I. kötet | |
Előszó | |
Az ember helye a természetben | |
Minden mozog | 17 |
Mozgás a világegyetemben | 21 |
Milyen a kozmikus környezetünk? | 22 |
Hogyan keletkeztek a csillagok és a bolygók? | 23 |
Honnan származnak a csillagok között levő ködök? | 24 |
Hogyan lett a ködből csillag? | 25 |
Hogyan keletkezett a Föld? | 26 |
Mozgás egy fazék vízben | 27 |
Atomok és molekulák | 29 |
Miből áll egy atom? | 30 |
Miből lesz a konyhasó? | 32 |
Hogyan állíthatók sorba az atomok? | 33 |
Hogyan "jelölik meg" az atomokat? | 36 |
Savak, lúgok, sók | 36 |
Kémiai reakciók | 38 |
A szerves kémia: a szénvegyületek kémiája | 39 |
Miből áll az élő anyag? | 41 |
Mi a kolloid állapot lényege? | 42 |
Az élet születése | 46 |
Keletkezhet-e élettelenből ma is élő? | 48 |
Mi különbség van az élettelen és az élő között? | 49 |
Az élőlények: a napfényenergia akkumulátorai | 52 |
Az életfeltételek | 54 |
A környezet | 55 |
Az élettelen környezet | 55 |
Az élő környezet | 59 |
Együttélés és élősködés | 61 |
Ivari kapcsolat és család | 62 |
Az élőlény mint táplálék | 63 |
Az ember és élő környezete | 64 |
Alkalmazkodás - változékonyság | 65 |
A szelekció | 67 |
Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? | 67 |
Az élő anyagtól a sejtig | 68 |
A sejtelmélet | 68 |
A sejt belső felépítése | 71 |
Milyen az egysetjű életforma? | 73 |
Hogyan szaporodnak a sejtek? | 73 |
Miért öröklődnek a tulajdonságok? | 74 |
Hogyan lett az egysejtűből soksejtű? | 75 |
Mi a belső környezet? | 76 |
Milyen az állatok szövetei? | 76 |
A tápcsatorna kialakulásának története | 78 |
A légzés históriája | 80 |
A test belső környezetét biztosító szervrendszerek | 81 |
Mi biztosítja a szervezet belső egységét? | 83 |
Hogyan alkalmazkodik a szervezet a környezetéhez? | 84 |
A mozgás históriája | 84 |
Dávid vagy Góliát? | 87 |
Előnyös-e a "hidegvér"? | 88 |
A szülői szeretet története | 91 |
Az ember származása | |
Mit mutat a geológiai óra? | 96 |
Az emlősök kora | 97 |
Élt-e ember a pliocén korban? | 98 |
Az ember megjelensének kora | 99 |
Hogyan számítják ki a jégkorok időtartamát? | 100 |
A jégkorszakok élővilága | 101 |
Az ember emlős ősei | 104 |
Keskeny- és szélesorrú majmok | 106 |
Az emberszabású majmok | 106 |
Mi köti össze az embert az állatvilággal? | 108 |
Az ember eredetének fejlődéstani bizonyítékai | 114 |
Az ember származásának élettani bizonyítékai | 116 |
A kizárólagos emberi tulajdonságok | 119 |
Az első főemlősök csontmaradványainak felfedezése | 120 |
A moicén kor fán élő majmai | 122 |
A botot-ragadó majom | 124 |
Milyen vidéken élt az Australopitheucos? | 127 |
Az összekötő láncszem | 129 |
Vita a jávai leletről | 131 |
A kínai előember | 135 |
A kínai előember tűzpadja és eszközei | 137 |
A heidelbergi előember | 138 |
Milyen a heidelbergi állkapocs? | 139 |
Az afrikai előember | 140 |
Az atlanti előember | 141 |
Milyenek voltak az előemberek? | 143 |
Az ősember | 144 |
Viták az ősember körül | 145 |
Milyen volt a neandervölgyi ember? | 148 |
Az ősember változatai | 149 |
A mai ember közvetlen ősei | 150 |
A cro-magnoni rénszarvas vadász | 151 |
Mit rejtett a gyermekbarlang? | 152 |
Újabb típusváltozatok a mai ember ősei között | 152 |
Ősnéger a Szaharában | 153 |
Az eszközök története | 155 |
A bonckés nyomában | |
