Az építési vállalkozási szerződések

Tartalom

Bevezetés az építési vállalkozási szerződések joggyakorlatához 19

Szegedi ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2006. (XI. 30.) számú kollégiumi ajánlása: A vállalkozói díj meghatározása építési vállalkozási szerződésekben 35
I. Kivitelezésre irányuló vállalkozási szerződések esetén a vállalkozói díj meghatározható egy összegben (fix) átalányáron vagy utólagos tételes felmérésre utalással.
II. A többletmunkákon és a műszakilag szükséges munkákon kívül a kivitelező - külön megállapodás hiányában - akkor köteles elvégezni a megrendelő által a szerződés megkötése után elrendelt, illetve tervmódosítás folytán előálló pótmunkákat is, ha a pótmunka elrendelése nem irányul az eredetitől lényegesen eltérő, illetve új munkaeredmény előállítására, és nem teszi a kivitelező munkavégzését aránytalanul terhesebbé.
III. A szerződésben kikötött átalánydíjon felül csak a pótmunkák ellenértéke számolható el.
A műszaki szükségességből felmerülő, előre nem látható munkák ellenértéke az átalánydíjon felül kivételesen akkor érvényesíthető, ha az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságrendjére, az átalánydíjhoz viszonyított költségvonzatára figyelemmel azzal a kivitelező az átalánydíj meghatározásakor előzetesen kellő gondosság mellett nem számolhatott.
Tételes felmérés esetén a szerződés teljesítése után a műszakilag indokolt, ténylegesen elvégzett munkák és felmerült költségek ellenértéke követelhető.
IV. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén a befejezetlen építményért járó ellenszolgáltatást a szerződésben elvállalt teljes műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított arányának meghatározásával, és ennek a szerződésben kikötött átalánydíjra való vetítésével kell számítani.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 1. szám)

Jogesetek
1. Szegedi ítélőtábla Gf. I. 30 411/2006 43
I. Építési szerződés esetén a kiviteli tervet főszabály szerint a megrendelő szerzi be és adja át a kivitelezőnek, a vállalkozói kötelezettség műszaki tartalmát a szerződés részét képező kiviteli terv határozza meg. A Ptk. diszpozitív szabályai folytán nincs azonban akadálya
annak, hogy a felek ettől eltérően abban állapodjanak meg, a kivitelező nem tart igényt tervre, hanem beszerzéséről a saját részére maga gondoskodik. A kivitelezőnek a megvalósulási tervet ez esetben is szolgáltatnia kell
II. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén nincs helye az elvégzett munka utólagos tételes felmérésének, és a költségvetés tételeivel összevetett elszámolásnak. Az ún. „elmaradt munka" nem a költségvetés kiírási tételeitől való mennyiségi eltérést jelenti, ezen a címen a vállalkozó átalánydíja nem csökkenthető.
A pótmunkák elszámolása azonban átalánydíjas szerződés esetén is tételes felméréssel történik; a kivitelezőnek bizonyítania kell, hogy a megrendelő pótlólag mikor, milyen műszaki tartalommal, mely munkákat rendelte meg, és ezért részére milyen összegű pótmunkadíj számítható fel.
(Bírósági Döntések Tára 2008. évi 10. szám, 169. sorszámú jogeset)

2. BDT2005. 1125. 49
Átalánydíjas építési szerződés esetében a munka tervtől részben eltérő tartalommal való elvégzése esetén sem térhetnek át a felek a tételes elszámolásra. Az egyes munkanemeken belül teljesített mennyiségi eltérés nem ad alapot az átalánydíj csökkentésére, és a vállalkozó többletmunka esetén nem tarthat igényt többletdíjazásra. A kikötött díjon felül csak a pótmunkák ellenértéke számolható el. Az átalánydíjból levonni csak a teljes egészében elmaradt munkarésszel kapcsolatos díjtételeket lehet.
(Bírósági Döntések Tára 2005. évi 3. szám, 34. sorszámú jogeset)

3. BDT2005. 1192. 56
Amennyiben építési szerződésben a felek a vállalkozói díjat átalányáron, a kivitelező által a szerződésben meghatározott egységárak alapján határozták meg, az átalányártól - és az alapul szolgáló egységártól - eltérésnek csak a szerződés eredményes megtámadása, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága esetén lehet helye.
(Bírósági Döntések Tára 2005. évi 6. szám, 21. sorszámú jogeset)

