"Az én Hazám"

Fülszöveg

József Attila fohászkodik így egyik versében: „Uram, Hazám el egészen
ne felejtsed", s egy másik költeményében hozzáteszi a híressé vált két
sort: „Édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad!"
Bizonyságot tesz a költő arról, hogy csak az kérhet a hazától, aki
tesz is érte. A gondolkodáshoz, elmélkedéshez pedig a nyelv ezernyi változattal szolgál. A ház, ahol élek, az otthonom, de hazám a kisváros,
ahol születtem, s az a Kárpátok által ölelt föld is, ahol magyarok élnek,
s mindezeken túl, ahova emlékeink fűznek, ahol történelmünk gyökerezik. Házam, hazám - újból és újból rácsodálkozhatunk, milyen
páratlanul gazdag, kifejező, érzelemdús és okos a magyar nyelv, amellyel élnünk kötelességünk, nem élni vele bűnös nemtörődömség.
Ezért is határozta el a Kossuth Rádió, hogy folytatja a nagy sikerű
„Egy csepp emberség"-gel kezdett sorozatot, csak éppen a tartalmat
követve változik a cím. „Az én Hazám" - ezzel a konferálással hallhatják május 1-jétől reggelente fél 7 után három perccel a közismert,
vagy a szűkebb környezetükben eddig is megbecsült személyiségek
rövid, kétperces vallomását otthonról, gyermekkorról, szülőhelyről, tanyáról, faluról, városról, családról és nemzetről, szülőföldről, országról, hitről, hűségről, a határok nélküli tágabb vidékekről vagy akár a nagyvilágról. Beszélnek, töprengenek arról, ki hol érzi magát otthon, mit tart, mit vall hazájának... Közülük 123-at, az augusztus végéig elhangzottakat most írásban is megjelentettük.
A képek is beszélnek az albumban, Schäffer László fotói nem csupán illusztrációk, továbbgondolkodásra késztetnek, ki-ki felismerheti bennük érzésvilágát.
A megszólalók „gondolataikhoz" egy idézetet is választanak, amelyben oly gazdag a magyar irodalom, hiszen különös sajátossága, hogy költőink és íróink nemcsak talentummal megáldottak az írásban, hanem hazájukért élő emberek is. Emlékeztetőül és bizonyságul álljon itt Reményik Sándor pár sora:
„Jó hazafi lesz és rossz katona: / Édesanyám írta meg rólam / Alig tíz esztendős koromban. / A várnak így is őrzője vagyok: / Engem külön szolgálatra hívott be / Az, aki poétának alkotott." Vissza