clermont-Ferrand. Notre~Dame~du-Port~templom (11. sz. vége
-12. sz.) 317
Issoire. Saint-Paul-templom (12. sz.) 317
Languedoc 318
Toulouse. Saint-Sernin-templom (1075-13. sz.) 318
Aquitania 318
Poitiers. Notre-Dame-la-Grande-templom (1100 körül, majd 13.
sz.) 318
Angouléme. Saint-Pierre-székesegyház (1101-1128) 327
Périgueux. Saint-Front~templom (1120 után) 327
Normandia 327
Jumiéges. Apátsági templom (1040-1067) 327
Caen. Sainte-Trinité-templom (1059-1066 és 12. sz. eleje) 327
Caen. Saint-Etienne apátsági templom (1064-1077) 331
Íle-de-France és Champagna 333
Reims. Saint-Remi-templom (1005-1049) 333
Francia román világi építészet 333
Provins. Tours de César (12. sz.) 333
Arques vára (11. sz., majd 1123) 334
Gaillard vára (1196-97) 334
London. Tower (11. sz.-tól) 346
Angol román építészet 338
Durham. Székesegyház (1093-1143, ill. 1175) 340
Angol román világi építészet 346
A hispániai államok román
építészete 350
Sant'Jago de Compostela templom (1075-1128) 352
Itáliai román építészet 356
Lombardia 356
Camo. Sant'Abondio-templom (1063-95) 357
Milano. Sant'Ambrogio-templom (apszis 11. sz., ill. a hosszház
1100-1128) 357
Verona. San Zeno Maggiore-templom (1138 körül) 358
Pavia. San Michele-templom (1125-12. sz. vége) 360
Modena. Székesegyház (11. sz. vége-1184) 360
Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15.
sz.) 365
Toscana 367
Pisa. Dóm (1063-1118 és 1261-1270) 367
Pisa. Campanile (1137-1350) 367
Pisa. Keresztelőkápolna (1153-tól a 13. sz. közepéig) 367
Firenze. San Miniato al Monte-templom (11. sz. vége - 12.
sz.) 372
Firenze. Baptisterium (1059-1150) 372
Róma és környéke 375
Dél-Itália és Szicília 378
Palermo. Capella Palatina (1132-1143) 378
Monreale. Dóm (1173-1182) 379
Az itáliai világi építészet 381
Német román építészet 383
A szász dinasztia kora (919-1024) 383
Hildesheim. Sankt Michael-templom (1010-1033) 387
Regensburg. Sankt Emmeram-templom (1010-1052) 388
A száli-frank dinasztia kora (1024-1117) 389
Speyer. Dóm (1025-31 1081-1106, 1159) 389
Mainz. Dóm (978-1036; ül. 1085-11. sz. 2. fele-1239) 392
Worms. Dóm (11. sz. eleje -1234) 392
Köln. Sankta Maria im Kapitol (11. sz. közepe-1065-ig) 394
Hirsau. Sankt Peter és Paul-templom (1082-1091) 394
A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254) 399
Bamberg. Dóm (1220-13. sz. közepe) 399
Naumburg. Dóm (11. sz.-1280) 399
Jerichow. Premontrei templom (1150-52-től a 13. sz. közepéig) 404
Német román világi építészet 404
Wartburg. Vár (1080-1217) 405
Skandinávia román kori építészete 408
Svájc román kori építészete 409
Hollandia és Belgium 410
Osztrák román építészet 410
Az osztrák karnerek 410
Gurk. Dóm (1140-1200) 410
A cseh királyság román építészete, 10. sz. 416
Prága. Szent Vit-rotonda (926-930) 417
Prága. Szent Vit első székesegyháza (1060-tól) 417
Prága. Szent Jiri-székesegyház (10. sz. vége és 1142) 417
Trebic, bencés templom (1250 körül) 420
Világi építészet a cseh királyságban 422
Prága Hradcany (vár) és lakóházak (12. sz.) 422
A lengyel királyság román építészete 423
Krakkó. Szent Gereon-templom (11. sz. első fele) 423
Cieszyn. Várkápolna (11. sz.) 423
Krakkó. Szent András-templom (1086 utáni) 425
Leczyca/Tum (1141-1145 és 1161) 425
Lengyel román világi építészet 428
Irodalom 429
Gótikus építészet
írta: Sódor Alajos 431
A gótikus építészet kialakulásának feltételei
és korszakbeosztása 433
A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás 433
A középkori város kultúrája, a tudományos élet 434
A középkori város típusai 435
Észak-Franciaország szerepe a gótikus
stílus kialakulásában 437
A gótikus stílus fogalma és
korszakbeosztása 438
A „gótikus" elnevezés eredete 438
Stílusperiodizáció 439
A francia gótikus katedrális építészet
(1140-1350) 441
A korai gótikus katedrális (12. sz. második
fele) 441
Íle-de-France gótikus építészetének gyökerei 442
A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben 443
A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek 447
Íle-de-France korai gótikus székesegyházai 454
Saint-Denis. Apátsági templom (1140-1144) 454
Sens. Székesegyház (1130-1163) 456
Noyon. Székesegyház (1131-1157) 459
Laon. Székesegyház (1160-1220) 459
Párizs. Notre-Dame-székesegyház (1163-1249) 461
Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13.