4. BDT2006. 1395. 61
I. A közvetett képviselet lényege abban áll, hogy a megbízott képviselő ugyan a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően jár el, azonban a saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot és köt szerződést, ezért a megbízott és a harmadik személy egymással szemben közvetlenül válnak jogosulttá és kötelezetté, a megbízó és a harmadik
személy között nem jön létre közvetlen jogviszony.
II. Átalánydíjas építési vállalkozási szerződés esetén elmaradt munkának minősül az is, ha a kivitelező a szerződésben meghatározott műszaki tartalmat nem valósítja meg, hanem azt másfajta, nem egyenértékű, hanem lényegesen értéktelenebb megoldással a megrendelő
tudta és beleegyezése nélkül helyettesíti.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 6. szám, 99. sorszámú jogeset)

5. BDT2006. 1472. 67
I. Ha a felek építési vállalkozási szerződésben a vállalkozói díjat tételes felmérésre utalással határozzák meg, azonban az egyes, később felmérésre kerülő munkafázisokra vonatkozó egységárakat átalányár formájában előre rögzítik, az elszámolás során alkalmazott egységárak csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén támadhatók. A feltűnő aránytalanság szempontjából a szerződésben meghatározott díj és a reálisan felszámítható díj közötti értékkülönbséget kell bizonyítani, majd az értékkülönbség összegét a reális, valós díj összegével kell aránypárba állítani, és az így számított százalékos aránytalanság értékelhető.
II. Az építési vállalkozási szerződés teljesítése a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezéséhez kötődik, ami nem azonos a használatbavételi engedély iránti hatósági eljárással.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 11. szám, 177. sorszámú jogeset)

6. BDT2003. 903. 73
Építési szerződések körében a vállalkozói díjban való megállapodás történhet úgy is, hogy a vállalkozó a munka előzetes felmérése után csupán tájékoztató irányárat közöl, és a felek utólagos tételes elszámolást rendelnek. Ilyen esetben a díj összegének meghatározása utólagos tételes felmérés alapján történik: a kivitelező a teljesítésről kiállított számlájához mellékeli a felmérést, azt a jegyzéket, amelyből a megrendelő azonosíthatja és ellenőrizheti a ténylegesen elvégzett munkák körét, jellegét, volumenét, a felhasznált anyagok mennyiségét és értékét.
(Bírósági Döntések Tára 2003. évi 12. szám, 143. sorszámú jogeset)

7. BDT2002. 637. 77
I. A vállalkozói díj meghatározásának egyik esete, ha a felek utólagos tételes elszámolásban állapodnak meg. Ilyenkor az építési jellegű vállalkozási szerződésben a vállalkozói díjat egy összegben ugyan rendszerint meghatározzák, rögzítik azonban azt is, hogy a vállalkozói díj elszámolása utólagos tételes felmérés alapján történik. Ekkor a szerződésben rögzített vállalkozói díj lényegében tájékoztató irányár szerepet tölt be.
II. A teljesítési (fizetési) határidő letelte után a határidő módosítása - a késedelem alatt a határidőtűzés - esetén a vélelem az, hogy a módosításban megjelölt új teljesítési határidő póthatáridőnek minősül, amely nem mentesíti a szerződésszegő felet a teljesítési határidő
elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények viselése alól.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 11. szám, 177. sorszámú jogeset)

8. BDT2007. 1711. 81
A vállalkozói díj tételes felmérésre utalással történt meghatározása esetén a kivitelezőnek utólag egyedileg, tételesen kell kimunkálnia, melyek voltak azok az igazolt körülmények, amelyekre hivatkozással akadályoztatás címén többletmunkaköltséget igényel. A munkaterületen a megrendelő részéről folytatott tevékenység miatt a folyamatos munkavégzés állandó jellegű és számottevő akadályozásával a kivitelezőnek a szerződéskötéskor nem kell számolnia, az emiatt felmerült műszakilag indokolt többletköltségeit követelheti.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 12. szám, 200. sorszámú jogeset)

9. BDT2006. 1303. 85
I. A félbemaradt építmény elkészítéséért a vállalkozónak járó díjat a vállalkozási szerződés alapján elvállalt össz műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított százalékos arányának meghatározásával, és ennek a vállalkozási szerződésben szereplő átalánydíjra való vetítésével kell számítani. Azt kell meghatározni, hogy a vállalkozó költségvetési számításai alapján - amelyen a közbeszerzés során a munkát elnyerte - mennyi a részarányos, a készültségi fokhoz igazodó, a kikötött átalányárból az elvégzett munkára eső hányad. A félbemaradt létesítmény felett tulajdonjogot a vállalkozó nem szerez, ezért az el nem készült építmények forgalmi értéke a vállalkozói munkavégzés elszámolása szempontjából közömbös.
II. Amennyiben egy és ugyanazon magatartás kimeríti egy bűncselekmény törvényi tényállását, és egyúttal polgári jogi jogellenes magatartást is megvalósít, a magánfél által előterjesztett polgári jogi igény elbírálása során a büntetőhatóságnak (bíróságnak) a polgári jog irányadó jogszabályanyagát kell alkalmaznia. Amennyiben a vállalkozási
szerződésjogi személyek között jött létre, a túlfizetett vállalkozói díj tekintetében a visszafizetési kötelezettség a vállalkozó gazdálkodó szervezetet - és nem a társaság nevében eljárt, egyébként bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható természetes személyeket - terheli.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 1. szám, 7. sorszámú jogeset)

10. BDT2007. 1538. 95
I. Épületfelújítási munkákra vonatkozó építési vállalkozási szerződés létrejön akkor is, ha a felek a munkaeredmény műszaki tartalmát az engedélyes tervekre utalással határozzák meg, és a műszaki tervek készítése a szerződéskötés időszakában folyamatos.
II. Átalányáras építési szerződés esetén, ha a munkaeredmény nem valósul meg, a felek között az elszámolást akként kell megejteni, hogy a kivitelező a szerződésben vállalt, a tervben megnyilvánuló össz műszaki tartalom és a ténylegesen elért készültség, a megvalósított munka egymáshoz való aránya szerint jogosult az átalányár meghatározott százalékos részére.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 2. szám, 27. sorszámú jogeset)

11. BDT2005. 1169. 101
I. Az építési szerződés megrendelője és kivitelezője a szerződésből eredő elszámolási vitájukat polgári jogi egyezség útján is rendezhetik; ebben az esetben a megállapodás megtámadását a törvény korlátozza.
II. A kivitelező részéről a vállalkozói díj kifizetése iránti fokozott érdekeltség (gazdasági kényszer) önmagában jogi értelemben nem jelent érvénytelenségi okot és nem vezet a szerződés eredményes megtámadására.
(Bírósági Döntések Tára 2005. évi 5. szám, 13. sorszámú jogeset)

12. BDT2004. 983. 106
I. Az a tény, hogy a megrendelő az általa vállalt határidőn belül az építési engedélyes terveket és a munkaterületet nem adja át, objektív szerződésszegést jelent, mert elmulasztotta azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett vállalkozó megfelelően teljesíteni tudjon. A munkaterület átadásának késedelme, az engedélyes tervek szolgáltatásának elmulasztása az építtetővel szemben a közbenső intézkedés elmulasztásának jogkövetkezményeit vonja maga után. Az objektív szerződésszegés - az építési engedély átadásának késedelme - felróhatósága alól a megrendelő magát kimentheti, és ez esetben kártérítési felelősséggel nem tartozik.
II. Amennyiben azonban a vállalkozási szerződés a közbenső intézkedés elmulasztása miatt, fel nem róható okból meghiúsul, úgy kell tekinteni, hogy az objektív okból lehetetlenné vált szerződés meghiúsulásának oka a megrendelő érdekkörében merült fel. Ilyenkor a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett, vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
(Bírósági Döntések Tára 2004. évi 5. szám, 54. sorszámú jogeset)

13. BDT2006. 1415 113
I. Ha a vállalkozási szerződés teljesítése olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a felek közötti elszámolást nem a szerződés általános szabályai, hanem a vállalkozási szerződéstípusra vonatkozó speciális szabályok szerint kell megejteni. Ha a
megrendelő a munkahelyet - neki fel nem róható okból - munkavégzésre alkalmas állapotban nem képes a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, és ennek lehetősége is megszűnik, a vállalkozási szerződés a megrendelő érdekkörében felmerült okból lehetetlenül. A vállalkozó ilyenkor követelheti az elvégzett munka után járó vállalkozói díját.
II.Nem fedezetelvonás, ha a visszterhesen értékesített vagyontárgy ténylegesen befolyó vételárát a kötelezett (adós) nem az adott jogosult (hitelező) egyébként is vitatott követelése kiegyenlítésére fordítja, hanem abból más hitelezői jogos követeléseit fizeti ki.
Ellenkező esetben a többi hitelező léphetne fel fedezetelvonás miatt igénnyel.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 7-8. szám, 119. sorszámú jogeset)

