Az emberiség története

Az ősembertől napjainkig

Szerző

H. W. Van Loon

Fordító

Dr. Fülöp Zsigmond

Budapest

'H. W. Van Loon: Az emberiség története ' összes példány

Kiadó:	Dante Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1931
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	360 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Hatodik kiadás. Száznál több részben színes képpel, melyeket a szerző rajzolt. Nyomtatta Fővárosi Nyomda Rt. Írta: H. W. Van Loon a westporti egyetem tanára.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kedves Olvasóm!
Mikor tizenkét vagy tizenhárom éves fiú voltam, az egyik nagybácsim, aki megkedveltette velem a könyveket és képeket, megígérte egyszer, hogy elvisz egy nevezetes kirándulásra. Arról volt szó, hogy együtt fölmegyünk a rotterdami öreg Szent Lőrinc templom tornyába.
Igy történt, hogy egy szép napon a sekrestyés egy akkora kulcscsal, mint amekkora a Szent Péteré lehetett, kinyitott egy titokzatos ajtót. „Majd ha újból lejönnek és ki akarnak menni" - mondotta - „akkor húzzák meg a csengőt", avval csikorogva becsukta mögöttünk az ajtót s elválasztott bennünket az uccai lármától. Benne voltunk az új és különös tapasztalatok világában.
Életemben először éreztem, hogy van hallható csend is. Mire megmásztuk az első lépcsőfordulót, akkorra új fölfedezéssel gyarapodott az én korlátolt tudásom a természeti tüneményekről - megismertem a megfogható sötétséget. Egy szál gyufa világossága mutatta, hogy merre menjünk fölfelé. Fölmentünk a legközelebbi fordulón, majd még egyen és még egyen, míg végre már számolni sem tudtam őket, aztán jött még egy forduló és hirtelen világos lett. Ez az emelet egyenlő magasságban volt a templom tetejével és raktárnak használták. Arasznyi vastag porral födve, ide voltak összehányva a szimbólumai egy tiszteletreméltó hitnek, melyet a város derék népe sok évvel azelőtt elhagyott. Ami az őseinknek életet és halált jelentett, abból íme töredékek és ócskaságok lettek. A szorgalmas patkány a faragott szentképek között épített fészket, a mindig éber pók pedig egy nyájas szentnek kinyújtott karjai között nyitotta meg a boltját.
A következő emeleten megláttuk, hogy honnan kaptuk a világosságot. Óriási nyitott ablakok, vastag vasráccsal, a galambok százainak szolgáltak nyugvó- és költőhelyül. A szél befújt a vasrudak között és a levegőt valami ünnepélyes és kellemes muzsika töltötte meg. Az alattunk levő város zaja volt ez, de a zajt megtisztította és megszűrte a távolság. Nehéz teherkocsik dübörgése, a lovak patkóinak csapkodása, a kikötői daruk lánccsörgése, a türelmes gőz sivítása, mellyel ezernyi különböző módon végeztették az emberi munkát - mindez valami lágyan zizegő suttogássá olvadt össze, ami kellemes kíséretéül szolgált a galambok turbékolásának. Vissza

