Az emberiség története

Az ősembertől napjainkig

Szerző

H. W. Van Loon

Fordító

Dr. Fülöp Zsigmond

Grafikus

H. W. Van Loon

Budapest

'H. W. Van Loon: Az emberiség története ' összes példány

Kiadó:	Novák Rudolf és Társa
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1927
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	472 oldal
Sorozatcím:	Kulturáért-tudományért
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Száznál több, részben színes képpel illusztrálva, melyeket a szerző rajzolt. Írta H. W. van Loon a westporti egyetem tanára. A Fővárosi Nyomda RT. nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kedves Olvasóm!
Mikor tizenkét vagy tizenhárom éves fiú voltam, az egyik nagybácsim, aki megkedveltette velem a könyveket és képeket, megígérte egyszer, hogy elvisz egy nevezetes kirándulásra.... Tovább

Tartalom

Előszó	5
A történelem szinpada	17
Legrégibb őseink	23
A történelemelőtti ember. A történelemelőtti ember elkezd szerszámokat készíteni	27
A hieroglifák. Az egyiptomiak föltalálják az írás módját és megkezdődnek a történelmi följegyzések	32
A Nilus völgye. A civilizáció kezdete a Nílus völgyében	36
Egyiptom története. Egyiptom emelkedése és bukása	41
Mezopotámia. Mezopotámia - a keleti civilizáció második központja	43
A szumirok. A szumir ékírók, akiknek agyagtáblácskái elmondják Assziria és Babilónia történetét - a nagy szemita olvasztótégely	45
Mózes. Mózsefnek, a zsidó nép vezérének a története	51
A föniciaiak. A föniciaiak, akiktől az ábécénket kaptuk	55
Az indo-európaiak. Az indo-európai perzsák meghódítják a szemita és az egyiptomi világot	57
Az Égei tenger. Az Égei tenger népei Ázsia régi civilizációját elhozták Európa vadonjába	61
A görögök. Közben a hellének indo-európai törzse birtokába veszi Görögországot	67
A görög városok. A görög városok, melyek tulajdonképen államok voltak	70
A görög önkormányzat. A görögök voltak az első nép, amelyik megpróbálkozott az önkormányzás nehéz kisérletével	73
A görök élet. Hogyan éltek a görögök?	77
A görög szinház. A szinháznak, mint a nyilvános szórakozás első alakjának az eredete	82
A perzsa háborúk. Hogyan védték meg a görögök Európát az ázsiai betolakodóktól és hogyan űzték vissza a perzsákat az Égei tengeren át?	85
Athén és Spárta egymás ellen. Athén és Spárta hosszú és pusztító háborúskodása a Görögország fölötti uralomért	91
Nagy Sándor. Macedóniai Nagy Sándor megalapítja a Görög világbirodalmat. - Mi lett a vége ennek a törekvésnek?	93
Összefoglalás. Az 1-20 fejezetek rövid összefoglalása	95
Róma és Karthago. Karthago, a szemita gyarmat Afrika északi partján és Róma az indoeurópai város Itália nyugati partján háborút viseltek egymással a Földközi tenger nyugati részének birtokáért és ebben a háborúban elpusztult Karthago	98
Róma emelkedése. A véletlen szerepe Róma történetében	113
A Római Birodalom. Évszázados nyugtalanságok és forradalmak után hogyan lett a római köztársaságból császárság?	117
Nazarethi Józsua. A nazarethi Józsua története, akit a görögök Jézusnak neveztek	127
Róma bukása. Róma alkonya	133
Az egyház emelkedése. Hogyan lett Róma a keresztény világ központja?	139
Mohamed. Achmed, a tevehajcsár, aki az arab sivatag prófétája lett és akinek a követői majdnem az egész ismert világot meghódították Allahnak, az egyetlen igaz istennek a nagyobb dicsőségére	146
Nagy Károly. Hogyan jutott Nagy Károly, a frankok királya a császári címhez és hogyan igyekezett ujból életre kelteni egy világbirodalom eszméjét?	152
