kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 651 oldal |
Sorozatcím: | Az építészet története |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 25 cm |
ISBN: | 963-2966-4 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 5 |
Bizánc és az iszlám építészete | 9 |
A római császárság késői korszakának építészete | 11 |
Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján | 11 |
A császári székhely: Palatium Sacrum | 12 |
A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei | 15 |
A háztemplom - domus ecclesiae | 15 |
A sziklatemplom | 16 |
Az első keresztény temetkezőhelyek | 16 |
Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313) | 20 |
A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306) | 20 |
Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337) | 22 |
A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái | 22 |
Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete | 23 |
Róma: San Salvator (312-319) | 23 |
Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete | 23 |
Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom | 24 |
Az anyag, a szerkezet és az architektúra | 27 |
A társművészetek alakulása | 28 |
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei | 28 |
Az epigon császárok korának építészete (337-378) | 29 |
A negyedik századi püspöki székesegyház | 29 |
Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.) | 30 |
Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai | 30 |
Róma: Santa Constanza (340 körül) | 30 |
Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358) | 30 |
Theodosius építészete (379-395) | 32 |
Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368) | 32 |
Uralkodói paloták - városközpontok | 33 |
A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476) | 36 |
Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül) | 36 |
Pápai építészet az 5. században | 38 |
Egyházközségi gyülekezőtemplomok | 38 |
Keresztelőkápolnák - baptisteriumok | 39 |
Róma: Lateran-baptisterium (432-440) | 40 |
Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje | 40 |
Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete | 41 |
Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642) | 41 |
Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav | 42 |
A zoroasztrianus kultuszhely | 44 |
A tűztorony és a tűztemplom | 44 |
Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása | 46 |
A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája | 48 |
Társasművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta | 51 |
Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban | 52 |
Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete | 52 |
Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi | 52 |
A kolostortemplomok térszervezete | 53 |
Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil | 53 |
Szerkezetépítési eredmények | 54 |
Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása | 54 |
A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete | 55 |
Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.) | 55 |
A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása | 56 |
Kereszt alapú zarándoktemplomok | 59 |
A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre | 60 |
Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése | 62 |
Az alkotások architektonikus kompozíciója | 63 |
A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése | 65 |
Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.) | 66 |
A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége | 66 |
A város szerzetesépítészete | 68 |
Thesszaloniké építészete az 5. században | 69 |
Egyházközösségi és zarándoktemplomok | 69 |
Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.) | 69 |
Thesszaloniké szerzetesépítészete | 73 |
Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja | 73 |
A város művészeti fejlődésének irányvonala | 73 |
Ravenna építészete Theodorich korában (439-526) | 74 |
Theodorich palotája: Palatium Sacrum | 74 |
Theodorich mauzóleuma | 74 |
Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása | 75 |
Az architektúra | 75 |
A társművészet szerepe | 76 |
Városépítészetük emléke a társművészetben | 76 |
Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565) | 80 |
Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés | 80 |
A császári palota | 81 |
Az uralkodó templomépítészete | 81 |
Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház | 81 |
Hagii Apostoli-székesegyház | 81 |
A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom | 82 |
A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység | 84 |
A Hagia Sophia térszervezete | 86 |
Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás | 88 |
A Hagia Sophia architektonikus alakítása | 89 |
Az együttes társművészete | 90 |
A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében | 90 |
A ravennai exarchátus építészete (539-751) | 91 |
Az exarcha palotaegyüttes | 91 |
Az orthodox egyház építészete Ravennában | 91 |
Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe | 91 |
Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale | 91 |
Az alkotások szerkezete | 92 |
Architektonikus alakítás | 93 |
A tárművészet | 94 |
Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában | 95 |
Az iszlám. Mohamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661) | 95 |
Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye | 96 |
A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750) | 97 |
Az Omajjád-templomok térszervezete | 97 |
Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája | 100 |
A társművészet | 100 |
Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese | 100 |
A badia típusú gondűző kastélyok | 100 |
Az el-hira típusú palota térszervezete | 101 |
Szerkezetépítés, architektúra és társművészet | 101 |
A bagdadi - szamarai kalifátus - az Abbaszidadinasztia építészete (750-1258) | 103 |
A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában | 103 |
Az iszlám kultikus térszervezet | 103 |
A szakrális építészet szerkezeti, architeltonikus és társművészeti alakulása | 103 |
Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvararezidencia | 104 |
Szerkezeti felépítés, architektúra és társművészet | 104 |
Az Abaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása | 105 |
A kairói kalifátus építészete (868-1517) | 105 |
A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: Az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879) | 105 |
Térszervzete | 105 |
Szerkezeti felépítése | 105 |
Az épület architektúrája | 105 |
A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972) | 107 |
Térszervezete | 107 |
Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája | 107 |
A társművészet | 107 |
Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete a Bahriti-, majd Borgit-dinasztia építészete - Karió: Hasan szultán medresszéje (1356-1362) | 108 |
A térszervezet | 108 |
A szerkezeti felépítés és architektúra | 109 |
A társművészet | 109 |
A kairói kalifátus építészeti hatása | 109 |
A córbodai kalifátus építészete (755-1236) | 110 |
Córdoba központjában a La Mezquita - Sabat-Alcázar térszervezete | 110 |
Szerkezeti és architektonikus felépítése | 111 |
A granadai emirátus építészete (1236-1492) | 113 |
Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra tétszervezete | 113 |
Szerkezeti s architektonikus felépítése | 113 |
A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete | 117 |
Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig | 117 |
Az örmény kultikus építészet térszervezete | 118 |
Az alkotások szerkezetépítése | 1221 |
Az architektúra és a társművészeti megoldás | 122 |
Georgia építészete a 4. századtól a 13. sz.-i mongol térhkódításokig | 128 |
Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában | 128 |
Bolnisi: Sion-templom (478-493) | 128 |
Dzsári: Kereszt-templom Mcheta mellett (586-605) | 128 |
Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől | 131 |
Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században | 132 |
A térszervezet | 132 |
A szerkezeti megoldás | 138 |
Az architektúra | 138 |
A társművészet | 140 |
A feudalizálódó bizánci császárság építészete | 141 |
A képrombolás korszakának építészete (717-867) | 141 |
A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben | 141 |
A kolostori főtemplom - katholikon térszervezete | 141 |
Az alkotások szerkezete és architektonikus megoldása | 144 |
A társművészet | 145 |
A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059) | 145 |
A császári alkotótevékenység | 145 |
A szerzetesépítészet | 145 |
Az athosi kolostorállam | 148 |
Megala Lavra, a szerzetesegyüttes központja (963) | 148 |
Az athosi típusú templom térszervezete | 148 |
A szerkezet és az architektonikus megoldás | 148 |
Az ahtosi társművészet | 150 |