14. BDT2008. 1804. 119
I. Ha az önkormányzat nevében a polgármester közgyűlési jóváhagyás nélkül köt szerződést, a szerződő partnerrel való kapcsolatban az ügylet érvényes létrejöttét ez nem érinti. Ha azonban a felek megállapodása szerint a szerződéshez a közgyűlés jóváhagyása szükséges, ez nem minősül a feleken kívül eső, attól független bizonytalan jövőbeli eseménynek (feltétel), továbbá nem tekinthető harmadik személy vagy hatóság beleegyezésének, jóváhagyásának sem. Ilyenkor az önkormányzat a végleges elfogadó nyilatkozatot a közgyűlés döntésével teszi meg, a szerződés ekkor jön létre.
II. Az építési szerződések esetében a részteljesítéshez kapcsolódó részszámlázástól különbözik az építési kivitelezés szakaszolása és a szakaszszámla funkciója. A pénzügyi ütemterv a pénzeszközök felhasználásának ütemezésére szolgál, a díjelőleg fizetés feltételeit írja elő, olyan részteljesítési határidőt azonban nem eredményez, amelyhez a kiviteli késedelem szerződésszegési jogkövetkezményei kapcsolódnak.
III. Az objektív késedelem a szerződésben kikötött befejezési határidő és - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eredményes átadás-átvételi eljárás megkezdésének napja közötti időszakot jelenti. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség azonban felróhatósági alapú, a vállalkozó - részben vagy egészben - kimentheti magát a szubjektív késedelem felróhatósága alól.
(Bírósági Döntések Tára 2008. évi 5. szám, 85. sorszámú jogeset)

15. BDT2006. 1416 127
I. Ha az építési szerződés alapján a részteljesítés szerződésszerűen megvalósult, a teljes létesítmény befejezésének késedelme miatt követelhető kötbér alapja a teljes ellenértéknek a részteljesítés ellenértékével csökkentett összege.
II. Építési szerződés esetén az ún. előzetes átadás és a részteljesítés elhatárolása.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 7-8. szám, 120. sorszámú jogeset)

16. BDT2003. 893. 134
Építési vállalkozási szerződés esetén a jelentéktelen, kisebb hibák együttes előfordulása vagy azok javítása miatt a megrendelő az átvételt akkor tagadhatja meg, ha azok megakadályozzák (ellehetetlenítik) a rendeltetésszerű használatot. Az építkezés befejezése után végzett javítások természetes velejárója, hogy kényelmetlenséget, a használatban fennakadást okoznak, a teljesítés időpontját illetően azonban csak az olyan hibáknak, hiányoknak van jelentősége, melyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát oly mértékben akadályozzák, hogy ezzel az intézmény működését lehetetlenné teszik. Nincs akadálya, hogy a felek - a Ptk. diszpozitív rendelkezésétől eltérve - az építési vállalkozási szerződésben mindenféle hibától és hiánytól mentes átadásban (teljesítésben) állapodjanak meg. Az ilyen, a vállalkozóra jelentős többletkockázattal járó kikötést - például a magas kötbérteher miatt - azonban kifejezetten és félreérthetetlenül kell megszövegezni a szerződésben.
(Bírósági Döntések Tára 2003. évi 11. szám, 10. sorszámú jogeset)

7. BDT2008. 1747 141
Amennyiben a kivitelező a megrendelő közbenső intézkedéssel kapcsolatos késedelme esetén az építési engedély hiányában megkezdi a munkavégzést, ezt saját kockázatára teszi. A jogosulti késedelemre való hivatkozás nem lehet formális ürügy: csak addig és olyan mértékben tagadható meg a munkavégzés, ameddig és amilyen mértékben a jogosulti késedelem ténylegesen megakadályozza a kivitelezőt a munkavégzésben.
(Bírósági Döntések Tára 2008. évi 2. szám, 28. sorszámú jogeset)