Benne volt-e az első emberben az egész emberiség? | 165 |
Hogyan kezdődik az ember élete? | 171 |
Az emberi szervezet első szerveződési folyamata | 172 |
Az emberi test szövetei | 177 |
A mozgásszervek fejlődése | 185 |
A csontváz | 187 |
A csontrendszer | 188 |
A csontok összeköttetései | 188 |
Az izmok | 195 |
A zsigerek | 201 |
A táplálókészülék fejlődése | 205 |
A táplálókészülék felépítése | 207 |
A légzőkészülék fejlődése | 209 |
A légzőkészülék felépítése | 210 |
A vizeletkiválasztó készülék fejlődése | 211 |
A vizeletkiválasztó készülék | 212 |
A nemikészülék fejlődése | 212 |
A nemikészülék felépítése | 214 |
A keringési rendszer fejlődése | 215 |
A keringési rendszer felépítése | 216 |
A vérerek | 218 |
A vérkörök | 218 |
A nyirokerek | 220 |
A belsőelválasztású mirigyek | 220 |
Az idegrendszer fejlődése | 221 |
Az idegrendszer felépítése | 222 |
Az érzékszervek fejlődése | 228 |
Az érzékszervek felépítése | 229 |
A kültakaró | 230 |
Testünk - kívülről | 233 |
Az anyagcsere | |
Az anyagcsere jelentősége | 237 |
A szénvegyületek | 238 |
A szénhidrátok | 241 |
A zsírok | 243 |
A fehérjék | 248 |
Nukleproteinek, nukleinsavak, nukleotidek | 255 |
A fehérjék mint enzimek | 261 |
Az enzimek működés közben | 265 |
A szénhidrátok anyagcseréje | 266 |
A zsírok anyagcseréje | 271 |
A fehérjék anyagcseréje | 274 |
Nukleinsavak anyagcseréje | 279 |
A biokémia kutató módszerei | 281 |
A táplálkozás | |
A táplálkozás jelentősége | 289 |
A tápanyagok | 290 |
A vitaminok | 292 |
Zsírban oldódó vitaminok | 298 |
Vízben oldódó vitaminok | 304 |
Melyek a legfontosabb táplálékaink? | 311 |
Növényi eredetű táplálékok | 316 |
A tápcsatorna | 318 |
Fogsorunk, egyik mindennapi gondunk | 319 |
A fogak romlása | 321 |
Az egészséges fogak érdekében | 323 |
Fogápolás | 324 |
Táplálékfelvétel | 324 |
A nyálelválasztás mechanizmusa | 329 |
A nyálelválasztás vizsgálata | 330 |
A nyálelválasztás szabályozása | 331 |
A nyelés | 334 |
A gyomormozgások | 335 |
A gyomormozgások szabályozása | 341 |
Miért nem emésztjük meg saját gyomrunkat? | 347 |
A fekélybetegségek | 347 |
A bélrák | 350 |
A gyomornedv-elválasztás szabályozása | 350 |
A vékonybél mozgása | 355 |
Miért fordul meg a szög a bélben? | 356 |
A bélmozgások gyeplője | 357 |
A vékonybél és vastagbél határán | 357 |
A bélbolyhok | 357 |
Emésztés a vékonybélben | 360 |
A hasnyálmirigy emésztőnedve | 360 |
Hogyan változik a hasnyálmirigy emésztőnedvének összetétele? | 362 |
Az epe | 363 |
A máj | 363 |
Az epe összetétele | 363 |
Az epetermelés és epeürülés szabályozása | 366 |
Az epekólika | 367 |
Az epekőbetegség | 367 |
A sárgaság | 368 |
A járványos májgyulladás | 369 |
A bélnedv | 370 |
Felszívódás a tápcsatornából | 370 |
A vastagbél működései | 373 |
A székletürítés | 374 |
A székrekedés | 375 |
A hasmenés | 376 |
A "vakbélgyulladás" | 377 |
Bélelzáródás | 378 |
Mi történik a felszívódott táplálékkal? | 379 |
A cukorbetegség | 384 |
A vízháztartás | 384 |
Hogyan oszlik meg a szervezetünkben a víz? | 387 |
A sóháztartás | 391 |
Energiaforgalom a szervezetben | 395 |
Az energiaforgalom szabályozása | 401 |
A gyógyétrendek | 402 |
A cukorbetegdiéta | 403 |
A májbetegek diétája | 403 |
A vastagbélhurutban szenvedő beteg diétája | 403 |
A légzés és a hangadás | |
A légzés jelenőségének felfedezése | 405 |
