Előszó | 13 |
A múlt: az emberi örökléstan története | 15 |
Az emberi öröklődés tudományának gyökerei | 17 |
Az állattenyésztés és növénynemesítés genetikai tanulságai | 18 |
Első adatok az emberi öröklődésről | 19 |
Ch. Darwin - Az öröklődés első átfogó elmélete | 24 |
Fiatalság | 24 |
Egy természettudós utazásai | 26 |
A fajok eredete | 27 |
Az ember származása | 29 |
Korának örökléstani nézetei | 31 |
A darwini pángenézistan | 32 |
A gemmulák mint az öröklődés anyagi részecskéi | 34 |
A pángenázistan értékelése | 36 |
F. Galton - Az emberi örökléstan megteremtője | 39 |
Az indulás | 39 |
A matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása | 40 |
A "nature-nurtur", vagyis az örökletesség és a környezeti hatások egysége | 41 |
Az ujjlenyomat-vizsgálatok | 42 |
Az "ős-örökség" törvénye | 43 |
Az öröklődés "gyökér"-elmélete | 45 |
A. Weismann - A szerzett tulajdonságok nem öröklődnek | 48 |
A sejttani felfedezések | 48 |
Weismann munkássága | 53 |
Öröklődési rendszere | 54 |
A csíraplazma halhatatlansága | 55 |
G. J. Mendel - Az öröklődés egyetemes szabályai | 58 |
A nagy vizsgálat előzményei | 59 |
Mendel kísérlete | 61 |
A mendeli mű sorsa | 64 |
"Az idő elérkezett" | 66 |
T. Boveri és W. S. Sutton - Az öröklődés kromoszómaelmélete | 70 |
A közvetett bizonyítékok | 70 |
T. Boveri | 72 |
A kromoszómák sérthetetlensége | 73 |
W. S. Sutton | 74 |
A kromoszómák párosodásának függetlensége | 75 |
Kromoszómák és a Mendel-szabályok | 77 |
W. L. Johannsen - A környezeti hatások befolyása | 79 |
A tiszta vonal | 80 |
Az öröklöttség és szerzettség dialektikája | 82 |
H. de Vries - Az örökletes ártalmak eredete: | 84 |
A mutációk | 85 |
A ligetszépe | 86 |
A Mendel-szabályok újrafelfedezése | 89 |
H. J. Muller - A genetikai ártalmak okai | 89 |
Életének három korszaka | 89 |
A mutációk nem ok nélküliek | 91 |
Az első sikertelen "nyomozások" | 92 |
A röntgensugárzás genetikai ártalmasságának leleplezése | 94 |
A sugárgenetika | 96 |
A tudós humanizmusa | 98 |
A. E. Garrod - A veleszületett anyagcsere-rendellenességek - az emberi öröklődés kémiai alapjainak első bizonyítékai | 101 |
Az alkaptonuria | 102 |
Az anyagcsere veleszületett rendellenességei | 104 |
K. Landsteiner - vércsoportok mint a többszörös allélek példái | 106 |
Az ABO vércsoportok felfedezése | 107 |
A vércsoportok öröklődése | 108 |
T. H. Morgan - A génelmélet az örökléstan első nagy szintézise | 114 |
Az indulás | 114 |
A muslicák (drozofilák) | 115 |
A Morgan-iskola | 117 |
A nemi kromoszómák | 119 |
A nemhez kötött öröklődés szabálya | 121 |
Morgan kutatási módszere | 121 |
A gének kapcsolódása | 123 |
A "crossing over", a génkicserélődés | 125 |
A gének kromoszómán belüli helyének meghatározása, az ún. géntérkép | 126 |
A klasszikus génelmélet | 127 |
A biométerek és a mendelisták ellentéte | 130 |
A mérhető jellegek öröklődésének vizsgálata | 130 |
K. Pearson | 131 |
W. Bateson | 133 |
A mendelisták és a biométerek ellentéte | 135 |
Az eugenika létrejötte és meggyalázása | 138 |
Galton utópiája | 138 |
Az eugenika alkalmazásának nehézségei | 140 |
Az eugenikai gondolat terjedése | 141 |
A fajelmélet és az eugenika | 142 |
Az eugenika meggyalázása | 144 |
A katasztrófa utáni bénult csend | 145 |
Az eugenika jelene és jövője | 145 |
A neolamarckizmus térhódítása | 147 |
A genetika magas szintje a Szovjetunióban | 147 |
A két tábor | 148 |
A harc élesedése | 150 |
Liszenkóék felülkerekedése | 151 |
A genetika "ideológiai" problémái | 152 |
"A tudomány nem tűri meg a szubjektivizmust" | 154 |
A genetikusok kiáltványa | 156 |
Az emberiség genetikai jogainak edinburgh-i deklarációja | 156 |
G. W. Beadle és E. L. Tatum - Az "egy gén - egy enzim" elmélet | 160 |
Az előkísérletek | 160 |
A kenyérpenész | 162 |
A fortélyos terv | 163 |
A mutánsok leleplezése | 164 |
Az "egy gén - egy enzim" tétel igazolása | 165 |