18. BDT2007. 1627 147
I. Amennyiben az építési szerződés elszámolása során a megrendelő a vállalkozót megillető díj összegét elismeri, azonban a megrendelő által érvényesíteni kívánt késedelmi kötbér tekintetében megállapodni nem tudnak, közöttük valamennyi vitás kérdésre kiterjedő anyagi jogi egyezség ugyan nem jön létre, azonban a vállalkozói díjra vonatkozóan a megrendelő által tett tartozáselismerés azzal jár: őt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy az elismert vállalkozói díjjal mégsem tartozik.
II. A vállalkozó a kivitelezési késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat eredményesen olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, illetve azokra a körülményekre, amelyek ismeretében módosítási javaslatában konkrét időpontot jelölt meg a szerződés befejezési határidejeként.
III. A megrendelő a jelentéktelen, kisebb hibák együttes előfordulása vagy azok javítása miatt az átvételt akkor tagadhatja meg, ha azok megakadályozzák, ellehetetlenítik a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő alaptalanul tagadja meg az átvételt, a teljesítés időpontja az átvételi eljárás megkezdésének a napja.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 7-8. szám, 116. sorszámú jogeset)

19. BDT2000. 249. 154
I. Építési szerződés esetében a kivitelező által végzett munka teljesítési időpontjának meghatározása. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatásának kezdő időpontja, eredményes befejezésének törvényi, illetve a szerződésben külön kikötött kritériumai.
II. A kivitelező késedelme miatt érvényesíthető jogkövetkezmények, a késedelem alóli kimentési okok (más vállalkozók közrehatása, a tervdokumentáció hibái, a megrendelőt terhelő hatósági engedélyek beszerzése, más közbenső intézkedések) vizsgálata.
(Bírósági Döntések Tára 2000. évi 7. szám, 246. sorszámú jogeset)

20. BDT2004. 1072. 161
A hibás teljesítés szempontjából a termékek törvényes tulajdonsága egyfelől azt jelenti, hogyha a termék műszaki paramétereit szabványok vagy más műszaki előírások kötelezően határozzák meg, és a termék ezeknek nem felel meg, akkor hibás teljesítés történt. Kötelező szabvány hiányában is hibás azonban a termék, ha a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra bármely okból nem alkalmas. A nem kötelező szabványban előírt követelmények abból a szempontból jelentősek a hibás teljesítés megítélése során, hogy az adott termék alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra.
(Bírósági Döntések Tára 2004. évi 12. szám, 125. sorszámú jogeset)

21. BDT2007. 1619. 166
I. Az építési (kivitelezési) szerződésben a vállalkozó nem valamilyen általános értelemben vett, hanem előre megtervezett építmény elkészítését vállalja. A vállalkozói kötelezettség műszaki tartalmát a szerződés részét képező tervdokumentáció határozza meg; a műszaki terv egyben a megrendelő utasítását is jelenti. Amennyiben utóbb tervmódosításra, a terv kiegészítésére kerül sor, melynek következtében a vállalkozónak újabb munkarészeket is el kell végeznie, ez pótmegrendelésnek, elvégzésük pedig pótmunkának minősül.
II. A jogosult a hibás teljesítéssel okozott, a szolgáltatás hibájában álló kár megtérítése címén követelheti a szolgáltatás hibája miatt a dolog értékcsökkenésének, illetve a hiba ésszerű kijavíttatásával indokoltan felmerült vagy várható költségeinek pénzbeli megtérítését. Az épület tetőszerkezetének hibája miatt a kár összegének meghatározása körében ezért értékelni kell a kijavítás ésszerű, indokolt, várható költségvonzatát, a kijavítást követően fennmaradó, ennek ellenére bekövetkező értékcsökkenés mértékét (esztétikai, használati, forgalmi értékcsökkenés), továbbá a hiba miatt felmerülő, a kijavítás során várható használati korlátozásokat. Az értékcsökkenés címén megítélt kárösszeg végleges: az értékcsökkenés jogerős megítélését követően nincs arra mód, hogy a károsult - a kijavítás későbbi tényleges költségvonzatára hivatkozva - további igényeket érvényesítsen.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 7-8. szám, 108. sorszámú jogeset)