A légzés szervei | 406 |
Távcsővel a légutakban | 416 |
A tüdő | 418 |
A levegőtenger | 421 |
Búvárharanggal a víz alatt | 422 |
Légzőmozgások | 424 |
Nehéz légzés | 427 |
A tüdősebészet különleges gondja | 430 |
A tüdő levegőbefogadó képessége | 432 |
A gázcsere | 435 |
A tuberkolózis vagy gümőkór | 437 |
A belső vagy szövetlégzés | 440 |
A bőrlégzés | 440 |
A hangadás szervei | 450 |
A hangadás | 455 |
A vér | |
Mi a vér szerepe az ember szervezetében? | 461 |
Melyek a vér legfontosabb feladatai? | 462 |
Mennyi vére van az embernek? | 465 |
Változik-e a vér mennyisége nem és kor szerint? | 465 |
Mi a plazma és az alakos elemek arányának jelentősége? | 466 |
Több vérünk van-e a kövéreknek mint a soványaknak? | 466 |
Hogyan szabályozza a szervezet a keringő vér mennyiségét? | 468 |
Mennyi vért lehet a véradóktól lebocsátani? | 468 |
Mi okozhatja a keringő vérmennyiség csökkenését? | 469 |
Meddig "élnek" a vérsejtek? | 470 |
Mi a lép élettani feladata? | 471 |
Mi történik a lépműködés megváltozása esetén? | 471 |
A lép mint vérraktár | 471 |
Milyen lehetőségeket ígér a csontvelő-átültetés? | 473 |
Mit tudunk a vörösvértestekről? | 474 |
A vörösvértestek hemoglobin tartalmának változásai | 475 |
Megváltozhat-e a vörösvértestek átlagos térfogata? | 476 |
Miért van a vörösvértesteknek oly különleges alakjuk? | 476 |
Miből áll a vörösvértest? | 476 |
A vörösvértestek feloldása, szétesése | 477 |
Hogyan határozzák meg a vér hemoglobin tartalmát? | 478 |
Hogyan képződnek a vörösvértestek? | 478 |
Miért fontos a retikuociták arányának ismerete? | 479 |
Miből építi fel a csontvelő a vörösvértesteket? | 479 |
Milyen alaki eltéréseket figyelhetünk meg a vörösvértesten? | 480 |
A vörösvértestek élettani sajátossága | 480 |
Mi a vérszegénység? | 481 |
Melyek a vérszegénység gyakoribb formái? | 482 |
Mi a fehérvérsejt szerepe? | 483 |
Fehérvérsejt a mikroszkóp alatt | 484 |
Hogyan működnek a többmagvú fehérvérsejtek? | 485 |
Meg lehet-e állapítani a vérről a vizsgált személy nemét? | 486 |
Az eozinofil sejtek működése | 487 |
A bazofil sejtek működése | 488 |
A limfociták | 488 |
A monociták | 488 |
A fehérvérsejtképben mutatkozó eltérések gyakorlati jelentősége | 489 |
A fehérvérsejtek idegrendszeri szabályozásáról | 490 |
Milyen vérkép elváltozásokat eredményez a fehérvérűség? | 491 |
A heveny fehérvérűség vérképe | 491 |
A vérlemezkék működése | 491 |
A vérlemezkék elváltozásán alapuló betegségek | 492 |
A vérlemezkék szerepe a véralvadásban | 493 |
A vérfehérjék | 493 |
Hol képződnek a fehérjék? | 493 |
A folyadékrendszerek közti egyensúly | 495 |
Hogyan vizsgálhatók a vérfehérjék? | 496 |
Az albumin | 496 |
A globulinok | 497 |
A fibrinogén | 498 |
A vas szerepe a vérképzésben | 499 |
Hogyan jut a vas a szervezetbe? | 500 |
A nők vashiánya | 500 |
A vashiány tünetei | 501 |
Hogyan lehet a vashiányt megelőzni? | 501 |
A réz szerepe a vérképzésben | 501 |
A többi fém | 502 |
Miért alvad meg a vér? | 502 |
Milyen tényezők hatására alvad meg a vér? | 502 |
A véralvadás és a vérzéscsillapodás | 504 |
Hogyan rögzül a véralvadék? | 504 |
Véralvadási betegségek | 504 |
A vérképző étrend | 506 |
Milyen ételek tartalmazzák a legtöbb felhasználható vasat? | 506 |
"Vasas" étrend | 507 |
A vérátömlesztés története | 508 |
Transzfúzió régen és ma | 510 |