A normannok. Miért imádkoztak a tizedik század emberei azért, hogy az Úr óvja meg őket a normannok vadságától	158
A hűbériség. Hogyan lett a három oldalról megtámadott Közép-európa fegyveres táborrá és miért pusztult volna el Európa azok nélkül a hivatásos katonák és tisztviselők nélkül, akik velejárói voltak a feudális rendszernek?	161
A lovagkor	164
A pápa és a császár harca. A középkor embere két irányban tartozott hűséggel: a pápának és a császárnak, amiből sok baj származott	168
A keresztes hadjáratok. Ám mindezeket a viszálykodásokat elfelejtették, mikor a törökök hódították meg a Szent Földet, megbecstelenítették a szent helyeket és komolyan beleavatkoztak a Kelet és Nyugat közötti kereskedelembe. Európa ekkor megindította a keresztes hadjáratokat	174
A középkori város. Miért mondta a középkori ember, hogy "a városi levegő szabad levegő?"	180
A középkori önkormányzat. Hogyan tartották meg a középkori városok polgárai azt a jogukat, hogy szavuk legyen az ország királyi tanácsában?	190
A középkori világ. Mit gondolt a középkori ember arról világról, amelyikbe véletlenül beleszületett?	198
A középkori kereskedelem. Hogyan tették a keresztes hadjáratok ujból élénk kereskedelem szinterévé a Földközi tengert és hogyan lettek az iráliai félsziget városai az Ázsia és Afrika közötti kereskedelem nagy elosztó központjaivá?	206
A renaissance. Az emberek megint bátorkodtak az életnek örülni. Igyekeztek megmenteni Róma és Görögország régibb és kellemesebb civilizációjának a maradványait és olyan büszkék voltak a vívmányaikra, hogy a civilizáció renaissance-áról vagyis újjászületéséről beszéltek	214
A kifejezések kora. Az emberek kezdték szükségét érezni annak, hogy ujonnan fölfedezett életörömüknek és boldogságuknak kifejezést adjanak a költészetben, szobrászatban, építőművészetben, festészetben és a most föltalált könyvnyomtatásban	228
A nagy fölfedezések. Miután most az ember megszabadult a középkori szűk bilincsektől, több helyre volt szüksége a vándorlásaihoz. A kicsiny európai területen nem tudta kielégiteni a becsvágyát. Ezért elkövetkezett a nagy fölfedező utazások ideje	234
Buddha és Konfucius. Buddháról és Konfuciusról	250
A reformáció. Az emberi faj haladását legjobban egy óriási méretű ingához lehet hasonlítani, amelyik örökké előre és hátra leng. A renaissance vallási közömbösségét s a művészet és irodalom iránti lelkesedését követte a reformáció vallási lelkesedése s a művészet és irodalom iránti közömbössége	260
Vallásos háborúskodás. A nagy vallási ellentétek kora	271
Az angol forradalom. Miért volt olyan végzetes Károly királyra az a küzdelem amelyik a királyok "isteni joga" és a parlament kevésbé isteni, de sokkal ésszerűbb joga között folyt le?	286
A hatalmi egyensúly. Viszont Franciaországban a "királyok isteni joga" nagyobb fényességgel ragyogott, mint valaha azelőtt és az uralkodók becsvágyát csak "a hatalmi egyensúlynak" ujonnan föltalált törvénye fékezte	301
Oroszország emelkedése. Annak a rejtélyes moszkovita birodalomnak a története, amelyik váratlanul ugrott ki Európa nagy politikai szinpadára	306
Oroszország Svédország ellen. Oroszország és Svédország több háborút viseltek egymás ellen, annak az eldöntésére, hogy melyik legyen a vezető hatalom északkeleti Európában	314
Poroszország emelkedése. Északi Németországnak egyik kopár részében van egy Proszországnak nevezett kis állam, amelyik bámulatos gyors fejlődésnek indult	319