Új szintézis a képrombolás utáni építészetben | 150 |
Az építészet és társművészet kapcsolata | 150 |
A táj és az építészet kapcsolata | 153 |
Bizánc építészeti fejlődésének megállapítása (1059-1204) | 154 |
A császári építőtevékenység csökkenése | 154 |
A korszak templomainak térszervezeti fejlődése | 154 |
Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása | 157 |
A templomok társművészete | 158 |
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei | 158 |
Bizánc hatósugrában a Balkán népeinek építészete | 161 |
A szerbek építészete 1456-ig | 161 |
A szerb építészet kialakulása | 161 |
Raska 12-13. századi alkotásai | 161 |
A templomok térszervezete | 163 |
A szerkezet | 163 |
Az architektúra | 163 |
A társművészet | 164 |
Kosov-Metohija 13-14. századi építészete | 164 |
A térszervezet fejlődése | 164 |
A szerkezet | 164 |
Az architektúra | 168 |
A társművészet | 168 |
A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre | 168 |
Morava építészete a 14-15. század fordulóján | 168 |
A térszervezet fejlődése | 168 |
A szerkezet és az architektúra | 170 |
A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa | 173 |
A bolgárok építészete 1939-ig | 172 |
Uralkodói központok az első birodalomban | 173 |
A keresztény uralkodói építészet kezdetei | 175 |
Korai egyházközségi és szerzetestemplomok | 175 |
Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei | 176 |
Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet | 176 |
A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393) | 177 |
Feudális építészeti széttagozódás | 177 |
Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet | 186 |
A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.) | 186 |
Különböző művészeti hatások | 186 |
A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben | 187 |
Cozia szerzetesépítészete | 188 |
Voronet szerzetesépítészete | 190 |
Curtea de Arges püspöki építészete | 190 |
Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában | 191 |
A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.) | 191 |
Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml | 191 |
A fejedelmi templomépítészet kezdete | 191 |
Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054) | 192 |
A kijevi fejedelemség egyházi központja - a Szófia-székesegyház | 192 |
Térszervezete | 192 |
Szerkezete | 194 |
Architektúrája | 194 |
A tásművészet | 194 |
A 11. századi kijevi építészet sajátosságai | 195 |
A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238) | 196 |
A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása | 196 |
Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században | 196 |
A Szent Dimitrij-székesegyház (1194-1197) térszervezete | 196 |
A szerkezeti felépítés | 196 |
Az architektúra | 197 |
A társművészet | 197 |
A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.) | 198 |
A 10. századi faépítészet | 198 |
A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban | 199 |
A Kreml palotatemploma - a 11. századi Szófia-székesegyház | 199 |
A novgorodi fejedelem építészetének alakulása | 200 |
A Jurjev-kolostor s katholikonja, a Georgij-templom térszervezete | 200 |
A szerkezeti felépítés és az architektúra | 201 |
A társművészet | 201 |
A polgárosodó városi lakosság művészete | 202 |
Novgorod polgári építészetének fellendülése | 202 |
A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.) | |
Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése | 203 |
A Kreml várrendszere a 15. század végén | 204 |
Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház | 204 |
A templom térszervezete | 206 |
Szerkezeti felépítése | 206 |
Az architektúra | 206 |
A társművészet | 207 |
A késő bizánci birodalom építészete | 209 |
A nikaiai császárság építészete (13. sz.) | 209 |
Nikaia városépítészeti együttes | 209 |
A független görög fejedelemségek templomépítészete | 209 |
A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460) | 212 |
A frank fellegvár | 213 |
A bizánci városegyüttes - a despota palotája | 213 |
A település egyházi építészetének fellendülése | 213 |
Az építészet és társművészet | 213 |
Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430) | 216 |
Thesszalokiné 14. századi templomalkotásai | 217 |
Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453) | 217 |
A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban | 217 |
Konstantinápoly pusztolása (1453) | 218 |
Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában | 219 |
A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.) | 219 |
Ikonion (Konya) fejedelmi építészete | 219 |
Az Alaüddin-templom térszervezete | 219 |
A szerkezet és az architektúra | 219 |
A társművészet | 221 |
Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása | 220 |
Az Indzse Minaréli-medressze térszervezete | 220 |
A szerkezet és az architektúra | 222 |
Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.) | 222 |
Medresszék a mongol építészetben | 222 |
A mongol kánok mauzóleumai | 226 |
Oszmán-töörk építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly - Isztambul területén (14-16. sz.) | 227 |
Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása | 227 |
Az oszmán-török dszámai kezdeti típusai | 227 |
Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj | 227 |
A szultáni alapítású dzsámik | 227 |
Isztambul: Szülejmanije (1549-1557) | 228 |
A templom térszervezete | 228 |
Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája | 228 |
A társművészet | 229 |
Az építészet különböző oldalainak fejlődéstörvénye | 229 |
Irodalom | 231 |
ROMÁN ÉPÍTÉSZET (ZÁDOR MIHÁLY) | 237 |
A népvándorlás népeinek építészete | 239 |
A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre | 239 |
A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet | 241 |
A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet | 245 |
A preromán építészet | 246 |
Würzburg. Marienkirche (706 körül) | 246 |
Santa Maria de Naranco (8. sz.) | 248 |
Lorsch. A kolostor kapuépítménye (8. sz.) | 250 |
A preromán építészet Karoling-korszaka | 250 |
Aachen. Palotakápolna (796-805) | 250 |
Germigny-des-Prés. Apátsági templom (felszent. 806) | 252 |
Fulda. Sankt Michael-templom (820-822) | 252 |
Centula/Saint Riquier. Kolostortemplom (790-799) | 255 |
Fulda. Apátsági templom (790-810) | 255 |
Corvey. Apátsági templom (822-848) | 255 |
Sankt Gallen. Kolostorterv (9. sz.) | 257 |
Quedlinburg. Wiperti kripta (10.sz. közepe) | 257 |
Ingelheim. Karoling-palota (9, sz. eleje) | 258 |
A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők | 259 |
A román stílus kialakulása és az elenvezés eredete | 260 |
A tásadalom építészeti igényei a román korban | 260 |
A román építészet főbb épületfajáti | 260 |
Templomok | 260 |
Kolostorok | 262 |
Várak | 262 |
Lakóházak | 265 |
Városok | 267 |
A kor termelőerőinek hatása a román építészetre | 268 |
Építőanyagok | 268 |
Munkaeszközök | 269 |
Épületszerkezetek | 270 |
Építésszervezés. Technológia | 276 |
A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre | 278 |
A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására | 281 |
A művészet eszmei tartalma a román korban | 281 |
Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában | 282 |
A román kori szobrászat | 283 |
A román kori festészet | 287 |
A román építészet intrregionális művészi kifejezésmódjai | 290 |
Téralakítás | 291 |
Tömegalakítás | 293 |
Homlokzat és részletképzés | 294 |
A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai | 299 |
Francia román építészet | 299 |
Burgundia | 300 |
Cluny III. bencés temploma (1088- 13. sz. eleje) | 301 |
Vézelay. Sainte-Madeleine bencés templom (1104-1140) | 306 |
Paray-le Monial. Bencés templom (11. sz. vége, és kb. 1130-tól) | 306 |
Fontenay. Cisztercita apátsági templom (1139-1147) | 306 |
Provence | 308 |
Alres. Saint-Trophime-templom és kolostor (1152 körül) | 311 |
Saint-Gilles. Templom (1116-tól, majd 1150 után) | 311 |
Auvergne és Languedoc | 315 |
Auvergne | 317 |
Clermont-Ferrand. Notre-Dame-du-Port-templom (11. sz. vége -12 sz.) | 317 |
Issoire. Saint-Paul-templom (1075-13. sz.) | 318 |
Aquitania | 318 |
Poitiers. Notre-Dame-la-Grande-templom (1100 körül, majd 13. sz.) | 318 |
Angouléme. Saint-Pierre-székesegyház (1101-1128) | 327 |
Périgueux. Saint-Front-templom (1120 után) | 327 |
Normandia | 327 |
Jumiéges. Apátsági templom (1040-1067) | 327 |
Caen. Sainte-Trinité-templom (1059-1066 és 12. sz. eleje) | 327 |
Caen. Saint-Etienne apátsági templom (1064-1077) | 331 |
Ile-de-Farnce és Champagna | 333 |
Reims. Saint-Remi-templom (1005-1049) | 333 |
Francia román világi építészet | 333 |
Provins. Torurs de César (12. sz.) | 333 |
Arques vára (11. sz., majd 1123) | 334 |
Gaillard vára (1196-97) | 334 |
Angol román építészet | 338 |
Durham. Székesegyház. (1093-1143, ill. 1175) | 340 |
