Az építészet története - Középkor

Szerző

Grafikus

Lektor

Budapest

'Cs. Tompos Erzsébet: Az építészet története - Középkor ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	651 oldal
Sorozatcím:	Az építészet története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 25 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 44337/III.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az egyetemes építészettörténeti sorozat második, a középkori építészetet tárgyaló kötetét adjuk az olvasó, elsősorban a tantárgyat tanuló építészmérnök-hallgatók kezébe. Könyvünk szerkezetét,... Tovább

Tartalom

Előszó	5
Bizánc és az iszlám építészete	9
A római császárság késői korszakának építészete	11
Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján	11
A császári székhely: Palatium Sacrum	12
A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei	15
A háztemplom - domus ecclesiae	15
A sziklatemplom	16
Az első keresztény temetkezőhelyek	16
Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313)	20
A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306)	20
Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337)	22
A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái	22
Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete	23
Róma: San Salvator (312-319)	23
Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete	23
Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom	24
Az anyag, a szerkezet és az architektúra	27
A társművészetek alakulása	28
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei	28
Az epigon császárok korának építészete (337-378)	29
A negyedik századi püspöki székesegyház	29
Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.)	30
Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai	30
Róma: Santa Constanza (340 körül)	30
Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358)	30
Theodosius építészete (379-395)	32
Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368)	32
Uralkodói paloták - városközpontok	33
A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476)	36
Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül)	36
Pápai építészet az 5. században	38
Egyházközségi gyülekezőtemplomok	38
Keresztelőkápolnák - baptisteriumok	39
Róma: Lateran-baptisterium (432-440)	40
Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje	40
Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete	41
Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642)	41
Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav	42
A zoroasztrianus kultuszhely	44
A tűztorony és a tűztemplom	44
Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása	46
A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája	48
Társaművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta	51
Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban	52
Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete	52
Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi	52
A kolostortemplomok térszervezete	53
Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil	53
Szerkezetépítési eredmények	54
Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása	54
A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete	55
Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.)	55
A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása	56
Kereszt alapú zarándoktemplomok	59
A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre	60
Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése	62
Az alkotások architektonikus kompozíciója	63
A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése	65
Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.)	66
A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége	66
A város szerzetesépítészete	68
Thesszaloniké építészete az 5. században	69
Egyházközösségi és zarándoktemplomok	69
Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.)	69
Thesszaloniké szerzetesépítészete	73
Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja	73
A város művészeti fejlődésének irányvonala	73
Ravenna építészete Theodorich korában (439-526)	74
Theodorich palotája: Palatium Sacrum	74
Theodorich mauzóleuma	74
Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása	75
Az architektúra	75
A társművészet szerepe	76
Városépítészetük emléke a társművészetben	76
Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565)	80
Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés	80
A császári palota	81
Az uralkodó templomépítészete	81
Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház	81
Hagii Apostoli-székesegyház	81
A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom	82
A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység	84
A Hagia Sophia térszervezete	86
Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás	88
A Hagia Sophia architektonikus alakítása	89
Az együttes társművészete	90
A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében	90
A ravennai exarchátus építészete (539-751)	91
Az exarcha palotaegyüttes	91
Az orthodox egyház építészete Ravennában	91
Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe	91
Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale	91
Az alkotások szerkezete	92
Architektonikus alakítás	93
A tárművészet	94
Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában	95
Az iszlám. MOhamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661)	95
Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye	96
A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750)	97
Az Omajjád-templomok térszerkezete	97
Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája	100
A társművészet	100
Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese	100
Szerkezetépítés, architektúra és társművészet	101
A bagdadi-szamarrai kalifátus - az Abbaszida-dinasztia építészete (750-1258)	103
A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában	103
Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvara-rezidencia	104
Az Abbaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása	105
A kairói kalifátus építészete (868-1517)	105
A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879)	105
A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972)	107
Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete	107
A Bahriti-, majd Borgiti-dinasztia építészete - Kairó: Hasan szultán medresszéje (1356-1362)	108
A kairói kalifátus építészeti hatása	109
A córdobai kalifátus építészete (755-1236)	110
Córdoba központjában a La Mezquita-Sabat-Alcazar térszervezete	110
Szerkezeti és architektoniksu felépítése	111
A granadai emirátus építészete (1236-1492)	113
Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra térszervezete	113
Szerkezeti s architektonikus felépítése	113
A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete	117
Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig	117
Az örmény kultikus építészet térszervezete	118
Az alkotások szerkezetépítése	121
Az architektúra és a társművészeti megoldás	122
Georgia építészete a 4. századból a 13. sz.-i mongol térhódításokig	128
Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában	128
Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől	131
Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században	131
A feudalizálódó bizánci császárság építészete	141
A képrombolás korszakának építészete (717-867)	141
A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben	141
A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059)	145
A császári alkotótevékenység	145
A szerzetesépítészet	145
Az athosi kolostorállam	148
Új szintézis a képrombolás utáni építészetben	150
Az építészet és társművészet kapcsolata	150
Bizánc építészeti fejlődésének megállapodása (1059-1204)	154
A császári építőtevékenység csökkenése	154
A korszak templomainak térszervezeti fejlődése	154
Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása	157
A templomok társművészete	158
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei	158
Bizánc hatósugarában a Balkán népeinek építészete	161
A szerbek építészete 1456-ig	161
A szerb építészet kialakulása	161
Raska 12-13. századi alkotásai	161
Kosovo-Metohija 13-14. századi építészete	164
A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre	168
Morava építészete a 14-15. század fordulóján	168
A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa	173
A bolgárok építészet 1393-ig	173
Uralkodói központok az első birodalomban	173
A keresztény uralkodói építészet kezdetei	175
Korai egyházközségi és szerzetestemplomok	175
Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei	176
Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet	1767
A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393)	177
Feudális építészeti széttagozódás	177
Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet	186
A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.)	186
Különböző művészeti hatások	186
A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben	187
Cozia szerzetesépítészete	188
Voronet szerzetesépítészete	190
Curtea de Arges püspöki építészete	190
Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában	191
A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.)	191
Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml	191
A fejedelmi templomépítészet kezdete	191
Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054)	192
A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238)	196
A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása	196
Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században	196
A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.)	198
A 10. századi faépítészet	198
A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban	199
A novgorodi fejedelem építészetének alakulása	200
A polgárosodó városi lakosság művészete	202
Novgorod polgári építészetének fellendülése	202
A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.)	203
Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése	203
A Kreml várrendszere a 15. század végén	204
Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház	204
A késő bizánci birodalom építészete	209
A nikaiai császárság építészete (13. sz.)	209
Nikaia városépítészeti együttese	209
A független görög fejedelemségek templomépítészete	209
A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460)	212
A frank fellegvár	213
A bizánci városegyüttes - a despota palotája	213
A település egyházi építészetének fellendülése	213
Az építészet és társművészet	213
Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430)	216
Thesszaloniké 14. századi templomalkotásai	217
Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453)	217
A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban	217
Konstantinápoly pusztulása (1453)	218
Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában	219
A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.)	219
Ikonion (Konya) fejedelmi építészete	219
Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása	220
Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.)	222
Medresszék a mongol építészetben	222
A mongol kánok mauzóleumai	226
Oszmán-török építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly-Isztambul területén (14-16. sz.)	227
Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása	227
Az oszmán-török dzsámi kezdetei típusai	227
Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj	227
A szultáni alapítású dzsámik	227
Irodalom	231
Román építészet
A népvándorlás népeinek építészete	239
A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre	239
A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet	241
A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet	245
A kora feudális frank állam - a Karoling-birodalom	245
A preromán építészet	246
A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők	259
A román stílus kialakulása és az elnevezés eredete	260
A társadalom építészeti igényei a román korban	260
A román építészet főbb épületfajtái	260
Templomok	260
Kolostorok	262
Várak	262
Lakóházak	265
Városok	267
A kor termelőerőinek hatása a román építészetre	268
Építőanyagok	268
Munkaeszközök	269
Épületszerkezetek	270
Építésszervezés. Technológia	276
A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre	278
A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására	281
A művészet eszmei tartalma a román korban	281
Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában	282
A román kori szobrászat	283
A román kori festészet	287
A román építészet interregionális művészi kifejezésmódjai	290
Téralakítás	291
Tömegalakítás	293
Homlokzat és részletképzés	294
A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai	299
Francia román építészet	299
Burgundia	300
Provence	308
Auvergne és Languedoc	315
Auvergne	317
Languedoc	318
Aquitania	318
Normandia	327
Francia román világi építészet	333
Angol román építészet	338
A hispániai államok román építészete	350
Itáliai román építészet	356
Lombardia	356
Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15. sz.)	365
Toscana	367
Róma és környéke	375
Dél-Itália és Szicília	378
Az itáliai világi építészet	381
Német román építészet	383
A szász dinasztia kora (919-1024)	383
A száli-frank dinasztia kora (1024-1117)	389
A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254)	399
Német román világi építészet	404
Skandinávia román kori építészete	408
Svájc román kori építészete	409
Hollandia és Belgium	410
Osztrák román építészet	410
A cseh királyság román építészete, 10. sz.	416
Világi építészet a cseh királyságban	422
A lengyel királyság román építészete	423
Lengyel román világi építészet	428
Irodalom	429
Gótikus építészet
A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása	433
A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás	433
A középkori város kultúrája, a tudományos élet	434
A középkori város típusai	435
Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában	437
A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása	438
A "gótikus" elnevezés eredete	438
Stílusperiodizáció	439
A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350)	441
A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele)	441
Ile-de-France gótikus építészetének gyökerei	442
A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben	443
A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek	447
Ile-de-France korai gótikus székesegyházai	454
Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század)	465
Chartes, az első érett gótikus katedrális	465
Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális	472
Amiens, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális	477
Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális	481
A katedrális gótika térhódítása Franciaországban	483
Ile-de-France	489
Normandia	495
Burgundia	495
Dél-Franciaország és Spanyolország	495
Anjou	496
A francia katedrális gótika elterjedése Európában	501
Anglia	502
Németország	504
Itália	511
A ciszterciták építészete	513
A cisztercita rend építészeti előírásai	514
A cisztercita építészet korszakai	516
Burgundia	519
Itália	521
Németország	523
Ausztria	528
"Latin-gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország	530
Albi székesegyháza - "Isten erődje"	533
A kolduló rendek építészete	537
Itália	538
Franciaország	543
Spanyolország	545
Németország	545
Anglia gótikus építészete	549
Az angol korai gótika - Early English (1200-1250)	550
Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350)	556
Függélyes stílus - Perpendicular (1350-1550)	560
Kései gótikus kápolnák Angliában	561
A kései gótikus katedrális építészet -flamboyant stílus	565
Németország gótikus építészete	571
Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában	572
Trier. Liebrauenkirche - centrális gótikus tér	574
Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában	574
Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa	580
Polgári kései gótikus építészet (1350-1550)	585
Németország	585
A polgári kései gótikus stílus értelmezése	586
A prágai Parler-műhey	588
Kései gótikus városi plébániatemplomok	593
A csarnokszentély	596
Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal	603
Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok	607
Itália	611
Az itáliai gótika "Latinos" vonásai	611
Világi rendeltetésű gótikus épületek	618
Városházák	618
Lakóépületek és paloták	626
Erődök és várak	629
Posztgótika	639
A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban	639
Irodalom	640