22. BDT2005. 1201. 175
A hibás teljesítés miatti elállás, mint külön törvényi feltételekhez kötött legsúlyosabb szavatossági igény gyakorlása során irányadó az arányosság elve. Ebben a körben mérlegelni kell, hogy a választott szavatossági igény teljesítése a kötelezettnek más szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget, érdeksérelmet eredményez-e, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget is.
(Bírósági Döntések Tára 2005. évi 7-8. szám, 119. sorszámú jogeset)

23. BDT2000. 227. 179
Építési szerződés esetén a kivitelező hibás teljesítése következtében a megrendelő részéről választott szavatossági jog - így különösen a természetbeli kijavítás iránti igény - megítélése során figyelemmel kell lenni a műszaki ésszerűség és gazdaságosság szempontjára is. A hibásan teljesítő vállalkozó a szerződésszegés következményei alól
nem mentesülhet, másfelől viszont a szavatossági igény sem eredményezhet öncélú, visszaélésszerű joggyakorlást.
(Bírósági Döntések Tára 2000. évi 6. szám, 224. sorszámú jogeset)

24. BDT2005. 1126. 184
Ha a felek között létrejött vállalkozási szerződés alapján végzett munka során a körülmények arra engednek következtetést, hogy a teljesítés hibás vagy hiányos lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után elállhat a szerződéstől. Amennyiben az elállási jog gyakorlása jogszerűen történt, a vállalkozó nem igényelhet kártérítést.
(Bírósági Döntések Tára 2005. évi 3. szám, 35. sorszámú jogeset)

25. BDT2004. 1057. 186
Amennyiben a tartós használatra rendelt dolog (röntgengép) hibáját valamely alkatrész (röntgencső) meghibásodása okozza, az alkatrész osztja a fődolog jogi sorsát, így azzal együtt tartós használatra rendelt dolognak minősül. A hibás teljesítés miatt a peres eljárás megindítása szempontjából az elévülés nyugvását eredményező menthető ok a meghibásodás tényének bekövetkeztével még nem szűnik meg. Szavatossági ügyekben a jogosult szempontjából kiemelt jelentősége van, hogy a hiba megjelenését követően a hiba eredete, annak következményei, a helyreállítás költségkihatásai, azaz a hiba által okozott
érdeksérelem jellege és nagyságrendje, adott esetben kirívó volta mikor vált a laikus jogosult számára egyértelműen felismerhetővé. Ez gyakran akkor következik be, amikor a hiba jellegét, természetét, eredetét szakember megvizsgálja, és szakvélemény értékeli a felmerült rendellenességeket, hibaokokat, utal a kijavítás célszerű módjára és annak költségvonzatára. Ilyenkor a szakvélemény beszerzéséig, tartalma megismeréséig a jogosult menthető okból nem fordul bírósághoz, az elévülés nyugszik.
(Bírósági Döntések Tára 2004. évi 11. szám, 113. sorszámú jogeset)

26. BDT2000. 304. 191
A szavatossági igény elévülési határidejének számítása.
(Bírósági Döntések Tára 2000. évi 10. szám, 301. sorszámú jogeset)

27. BDT2006. 1473. 194
Az építési vállalkozó kötelezettnek azon bejelentésével, mely szerint további kijavításokat a hibás teljesítéssel kapcsolatban nem vállal, megszűnik a jogosult igényérvényesítésére vonatkozó menthető ok, ezáltal az elévülés nyugvása véget ér, és a jogosult ezt követően
három hónapon belül érvényesítheti bíróság előtt a szavatossági igényét. Amennyiben erre nem kerül sor, a vállalkozó által a vállalkozói díj megfizetése iránt indított perben az igényét csak kifogásként érvényesítheti.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 11. szám, 178. sorszámú jogeset)

28. BDT2008. 1800. 199
I. A hibás teljesítés miatt a kötelezett a szolgáltatás hibájában álló, ún. tapadó kár megtérítéséért a Ptk. 310. § alapján felelősséggel tartozik. A szolgáltatás hibájában álló kárigény (tapadó kár) esedékessége a hibás teljesítés időpontjával azonos, mivel a jogosultnál azzal keletkezik a kár, hogy a teljesítéskor értékcsökkent - hibás - dolgot kapott; az általános elévülési idő ezért ettől kezdődik.
II. A kötelezettre nem hárítható át az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye volt, így különösen az időközi állagromlás következményei, a javítás terjedelmének megnövekedése, illetve a javítás költségeinek az időmúlás, az időközi áremelkedések miatti megemelkedése.
(Bírósági Döntések Tára 2008. évi 5. szám, 81. sorszámú jogeset)