Angol román világi építészet | 346 |
London. Tower (11. sz.-tól) | 346 |
A hispániai államok román építészete | 350 |
Sant'Jago de Compostela templom (1075-1128) | 352 |
Itáliai román építészet | 356 |
Lombardia | 356 |
Como. Sant'Abondio-templom (1063-95) | 357 |
Milano. Sant'Ambrogio-templom (apszis 11. sz., ill. a hosszház 1100-1128) | 357 |
Verona. San Zeno Maggioer-templom (1138 körül) | 360 |
Modena. Székesegyház (11. sz. vége - 1184) | 360 |
Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15 sz.) | 365 |
Toscana | 367 |
Pisa. Dóm (1063-1118 és 1261-1270) | 367 |
Pisa. Campille (1137-1350) | 367 |
Pisa. Keresztelőkápolna (1153 -tól a 13. sz. közepéig) | 367 |
Firenze. San Miniato al Monte-templom (11. sz. vége - 12. sz.) | 372 |
Firenze. Baptisterium (1059-1150) | 372 |
Róma és környéke | 375 |
Dél-Itália és Szicília | 378 |
Palermo. Capella Palatina (1132-1143) | 378 |
Monreale. Dóm (1173-1182) | 379 |
Az itáliai világ építészete | 381 |
Német román építészet | 383 |
A szász dinasztia kora (919-1024) | 383 |
Hildesheim. Sankt Michael-templom (1010-1033) | 387 |
Regesburg. Sankt Emmeram-templom (1010-1052) | 388 |
A száli-frank dinasztia kora (1024-1117) | 389 |
Speyer. Dóm (1025-31, 1081-1106, 1159) | 389 |
Mainz. Dóm (978-1036; ill. 1085 - 11. sz. 2. fele - 1239 | 392 |
Worms. Dóm (11. sz. eleje - 1234) | 392 |
Köln. Sankta Maria im Kapitol (11. sz. közepe - 1065-ig) | 394 |
Hirsau. Sankt Peter és Paul-templom (1082-1091) | 394 |
A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254) | 399 |
Bamberg. Dóm (11. sz. - 1280) | 399 |
Jerichow. Premontrei templom (1150-52-től a 13. sz. közepéig) | 404 |
Német román világi építészet | 404 |
Wartburg. Vár (1080-1217) | 405 |
Skandináv román kori építészete | 408 |
Svájc román kori építészete | 409 |
Hollandia és Belgium | 410 |
Osztrák román építészet | 410 |
Az osztrák karnerek | 410 |
Gurk. Dóm (1140-1200) | 410 |
A cseh királyság román építészete, 10. sz. 416 | |
Prága. Szent Vit-rotonda (926-930) | 417 |
Prága. Szent Vit első székesegyháza (1060-tól) | 417 |
Prága. Szent Jiri-székesegyház (10. sz. vége és 1142) | 417 |
Trebic, bencés templom (1250 körül) | 420 |
Világi építészet a cseh királyságban | 422 |
Prága. Hradany (vár) és lakóházak (12. sz.) | 422 |
A lengyel királyság román építészet | 423 |
Krakkó. Szent Gereon-templom (11. sz. első fele) | 423 |
Cieszyn. Várkápolna (11. sz.) | 423 |
Krakkó. Szent András-templom (1086 után) | 425 |
Leczyca/Tum (1141-1145 és 1161) | 425 |
Lengyel román világi építészet | 428 |
Irodalom | 429 |
GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET (SÓDOR ALAJOS) | 431 |
A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása | 433 |
A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás | 433 |
A középkori város kultúrája, a tudományos élet | 434 |
A középkori város típusai | 435 |
Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában | 437 |
A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása | 438 |
A "gótikus" elnevezése eredete | 438 |
Stílusperiodizáció | 439 |
A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350) | 441 |
A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele) | 441 |
Ile-de France gótikus építészetének gyökerei | 442 |
A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben | 443 |
A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek | 447 |
Ile-de-France korai gótikus székesegyházai | 454 |
Saint-Denis. Apátsági templom (1140-1144) | 454 |
Sens. Székesegyház (1130-1163) | 456 |
Noyon. Székesegyház (1131-1157) | 459 |
Laon. Székesegyház (1160-1220) | 459 |
Párizs. Notre-Dame-székesegyház (1163-1249) | 461 |
Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század) | 465 |
Bourges. Székesegyház | 465 |
Chartres, az első érett gótikus katedrális | 465 |
A színes üveg szerepe a térkompozícióban | 467 |
Az altemplom elmaradásának jelentősége | 468 |
Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális | 472 |
Kapuzatplasztika | 473 |
Amines, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális | 477 |
Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális | 481 |
A katedrális gótika térhódítása Franciaországban | 483 |
Világi építőműhelyek a gótika korában | 484 |
Ile-deFrance | 489 |
Le Mans (1217-től) | 490 |
Párizs. Sainte-Chapelle (1234-1248) | 491 |
Troyes. Saint-Urbain (1261-1275) | 492 |
Normandia | 495 |
Burgundia | 495 |