Tartalom

Előszó	5
A történelem szinpada	15
Legrégibb őseink	20
A történelemelőtti ember. A történelemelőtti ember elkezd szerszámokat készíteni	23
A hieroglifák. Az egyiptomiak föltalálják az írás módját és megkezdődnek a történelmi följegyzések	27
A Nilus völgye. A civilizáció kezdete a Nílus völgyében	30
Egyiptom története. Egyiptom emelkedése és bukása	34
Mezopotámia. Mezopotámia - a keleti civilizáció második központja	36
A szumirok. A szumir ékírók, akiknek agyagtáblácskái elmondják Assziria és Babilónia történetét - a nagy szemita olvasztótégely	38
Mózes. Mózsefnek, a zsidó nép vezérének a története	42
A föniciaiak. A föniciaiak, akiktől az ábécénket kaptuk	45
Az indo-európaiak. Az indo-európai perzsák meghódítják a szemita és az egyiptomi világot	46
Az Égei tenger. Az Égei tenger népei Ázsia régi civilizációját elhozták Európa vadonjába	49
A görögök. Közben a hellének indo-európai törzse birtokába veszi Görögországot	54
A görög városok. A görög városok, melyek tulajdonképen államok voltak	56
A görög önkormányzat. A görögök voltak az első nép, amelyik megpróbálkozott az önkormányzás nehéz kisérletével	59
A görök élet. Hogyan éltek a görögök?	62
A görög szinház. A szinháznak, mint a nyilvános szórakozás első alakjának az eredete	66
A perzsa háborúk. Hogyan védték meg a görögök Európát az ázsiai betolakodóktól és hogyan űzték vissza a perzsákat az Égei tengeren át?	68
Athén és Spárta egymás ellen. Athén és Spárta hosszú és pusztító háborúskodása a Görögország fölötti uralomért	72
Nagy Sándor. Macedóniai Nagy Sándor megalapítja a Görög világbirodalmat. - Mi lett a vége ennek a törekvésnek?	74
Összefoglalás. Az 1-20 fejezetek rövid összefoglalása	76
Róma és Karthago. Karthago, a szemita gyarmat Afrika északi partján és Róma az indoeurópai város Itália nyugati partján háborút viseltek egymással a Földközi tenger nyugati részének birtokáért és ebben a háborúban elpusztult Karthago	78
Róma emelkedése. A véletlen szerepe Róma történetében	90
A Római Birodalom. Évszázados nyugtalanságok és forradalmak után hogyan lett a római köztársaságból császárság?	93
Nazarethi Józsua. A nazarethi Józsua története, akit a görögök Jézusnak neveztek	101
Róma bukása. Róma alkonya	105
Az egyház emelkedése. Hogyan lett Róma a keresztény világ központja?	110
Mohamed. Achmed, a tevehajcsár, aki az arab sivatag prófétája lett és akinek a követői majdnem az egész ismert világot meghódították Allahnak, az egyetlen igaz istennek a nagyobb dicsőségére	115
Nagy Károly. Hogyan jutott Nagy Károly, a frankok királya a császári címhez és hogyan igyekezett ujból életre kelteni egy világbirodalom eszméjét?	120
A normannok. Miért imádkoztak a tizedik század emberei azért, hogy az Úr óvja meg őket a normannok vadságától	125
A hűbériség. Hogyan lett a három oldalról megtámadott Közép-európa fegyveres táborrá és miért pusztult volna el Európa azok nélkül a hivatásos katonák és tisztviselők nélkül, akik velejárói voltak a feudális rendszernek?	128
A lovagkor	131
A pápa és a császár harca. A középkor embere két irányban tartozott hűséggel: a pápának és a császárnak, amiből sok baj származott	133
A keresztes hadjáratok. Ám mindezeket a viszálykodásokat elfelejtették, mikor a törökök hódították meg a Szent Földet, megbecstelenítették a szent helyeket és komolyan beleavatkoztak a Kelet és Nyugat közötti kereskedelembe. Európa ekkor megindította a keresztes hadjáratokat	137
A középkori város. Miért mondta a középkori ember, hogy "a városi levegő szabad levegő?"	141
A középkori önkormányzat. Hogyan tartották meg a középkori városok polgárai azt a jogukat, hogy szavuk legyen az ország királyi tanácsában?	149
A középkori világ. Mit gondolt a középkori ember arról világról, amelyikbe véletlenül beleszületett?	154
A középkori kereskedelem. Hogyan tették a keresztes hadjáratok ujból élénk kereskedelem szinterévé a Földközi tengert és hogyan lettek az iráliai félsziget városai az Ázsia és Afrika közötti kereskedelem nagy elosztó központjaivá?	160
A renaissance. Az emberek megint bátorkodtak az életnek örülni. Igyekeztek megmenteni Róma és Görögország régibb és kellemesebb civilizációjának a maradványait és olyan büszkék voltak a vívmányaikra, hogy a civilizáció renaissance-áról vagyis újjászületéséről beszéltek	166
A kifejezések kora. Az emberek kezdték szükségét érezni annak, hogy ujonnan fölfedezett életörömüknek és boldogságuknak kifejezést adjanak a költészetben, szobrászatban, építőművészetben, festészetben és a most föltalált könyvnyomtatásban	176
A nagy fölfedezések. Miután most az ember megszabadult a középkori szűk bilincsektől, több helyre volt szüksége a vándorlásaihoz. A kicsiny európai területen nem tudta kielégiteni a becsvágyát. Ezért elkövetkezett a nagy fölfedező utazások ideje	181