29. BDT2006. 1435. 206
Évtizedekkel korábban átadott paneles lakóépület homlokzati hőszigetelésének hibája miatt a kártérítési igény a hibás teljesítéstől nyugszik mindaddig, amíg a laikus jogosult nem ismerhette fel a hiba jellegét, nagyságrendjét, azt, hogy az épület teljes homlokzati falának
szigetelése hibás. Énnek megismerését követően azonban a menthető ok megszűnik, és a jogosult ezen időponttól egy éven belül érvényesítheti keresettel igényét a kötelezettel szemben.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 7-8. szám, 140. sorszámú jogeset)

30. Szegedi ítélőtábla P. III. 20 493/2005/4. 209
A kivitelező hibásan teljesít, ha a lakóépület hang-és zajszigetelésére, az „áthallásra" vonatkozó szabványi előírásokat nem tartja be. A kötelező alkalmassági idő nem azt az időtartamot jelenti, ameddig az épületeknek a rendeltetésszerű használatra alkalmasaknak kell lenniük; a kötelező alkalmassági idő nem azonos a dolog szakmailag elvárható élettartamával. Olyan jogi fogalomról van szó, amely azt az időtartamot jelenti, amikor három évet meghaladóan is a dolog hibája miatt szavatossági jogokat lehet gyakorolni.

31. Szegedi ítélőtábla Gf. I. 30 375/2004/5. 213
Amennyiben a vállalkozó gépi berendezés tervezésére és kivitelezésére vállal kötelezettséget, ténylegesen azonban a kivitelezést tervdokumentáció nélkül végzi el, az következik, hogy a terv hiányából eredő műszaki és jogi következményeket magára vállalta, az ebből eredő bármely rendellenességért a felelőssége fennáll.
(Bírósági Döntések Tára 2008. évi 11. szám)

32. BDT2006. 1413. 220
I. Ha a gépi berendezés meghibásodásához, károsodásához vezető műszaki folyamat alapvető és meghatározó oka az előírásoktól eltérő, nem megfelelő üzemeltetés miatt keletkezett, a saját érdekkörben felmerült mulasztás következményeit az üzemeltetőnek kell viselnie (önhiba).
II. A javító-karbantartó tevékenységre irányuló szerződés lényege ugyanakkor abban áll, hogy a műszaki felülvizsgálat során ne csupán az objektív okból előállt, hanem esetleg az üzemeltetői mulasztásból eredő hibaokokat is felderítse és a súlyosabb következményeket megelőzze, elhárítsa. Amennyiben a javító-karbantartó vállalkozó ezzel összefüggésben mulaszt, a kár megosztásának lehet helye.
(Bírósági Döntések Tára 2006. évi 7-8. szám, 117. sorszámú jogeset)

33. BDT2002. 565. 226
A padlóburkolat felhordására alkalmatlan aljzatbeton hibája miatt a padlóburkolat leválásáért a kivitelező nem hibás teljesítés és szavatosság jogcímén, hanem - a nem általa kivitelezett aljzatbeton észlelhető alkalmatlansága miatt - a Ptk. 392. § (2), (3) bekezdése szerint figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása miatt tartozik kártérítési felelősséggel
(Bírósági Döntések Tára 2002. évi 2. szám, 17. sorszámú jogeset)

34. BDT2007. 1563. 230
A vevőnek a használt ingatlan megvásárlásakor fel kell készülnie azokra a hibákra, amelyek a használtsággal, az avulási idővel, annak számítható mértékével összefüggésben állnak fenn. A mintegy 20 éves ingatlan NEOACID vízszigetelő rétegének felújítása a tulajdonos karbantartási kötelezettsége.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 3. szám, 52. sorszámú jogeset)

35. BDT2007. 1530. 234
A hibás teljesítésért való felelősség szabályai nem általában a minőséghibát, hanem konkrét szerződés hibás - nem szerződésszerű - teljesítését szankcionálják. Használt házasingatlan adásvétele esetén ezért mindazon köznapi értelemben vett hibák, amelyek a használtság következményei a vevő terhére esnek, mivel azokra számítania kell. A hibás teljesítés használt dolog adásvétele esetén jogi értelemben csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét jelentősen
túllépi.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 1. szám, 19. sorszámú jogeset)