Dijon. Notre-Dame-székesegyház | 495 |
Dél-Franciaország és Spanyolország | 495 |
Anjou | 496 |
Poitiers. Székesegyház | 500 |
A francia katedrális gótika elterjedése Európában | 501 |
Anglia | 502 |
Canterbury. Székesegyház (1175-1184) | 502 |
London. Westminster-Abbey (1245-től) | 503 |
Németország | 504 |
Megdeburg | 504 |
Köln | 507 |
Lübeck | 511 |
Itália | 511 |
Milano. Dóm (1387-1418) | 511 |
A ciszterciták építészete | 513 |
A cisztercita rend építészeti előírásai | 514 |
A cisztercita építészet korszakai | 516 |
12. század | 516 |
13. század első fele | 516 |
13. század második fele és 14. század | 518 |
Burgundia | 519 |
Pontigny I., II., III. kolostortemploma | 519 |
Fontenay kolostortemploma (1139-1147) | 521 |
Itália | 521 |
Fossanova kolostortemploma (1203-1217) | 523 |
Németország | 523 |
Maulbronn középkori kolostoregyüttese | 523 |
Chorin kolostortemploma (1273-1334) | 527 |
Ausztria | 528 |
Lilienfeld | 528 |
Heiligenkreiuz | 528 |
Zwettl | 530 |
"Latin gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország | 530 |
Albi székesegyháza - "Isten erődje" | 533 |
A kolduló rendek építészete | 537 |
A kolduló rendek általános templomtípusa | 538 |
Itália | 538 |
Assisi. San Francesco (1228-1253) | 538 |
Arezzo. San Domenico (12. sz. közepe) | 539 |
Firenze. Santa Croce (1295-1442) | 540 |
Firenze. Santa Maria Novella (1283-1300) | 542 |
Franciaország | 543 |
Toulouse. Dominikánus templom (1260-1304) | 543 |
Spanyolország | 545 |
Németország | 545 |
Regensburg (1260 - 14. sz.) | 545 |
Erfurt. Ferencesek temploma (14. sz.) | 546 |
Kolmar. Dominikánus templom (1283-1330) | 546 |
Anglia gótikus építészete | 549 |
Az angol gótikus templom sajátos vonásai | 550 |
Az angol korai gótika - Early English (1200-1250) | 550 |
Salisbury. Székesegyház (1220-1270) | 550 |
Lincoln. Székesegyház (1192-től) | 553 |
Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350) | 556 |
Bristol. Székesegyház (szentély 1298-1332) | 556 |
Wells. Székesegyház (1180-1239) | 558 |
Ely. Székesegyház (13. sz.) | 558 |
Exeter. Székesegyház (1270-1370) | 559 |
Lichfield. Székesegyház | 559 |
"Plantagenet" stílus | 560 |
Függélyes stílus - Perpendicular Style (1350-1550) | 560 |
Glousester. Székesegyház | 561 |
Kései gótikus kápolnák Angliában | 561 |
A kései gótikus katedrális építészet - flamboyant stílus | 565 |
A flamboyant stílus sajátos vonásai | 565 |
Németország gótikus építészete | 571 |
A német gótika sajátos vonásai | 572 |
Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában | 572 |
Trier. Liebfrauenkirche - centrális gótikus tér | 574 |
Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában | 574 |
Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa | 580 |
Polgári kései gótikus építészet (1350-1550) | 585 |
Németország | 585 |
A polgári kései gótikus stílus értelmezése | 586 |
A prágai Parler-műhely | 588 |
Kései gótikus városi plébániatemplomok | 593 |
A csarnokszentély | 596 |
Schwäbisch-Gmünd. Heiligkreuzkirche (1351) | 596 |
Hans Stetheimer | 598 |
Landshut. Szent Márton-templom | 599 |
Salburg. Ferences templom | 601 |
Konrad Roritzer | 601 |
Nürnberg. Szent Lőrinc-templom | 602 |
Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal | 603 |
Bécs. Stephasdom - Buchsbaum | 603 |
Benedikt Rejt | 605 |
Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok | 607 |
Annaberg. Plébániatemplom (1499-1525) | 608 |
Itália | 611 |
Az itáliai gótika "Latinos" vonásai | 611 |
Siena. Székesegyház (1229-1350) | 613 |
Orvieto. Székesegyház (1285- 14. sz. közepe) | 613 |
Firenze. Santa Maria del Fiore-székesegyház (1294-1421) | 615 |
Világi rendeltetésű gótikus épületek | 618 |
Városházak | 618 |
Firenze. Palazzo Vecchio (1299-1314) | 618 |
Siena. Palazzo Communale (1289-1305) | 619 |
Velence. Doge-palota | 620 |
Breslau/Wroclaw. Városháza (15. sz.) | 622 |
Münster. Városháza (14. sz. közepe) | 622 |
Löwen. Városháza (1447-1463) | 623 |
Valencia. Lonja de la Seda (1483-1498) | 625 |
Ypern. Posztócsarnok (1200-1304) | 625 |
Lakóépületek és paloták | 626 |
Németország | 626 |
Itália | 627 |
Franciaország | 628 |
Párizs. Királyi palota | 628 |
Avignon. Pápai palota | 628 |
Erődök és várak | 629 |
Crak | 629 |
Castel del Monte | 632 |
Eltz | 635 |
Marienburg | 638 |
Posztgótika | 639 |
A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban | 639 |
Irodalom | 640 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.