A merkantil rendszer. Hogyan igyekeztek Európa ujonnan alapított nemzeti vagy dinasztikus államai meggazdagodni és hogyan értelmezték a merkantil rendszert?	323
Az amerikai forradalom. A tizennyolcadik század vége felé Európa kósza híreket hallott valamiről, ami az északamerikai kontinens vadonjaiban történt. Azoknak a férfiaknak a leszármazói, akik megbüntették Károly királyt az "isteni jogaihoz" való ragaszkodásáért, még egy fejezetet fűztek az önkormányzatért folytatott küzdelem régi történetéhez	330
A francia forradalom. A nagy francia forradalom a föld valamennyi népe számára kihírdeti a szabadság, egyenlőség és testvériség elveit	339
Napoleon	354
A Szent Szövetség. Amint Napoleont elküldötték Szent Ilona szigetére, azok az uralkodók, akiket a gyűlölt "korzikai" annyiszor megvert, Bécsben összejöttek épp megpróbálták visszacsinálni azt a sok változást, melyeket a francia forradalom idézett elő	366
A nagy reakció. Minden új eszmének az elnyomásával próbálták a zavartalan világbékét biztosítani. Az állam legfontosabb tisztviselője a rendőrkém lett és az államok börtönei hamarosan megteltek azokkal, akik azt tartották, hogy a népeknek joguk van úgy kormányozni magukat, ahogyan ők jónak látják	379
A nemzeti függetlenség. Ám a nemzeti függetlenség érzése sokkal erősebb volt az emberekben, mintsem hogy ezen a módon ki lehetett volna irtani. Legelőször a délamerikaiak lázadtak föl a bécsi kongresszus reakciós rendszabályai ellen, majd elgium, Spanyolország és az európai kontinensnek sok más ország követte őket s így a tizenkilencedik században folytonosan függetlenségi háborúk hírei szállongtak a levegőben	387
A gép korszaka. Azonban míg Európa népei a nemzeti függetlenségükért küzdöttek, azt a világot, melyben éltek, tökéletesen megváltoztatta egy sor találmány, melyek a tizennyolcadik század otromba gőzgépét az ember leghűségesebb és legértékesebb rabszolgájává tették	408
A társadalmi forradalom. Ám az új gépek nagyon drágák voltak és csak gazdag emberek tehettek szert rájuk. Az egykori ácsmester vagy cipész, aki kis műhelyében a maga ura volt, most kénytelen volt bérbeadni magát a nagy mechanikai gépek tulajdonosainak és most több pénzt keres ugyan mint előtt, de elvesztette régi függetlenségét - ami nem nagyon tetszik neki	418
Az emancipáció. A gépek általános elterjedése nem hozta meg a boldogságnak és jólétnek azt a korszakát, melyet várt tőle az a nemzedék, amelyik tanuja volt annak, mikor a postakocsit fölváltotta a vasut. Több gyógyszert is hoztak javaslatba, azonban ezek közül egyik sem oldotta meg teljesen a problémát	425
A tudomány kora. Azonban a világ egy másik változáson ment át, amelyik sokkal fontosabb mint akár a politikai, akár az ipari forradalmak. Miután nemzedékeken át elnyomták és üldözték, végre a természetbúvár is hozzájutott a cselekvési szabadsághoz és ettől kezdve igyekezett fölfedezni azokat az alapvető törvényeket, melyek a világegyetemet kormányozzák	433
A művészet. Fejezet a művészetről	440
Gyarmatpolitika és háború. Ennek a fejezetnek az volna a célja, hogy egy kis tájékoztatóval szolgáljon az olvasóknak az utolsó ötven év politikájáról, de voltaképpen mégis inkább magyarázatok és mentegetődzések vannak benne	453
Egy új világ. A nagy világháború, amelyik voltaképpen egy új és jobb világért folytatott küzdelem volt	462
Hogyan legyen ezután és mindörökké?	473

Témakörök

H. W. Van Loon

H. W. Van Loon műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: H. W. Van Loon könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem