Az endrődi asszonyok élete a századfordulótól

Előszó

A tíz kötetre tervezett sorozat második kötetét tartja kezében, kedves Olvasó. Az első kötetet 1991-ben adtuk közre (Az endrődi gyerekek élete a századfordulótól), a harmadik kötet kiadását 1993-ra tervezzük, és az endrődi parasztemberek életéről szól majd. Jelen kötetünkben megszólaló asszonyok nem sokban különböznek egymástól: valamennyien reggeltől estig dolgoztak. A módosabbja talán könnyebb és tisztább munkát, mint a csak tízegynéhány hold földet, vagy még annál is kevesebbet magáénak tudó család asszonyai. Igazán gazdag család ugyanis nemigen volt ebben a faluban; hiába nősült valaki száz hold földdel, született nyolc gyereke, s a föld máris nyolc felé oszlott. Endrődön ugyanis a tárgyalt időszakban a családoknál általában 8-10 gyerek született: katolikus település lévén, az asszonyok minden jelentkező életet a világra hoztak. Tehát adatközlőink 10-20 holdon, vagy még annál is kevesebb földön gazdálkodó tanyán vagy a faluban élő család asszonyai. Szerepük felbecsülhetetlen értékű a magyar mezőgazdaságban. Biztosították ugyanis azt az életformát, amely a kisgazdaságoknak a legmegfelelőbb: ott éltek, ahol a föld volt. így tudott a család szinte együtt lélegezni a földdel, így tanulták meg a gyerekek szinte az anyanyelvvel egyszerre a földszeretetet, majd a hozzáértést is, hogy a megművelt földterület a „megélhetőséget" biztosítsa. „Más világ volt az... - mondják adatközlőink. És valóban - a mai fiatalok számára meglepő lesz az például, hogy az akkori fiatalok összeházasodásának nem a szerelem volt a legfontosabb feltétele. Némi leegyszerűsítéssel azt is lehet állítani, hogy a tanyavilágban amikor a lány eladó sorba került, és volt a környéken öt-hat hasonló körülmények között lévő legény, aki korban is illett a lányhoz, közülük szinte mindegy volt, hogy a lány melyiket választja. Számított a szimpátia is, de ennél fontosabb volt a fiú családja, hogy „dógosak-e", milyenek az erkölcsi szokásaik, összetartóak-e, és milyenek az anyagi körülményeik. És mivel a tanyavilágban nagyon tiszta erkölcsű emberek éltek, így a fiatal párnál is hamar kialakult az egymás megbecsülése - és nyugodt, emberi léptékű életet éltek le egymás mellett. Még egy fontos körülmény a házasodáshoz: akkoriban a lányok nem mehettek állásba. Vissza