Az enyém

Fülszöveg

Azt hiszed, hogy észreveszed, pedig mindketten tudjuk: meg sem látod addig, amíg meg nem villan a bot a kezébe. Na jó, ne legyek ennyire szigorú, hiszen te azért nyitott szemmel jársz, s lehet, hogy körülöt-tedmindenki.
Én hős vagyok, én tényleg csak akkor láttam meg őket, ha már majdnem hasraestem a maguk előtt kapálódzó botjukba. Na akkor is félve kérdeztem meg: Segíthetek? Aztán ahogy felfedeztem magamon a megvalósuló és elég bizarr, sötétségbe belevesző jövőmet, már egyre többen tűntek fel és egyre bátrabban kaptam el a karjukat. Talán még kiáltottam is, pedig nem a fülükkel volt a baj, hanem a szemeikkel S ide megérkezett még egy nagy „ajándék" mellém: meglassultak, majd leálltak a
veseim is.
Ja az meg már csak hab a tortán, hogy a cukorbetegség azon kívül, hogy még nem esett le a lábam, minden szövődményét is beleépítette a testembe.
Hosszú idő telt el, amíg az történt, ami olyan hamar lezajlott, hogy felfogni sem volt időm.
Hogy miért dugtam mégis a fejem a homokba?... Tovább

Fülszöveg

Azt hiszed, hogy észreveszed, pedig mindketten tudjuk: meg sem látod addig, amíg meg nem villan a bot a kezébe. Na jó, ne legyek ennyire szigorú, hiszen te azért nyitott szemmel jársz, s lehet, hogy körülöt-tedmindenki.
Én hős vagyok, én tényleg csak akkor láttam meg őket, ha már majdnem hasraestem a maguk előtt kapálódzó botjukba. Na akkor is félve kérdeztem meg: Segíthetek? Aztán ahogy felfedeztem magamon a megvalósuló és elég bizarr, sötétségbe belevesző jövőmet, már egyre többen tűntek fel és egyre bátrabban kaptam el a karjukat. Talán még kiáltottam is, pedig nem a fülükkel volt a baj, hanem a szemeikkel S ide megérkezett még egy nagy „ajándék" mellém: meglassultak, majd leálltak a
veseim is.
Ja az meg már csak hab a tortán, hogy a cukorbetegség azon kívül, hogy még nem esett le a lábam, minden szövődményét is beleépítette a testembe.
Hosszú idő telt el, amíg az történt, ami olyan hamar lezajlott, hogy felfogni sem volt időm.
Hogy miért dugtam mégis a fejem a homokba? Nem tudom. De a múlton nem rágódom, a jelen és a jövőaz, ami mozgat Vakság, dialízis, s a kaszás, aki megállás nélkül kopogtatott az ajtómon, az ablakomon, akkor is, ha nappal volt és akkor is, amikor álmodtam.
Mi zajlott le bennem? Mit éreztem akkor, alatta és után na? Mi adott erőt? Nekem milyen volt, mi minden járt a fejemben? Nekem így és ezek, ebből a szemszögből és nem biztos, hogy ez volt a jobb, vagy a rosszabb. De minden igaz, a döntések, a megválasztott utak, a kérdésekre a válaszok, a kialakított világ, vagy maga a választott
Minden az enyém Vissza