A szervezet vérellátás ereményei | 511 |
A véradás tudományos alapjai | 512 |
Mi történik a véradó szervezetében? | 512 |
A gyógyító vérpalack | 513 |
Hogyan konzerválják a vért? | 513 |
Mi történik tárolás közben a konzervált vérben? | 514 |
A konzervvér gyakorlati előnyei | 514 |
A plamzakonzerválás jelentősége | 515 |
Vérből készült gyógyszerek | 515 |
Vérpótló oldatok | 515 |
Lehet- e az emberi plazmát állati savóval helyettesíteni? | 517 |
A vérpótlószerek előnyei | 517 |
A vércsoportok felfedezése | 517 |
Hogyan határozzák meg a vércsoportokat? | 518 |
A vércsoportok jelölése és megoszlása | 518 |
Az A alcsoportok | 518 |
Az Rh faktorok és gyakorlati jelenősége | 519 |
Az Rh faktor és az immunizáció | 519 |
Vér-injekció | 520 |
Rh-immunizálódás terhesség idején | 520 |
Hogyan lehet a veszélyeztetett újszülöttet megmenteni? | 521 |
Az Rh-összeférhetetlenség felismerése | 522 |
Az Rh alcsoportokról | 522 |
Gyakorlatilag kevésbé fontos vércsoportrendszerek | 522 |
Az újabb vércsoportrendszerek | 523 |
A vércsoport-szerológia az igazságügy szolgálatában | 523 |
A vérkeringés | |
A vérkeringés általános jelenetősége | 525 |
A keringés mint vízvezetékhálózat | 525 |
A vérkeringés motorja - a szív | 526 |
A vér útja a szívben | 527 |
Az erek | 529 |
Egy vörösvértest utazása | 531 |
Mi készteti működésre a szívet? | 532 |
Az idegrendszer szerepe a szívműködés szabályozásában | 535 |
Az elektrokaridográfia | 536 |
A szívhangok | 537 |
A pulzus | 538 |
A vérnyomás | 538 |
Vérnyomásmérés emberen | 539 |
A vérnyomás idegi szabályozása | 541 |
A keringő vér mennyisége | 542 |
A vérkeringés sebessége | 543 |
A perctérfogat | 543 |
A szív munkája | 543 |
A vérkeringés szabályozása | 544 |
A nehézségi erő és a gyorsulás hatása a keringésre | 547 |
A szív- és érbetegségek elterjedése | 548 |
A szív- és érbetegségek felosztása | 550 |
A veleszületett szívhibák | 550 |
A leggyakoribb szívfejlődési hibák | 552 |
Hogyan ismerhetők fel a szív- és érrendszer fejlődési rendellenességei? | 553 |
A szívsebészet fejlődése | 554 |
A mesterséges téli álom és a szívmotor: a szívsebészet jövő fejlődésének alapjai | 555 |
Szívfelélesztési kísérletek | 557 |
Gyulladásos szívmegbetegedések | 558 |
A billentyűhiba (vícium) | 559 |
Az érelmeszesedés | 561 |
Angina pektorisz | 564 |
A koszorúéreláródás - szívtrombózis | 564 |
Magas vérnyomás | 566 |
Az elsődleges magas vérnyomás | 567 |
Az alacsony vérnyomás | 568 |
A sokk | 569 |
A rendetlen szívműködés | 569 |
A szívidegesség | 570 |
A szívelégtelenség - dekompenzáció | 571 |
A kiválasztás | |
A kiválasztás szervei | 573 |
A vese felépítése | 573 |
A vese erei | 578 |
A vese működése: a filtrációs elmélet | 578 |
A szekréciós elmélet | 580 |
Mi történik a glomerulusokban? | 580 |
Mi történik a tubulosokban? | 583 |
Mekkora munkát végez a vese? | 585 |
A tubulusok kiválasztó működése | 586 |
A veseműködés vizsgálata az orvosi gyakorlatban | 588 |
Cukorvizelés és cukorküszöb | 590 |
A vese vérellátása | 591 |
A vese-eredetű magas vérnyomás | 593 |
A veseműködés idegrendszeri szabályozása | 594 |
A vizelet összetétele | 596 |
A kóros veseműködés | 599 |
"Húgyvérűség" ép vese mellett | 601 |
A vesebetegek vizenyője | 603 |
A művese | 604 |
A húgykövek | 605 |
A vizelet kiürítése | 610 |