Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának története

Előszó

Az ELTE Tanácsának 1978. október 20-i döntése értelmében az Egyetem 350 éves fennállása megünneplésérc többek között egy újabb (egészen 1985-ig terjedő) egyetemtörténeti monográfia megírására van szükség. Az az elhatározás született, hogy az Egyetem teljes történetét átfogó központi kiadványon kívül össze kell állítani és külön kötetekben közzétenni az egyes karok történetét is. így került sor a szerkesztői munkaközösségek által kialakított szempontok szerint az egyes kiadványok kéziratainak megíratására, majd szerkesztés után a kiadásukra.
Az 1985 májusában megtartott ünnepségek során kiadtak egy kisebb, színes kötetet (Szögi L.: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rövid története, 1635-1985. 66 old.), és megjelent a központi kötet is. ,Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története, 1635-1985." címet viselő kiadvány (Sinkovits I. szerkesztésében) 448 oldalas, és angol, német és orosz nyelvű összefoglalókat is tartalmaz. 1989-ben követte ezt a Bölcsészettudományi Kar 350 éves történetét felölelő kötet, mely Diószegi I. szerkesztésében jelent meg, 197 oldal terjedelemben.
Ez a jelenlegi kötet az ELTE Természettudományi Karának történetét tekinti át. Igaz ugyan, hogy maga a Kar az 1948. évi egyetemi reformtervek egyik megvalósulásaként csupán 1949 tavaszától alakult meg, viszont számos tanszéki tárgyának oktatásával - valamilyen formában - már az Egyetem 17-18. századbeli tanszékein találkozhatunk. Az e kötetben szereplő egyes tudományágak története tehát számos esetben többszáz éves múltra tekint vissza.
Az egyes fejezetek összeállítása 1983-ban kezdődött. A következő négy év során Stegena Lajos fogta össze a kéziratok lektoráltatási és kiegészítési munkáit. Az ELTE Rektori Hivatal Tudományszervezési Osztályán 1986-ban megtartott értekezleten felmerült a Bölcsészettudományi Kar történetéhez megírt „Függelékéhez hasonló összeállítás szükségessége is. Ennek elkészítésével Diószegi Máriát, a kötet szerkesztésével és a névmutató elkészítésével pedig Priszter Szaniszlót bízták meg.
Az egyes fejezetek szerzői különböző súlyt fektettek a régmúlt és a közeli múlt megítélésére. Ennek következtében a korszakok egymáshoz való arányai eltérőek. A szerkesztő nem érezte feladatának ezen arányok módosítását. A szerkesztés során a sok szerző által sokféleképpen összeállított fejezeteknek elsősorban a technikai jellegű egységesítésére került sor (az anyag tagolása, irodalmi hivatkozások, rövidítések, a fejezetzáró irodalomjegyzék összeállítása), a szerzők stílusának és egyéni felfogásának érintetlenül hagyásával.
Az említett értekezleten kialakított szempontoknak megfelelően a Természettudományi Kar történetét tárgyaló kötetre is az egész sorozatban követett egységes szerkesztési elvek az irányadóak. (így nem kerülhetett sor lábjegyzetek közlésére, hanem ezek anyaga is a fejezetvégi irodalomjegyzékbe került, betűrendi sorrendben.) A Bölcsészettudományi Kar történetét tárgy aló kötettől (mely időrendi kialakulást követ) ez a kötet csupán abban tér el, hogy itt a tanszékcsoportonkénti tagolás látszott célszerűnek, és a kronológia ezeken belül érvényesül. Vissza