36. BDT2007. 1531. 238
Házasingatlan adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén az épület hibái miatti kár megtérítése alól az eladó nem mentesül önmagában annak bizonyításával, hogy ő maga úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, hanem csak akkor, ha azt is bizonyítja, hogy a vele (közvetlen vagy közvetett) jogviszonyban álló közreműködői - így az épületet kivitelező vállalkozó - úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az eladó megrendelése alapján a kivitelezést végző vállalkozó (közreműködő) felróható magatartásáért a vevő irányában az eladó felelősséggel tartozik.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 1. szám, 20. sorszámú jogeset)

37. BDT2007. 1622. 243
I. Az alvállalkozó nem tartozik helytállással a vállalkozó megrendelőjével szemben szerződésszegéssel okozott (kontraktuális) kártérítés címén. Közvetlen felelőssége deliktuális, szerződésen kívüli kártérítés címén azonban fennállhat, ha a szerződés tartalmától, kötelezettségeitől függetlenül is - szerződésen kívül - károkozó magatartást
valósít meg.
II. A vállalkozót terhelő figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása általában a szerződéses jogviszonytól függetlenül - azaz szerződésen kívül - önmagában deliktumnak nem tekinthető, mivel az az alvállalkozót csak a vele szerződő, relatív jogviszonyban álló megrendelő (a vállalkozó) irányában terheli. Ha azonban az alvállalkozó statikai
ellenőrző számítások elvégzése nélkül úgy helyezi el a tetőfelépítményt az alépítményre, hogy ezáltal az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, és nem tagadja meg az ilyen munka elvégzését, végül pedig ténylegesen az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető káresemény is bekövetkezik, a törvényi kötelezettség elmulasztása kimeríti a szerződésen kívül is jogellenes károkozó magatartás kritériumait.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 7-8. szám, 111. sorszámú jogeset)

38. BDT2000. 136. 248
Az alvállalkozói díj esedékessége - eltérő kikötés hiányában - nem függ a vállalkozót a megrendelővel szemben megillető díj esedékességétől, illetve behajtásától.
(Bírósági Döntések Tára 2000. évi 2. szám, 137. sorszámú jogeset)

39. Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30. 507/2005. 250
Amennyiben a vállalkozó az alvállalkozónak nem fizeti ki az elvégzett munka ellenére az alvállalkozói díjat, a fővállalkozó azonban a vállalkozó részére a köztük fennálló építési szerződés keretei között egyebek között az alvállalkozói díjat is elszámolta, az alvállalkozó
nem érvényesíthet közvetlenül igényt a fővállalkozóval szemben az alvállalkozói díjának megfizetése iránt sem jogalap nélküli gazdagodás, sem kártérítés címén.
(Bírósági Döntések Tára 2008. évi 11. szám)

40. BDT2007. 1649. 256
Az építőközösséggel kötött építési szerződés alapján a lakóépület kivitelezése a vállalkozó részéről műszaki és jogi értelemben egyaránt oszthatatlan szolgáltatás. Az építőközösségi tagok jogi pozíciója megrendelői minőségükben az együttes jogosultak helyzetének felel meg. A szolgáltatás oszthatatlan jellegéből, valamint az együttes jogosult megrendelők helyzetéből következik, hogy az oszthatatlan építési szolgáltatás ellenértéke - amely a szolgáltatás nem osztható természete miatt éppúgy nem osztható részekre - tekintetében az építőközösségi tagok helytállása a vállalkozóval szemben - a felek eltérő megállapodásának hiányában - egyetemleges.
(Bírósági Döntések Tára 2007. évi 9. szám, 138. sorszámú jogeset)

41. BDT2003. 846. 264
Az építőközösséget létrehozó tagok jogosultsága a közös épületrészek építésére vonatkozó vállalkozási szerződésben együttes, ezért az egyes tagok külön-külön a teljes épületre, a közös tulajdonban és közös használatban álló épületrészekre nézve - a többi építőközösségi
tag részvétele nélkül - igényt nem érvényesíthetnek. Az építőközösség tagja külön csak a saját tulajdonában álló lakás hibáival kapcsolatban érvényesíthet igényt a kivitelezővel szemben.
(Bírósági Döntések Tára 2003. évi 7-8 szám, 99. sorszámú jogeset)

Témakörök