F. Mieschertől J. D. Watsonig és F. H. C. Crickig - A DNS-sztori | 168 |
F. Mewscher: A nukleinsav felfedezése | 168 |
A nukleinsavak és a kromoszómák kapcsolata | 170 |
F. Griffith és O. T. Avery: DNS=örökletes anyag | 172 |
J. D. Watson, F. H. C. Crick és M. H. F. Wilkins: A DNS szerkezetének és működési elvének felfedezése | 174 |
A klasszikus örökléstani kutatások eredményeinek összefoglalása | 180 |
Az emberi örökléstan hazai története | 182 |
Az emberi örökléstan hazai úttörői | 182 |
Csörsz Károly | 184 |
Csik Lajos | 185 |
A Körösy család | 186 |
Az ikerkutatások hazánkban | 187 |
A heredo-degenerációk tana | 190 |
A "testegyenészet" örökléstana | 196 |
A szemészeti ártalmak genetikája | 198 |
A veleszületett rendellenességek kutatása és nyilvántartása | 200 |
Az értelmi fogyatékosság kutatásának történeti áttekintése | 203 |
Az eugenika Magyarországon | 208 |
A házasság előtti tanácsadások története hazánkban | 212 |
A jelen. Az emberi örökléstan diadala | 217 |
Az öröklődés alapjai | 219 |
A sejt | 219 |
A sejtciklus | 220 |
Az emberi kromoszómák és vizsgálatuk | 222 |
A fehérjék | 227 |
A DNS és a gén | 230 |
A fehérjeszintézis | 235 |
A kromoszómák finomabb szerkezete | 238 |
Az öröklődés fő szabályszerűségei | 243 |
Az ikerkutatások örökléstani jelentősége | 246 |
Az ikertípusok | 246 |
Az értékelés elve | 249 |
Az ikergondozás jelentősége | 251 |
A sziámi ikrek | 252 |
A mongén öröklődés | 255 |
A "normál" jellegek öröklődése | 256 |
A domináns öröklődés | 258 |
Az Rh-vércsoportok | 262 |
A recesszív öröklődés | 266 |
A vérrokon-házasságok | 270 |
Tutanhamon élete és halála | 275 |
A "Toulouse-Lautrec-szindróma" | 279 |
A Ferenczy család genealógiája | 283 |
A nemhez (X kromoszómához) kötött öröklődés | 288 |
A női nem nagyobb ellenállóképessége | 291 |
A kromoszóma-rendellenességek | 294 |
A Down-kór | 296 |
Az alattomos alaki hibák | 298 |
A centrikus fúziók és az emberré válás | 302 |
Kromoszóma-rendellenességek elvetélt magzatokban | 305 |
A nemiség kialakulása | 308 |
A kromoszomális nem zavarai | 312 |
A kétes neműek | 314 |
A bűnözés örökletes meghatározottsága | 317 |
A poligén öröklődés | 328 |
Az emberi örökléstan nagy talánya | 328 |
Az ember kvantitatív jellegeinek öröklődése | 329 |
A poligén öröklődés | 331 |
Az intelligencia | 332 |
J. S. Bach genealógiája | 337 |
Az értelmi fogyatékosság | 350 |
A patológiás értelmi állapot kóreredete | 353 |
L. S. Penrose | 354 |
A "küszöb"-jelenség | 356 |
A soktényezős modell | 357 |
A bizonyítás: a nyúlajak öröklődése | 359 |
A poligén öröklődés szabályszerűségei | 360 |
A multifaktoriális kóreredet | 363 |
Az epidemiológiai módszerek alkalmazása | 365 |
A környezeti hatások jelentősége | 370 |
A veleszületett csípőficam | 371 |
Mutációk | 375 |
A mutációk szintje és típusa | 375 |
A mutációs gyakoriság meghatározása | 378 |
A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása | 381 |
A mutagének kísérletes tesztelése | 384 |
A kromoszóma-mutációk vizsgálata | 385 |
Az ionizáló sugarak mutagén hatása | 387 |
A kémiai mutagének | 391 |
A daganatképződés és a genetika | 393 |
A mutációk jelentősége | 397 |
Lehetőségeink és teendőink | 399 |
A genetikai ártalmak kezelése | 399 |
A genetikai egyensúly | 402 |
A genetikai tanácsadás | 404 |
Magzatvizsgálat a méhben | 406 |
Az eufenika | 411 |
A jövő: az algénia | 415 |
A gének mesterséges megváltoztatása | 418 |
A transzformáció hasznosíthatósága | 419 |
A génizolálás és a génterápia | 421 |
A génsebészet | 426 |
A DNS mesterséges szintézise | 431 |
A géntervezés és génszintézis | 434 |
A sejt-hibridizáció | 437 |
A kromoszómák géntérképe | 440 |
A magtranszplantációs kísérletek | 441 |
A mesterséges megtermékenyítés: a lombikbébi realitása | 444 |
A nem irányítása | 448 |
Ikerszülés rendelésre | 450 |
A mesterséges placenta | 452 |
A prosztaglandin | 453 |
Epilógus | 456 |