Buddha és Konfucius. Buddháról és Konfuciusról	194
A reformáció. Az emberi faj haladását legjobban egy óriási méretű ingához lehet hasonlítani, amelyik örökké előre és hátra leng. A renaissance vallási közömbösségét s a művészet és irodalom iránti lelkesedését követte a reformáció vallási lelkesedése s a művészet és irodalom iránti közömbössége	202
Vallásos háborúskodás. A nagy vallási ellentétek kora	210
Az angol forradalom. Miért volt olyan végzetes Károly királyra az a küzdelem amelyik a királyok "isteni joga" és a parlament kevésbé isteni, de sokkal ésszerűbb joga között folyt le?	221
A hatalmi egyensúly. Viszont Franciaországban a "királyok isteni joga" nagyobb fényességgel ragyogott, mint valaha azelőtt és az uralkodók becsvágyát csak "a hatalmi egyensúlynak" ujonnan föltalált törvénye fékezte	232
Oroszország emelkedése. Annak a rejtélyes moszkovita birodalomnak a története, amelyik váratlanul ugrott ki Európa nagy politikai szinpadára	236
Oroszország Svédország ellen. Oroszország és Svédország több háborút viseltek egymás ellen, annak az eldöntésére, hogy melyik legyen a vezető hatalom északkeleti Európában	242
Poroszország emelkedése. Északi Németországnak egyik kopár részében van egy Proszországnak nevezett kis állam, amelyik bámulatos gyors fejlődésnek indult	245
A merkantil rendszer. Hogyan igyekeztek Európa ujonnan alapított nemzeti vagy dinasztikus államai meggazdagodni és hogyan értelmezték a merkantil rendszert?	248
Az amerikai forradalom. A tizennyolcadik század vége felé Európa kósza híreket hallott valamiről, ami az északamerikai kontinens vadonjaiban történt. Azoknak a férfiaknak a leszármazói, akik megbüntették Károly királyt az "isteni jogaihoz" való ragaszkodásáért, még egy fejezetet fűztek az önkormányzatért folytatott küzdelem régi történetéhez	254
A francia forradalom. A nagy francia forradalom a föld valamennyi népe számára kihírdeti a szabadság, egyenlőség és testvériség elveit	261
Napoleon	272
A Szent Szövetség. Amint Napoleont elküldötték Szent Ilona szigetére, azok az uralkodók, akiket a gyűlölt "korzikai" annyiszor megvert, Bécsben összejöttek épp megpróbálták visszacsinálni azt a sok változást, melyeket a francia forradalom idézett elő	281
A nagy reakció. Minden új eszmének az elnyomásával próbálták a zavartalan világbékét biztosítani. Az állam legfontosabb tisztviselője a rendőrkém lett és az államok börtönei hamarosan megteltek azokkal, akik azt tartották, hogy a népeknek joguk van úgy kormányozni magukat, ahogyan ők jónak látják	290
A nemzeti függetlenség. Ám a nemzeti függetlenség érzése sokkal erősebb volt az emberekben, mintsem hogy ezen a módon ki lehetett volna irtani. Legelőször a délamerikaiak lázadtak föl a bécsi kongresszus reakciós rendszabályai ellen, majd elgium, Spanyolország és az európai kontinensnek sok más ország követte őket s így a tizenkilencedik században folytonosan függetlenségi háborúk hírei szállongtak a levegőben	296
A gép korszaka. Azonban míg Európa népei a nemzeti függetlenségükért küzdöttek, azt a világot, melyben éltek, tökéletesen megváltoztatta egy sor találmány, melyek a tizennyolcadik század otromba gőzgépét az ember leghűségesebb és legértékesebb rabszolgájává tették	311
A társadalmi forradalom. Ám az új gépek nagyon drágák voltak és csak gazdag emberek tehettek szert rájuk. Az egykori ácsmester vagy cipész, aki kis műhelyében a maga ura volt, most kénytelen volt bérbeadni magát a nagy mechanikai gépek tulajdonosainak és most több pénzt keres ugyan mint előtt, de elvesztette régi függetlenségét - ami nem nagyon tetszik neki	319
Az emancipáció. A gépek általános elterjedése nem hozta meg a boldogságnak és jólétnek azt a korszakát, melyet várt tőle az a nemzedék, amelyik tanuja volt annak, mikor a postakocsit fölváltotta a vasut. Több gyógyszert is hoztak javaslatba, azonban ezek közül egyik sem oldotta meg teljesen a problémát	325
A tudomány kora. Azonban a világ egy másik változáson ment át, amelyik sokkal fontosabb mint akár a politikai, akár az ipari forradalmak. Miután nemzedékeken át elnyomták és üldözték, végre a természetbúvár is hozzájutott a cselekvési szabadsághoz és ettől kezdve igyekezett fölfedezni azokat az alapvető törvényeket, melyek a világegyetemet kormányozzák	330
A művészet. Fejezet a művészetről	335
Gyarmatpolitika és háború. Ennek a fejezetnek az volna a célja, hogy egy kis tájékoztatóval szolgáljon az olvasóknak az utolsó ötven év politikájáról, de voltaképpen mégis inkább magyarázatok és mentegetődzések vannak benne	345
Egy új világ. A nagy világháború, amelyik voltaképpen egy új és jobb világért folytatott küzdelem volt	352
Hogyan legyen ezután és mindörökké?	360