század) 465
Bourges. Székesegyház 465
Chartres, az első érett gótikus katedrális 465
A színes üveg szerepe a térkompozícióban 467
Az altemplom elmaradásának jelentősége 468
Reims, a „legpompásabb" gótikus katedrális 472
Kapuzatplasztika 473
Amiens, a „legklasszikusabb" gótikus katedrális 477
Beauvais, a „legmerészebb" gótikus katedrális 481
A katedrális gótika térhódítása
Franciaországban 483
Világi építőműhelyek a gótika korában 484
Íle-de-France 489
Le Mans (1217-től) 490
Párizs. Sainte-Chapelle (1234-1248) 491
Troyes. Saint-Urbain (1261-1275) 492
Normandia 495
Burgundia 495
Dijon. Notre-Dame-székesegyház 495
Dél-Franciaország és Spanyolország 495
Anjou 496
Poitiers. Székesegyház 500
A francia katedrális gótika elterjedése
Európában 501
Anglia 502
Canterbury. Székesegyház (1175-1184) 502
London. Westminster-Abbey (1245-től) 503
Németország 504
Magdeburg 504
Strassburg 507
Köln 507
Lübeck 511
Itália 511
Milano. Dóm (1387-1418) 511
A ciszterciták építészete 513
A cisztercita rend építészeti előírásai 514
A cisztercita építészet korszakai 516
I., 12. század 516
II., 13. század első fele 516
III., 13. század második fele és 14. század 518
Burgundia 519
Pontigny I., II., III., kolostortemploma 519
Fontenay kolostortemploma (1139-1147) 521
Itália 521
Fossanova kolostortemploma (1187-1208) 521
Casamari kolostortemploma (1203-1217) 523
Németország 523
Maulbronn középkori kolostoregyüttese 523
Chorin kolostortemploma (1273-1334) 527
Ausztria 528
Lilienfeld 528
Heiligenkreuz 528
Zwettl 530
„Latin gótika" - Dél-Franciaország és
Spanyolország 530
Albi székesegyháza - „Isten erődje" 533
A kolduló rendek építészete 537
A kolduló rendek általános templomtípusai 538
Itália 538
Assisi. San Francesco (1228-1253) 538
Arezzo. San Domenico (13. sz. közepe) 539
Firenze. Santa Croce (1295-1442) 540
Firenze. Santa Maria Novella (1283-1300) 452
Franciaország 543
Toulouse. Dominikánus templom (1260-1304) 543
Spanyolország 545
Németország 545
Regensburg (1260-14. sz.) 545
Erfurt. Ferencesek temploma (14. sz.) 546
Kolmar. Dominikánus templom (1283-1330) 546
Anglia gótikus építészete 549
Az angol gótikus templom sajátos vonásai 550
Az angol korai gótika - Early English (1200-1250) 550
Salisbury. Székesegyház (1220-1270) 550
Lincoln. Székesegyház (1192-től) 553
Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350) 556
Bristol. Székesegyház (szentély 1298-1332) 556
Wells. Székesegyház (1180-1239) 558
Ely. Székesegyház (13. sz.) 558
Exeter. Székesegyház (1270-1370) 559
Lichfield. Székesegyház 559
„Plantagenet" stílus 560
Függélyes stílus - Perpendicular Style (1350-1550) 560
Gloucester. Székesegyház 561
Kései gótikus kápolnák Angliában 561
A kései gótikus katedrális építészet -
flamboyant stílus 565
A flamboyant stílus vonásai 565
Németország gótikus építészete 571
A német gótika sajátos vonásai 572
Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában 572
Trier. Liebfrauenkirche - centrális gótikus tér 574
Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában 574
Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom
típusa 580
Polgári kései gótikus építészet (1350-1550) 585
Németország 585
A polgári kései gótikus stílus értelmezése 586
A prágai Parler-műhely 588
Kései gótikus városi plébániatemplomok 593
A csarnokszentély 596
Schwabisch-Gmünd. Heiligkreuzkirche (1351) 596
Hans Stetheimer 598
Landshut. Szent Márton-templom 599
Salzburg. Ferences templom 601
Konrád Roritzer 601
Nürnberg. Szent Lőrinc-templom 602
Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal 603
Bécs. Stephansdom - Buchsbaum 603
Benedikt Rejt 605
Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok 607
Annaberg. Plébániatemplom (1499-1525) 608
Itália 611
Az itáliai gótika „Latinos" vonásai 611
Siena. Székesegyház (1229-1350) 613
Orvieto. Székesegyház (1285-14. sz. közepe) 613
Firenze. Santa Maria del Fiore-székesegyház (I
1421) 615
Világi rendeltetésű gótikus épületek 618
Városházák 618
Firenze. Palazzo Vecchio (1299-1314) 618
Siena. Palazzo Communale (1289-1305) 619
Velence. Doge-palota 620
Breslau/Wroclaw. Városháza (15. sz.) 622
Münster. Városháza (14. sz. közepe) 622
Löwen. Városháza (1447-1463) 623
Valencia, honja de la Seda (1483-1498) 625
Ypern. Posztócsarnok (1200-1304) 625
Lakóépületek és paloták 626
Németország 626
Itália 627
Franciaország 628
Párizs. Királyi palota 628
Avignon. Pápai palota 628
Erődök és várak 629
Crak 629
Castel del Monté 635
Eltz 635
Marienburg 638
Posztgótika 639
A gótikus formák továbbélése az európai
stílusokban 639
Irodalom 640

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem