Az emberi elme II. (töredék)

Tartalom

Az érzelmi jelenségek.
Érzelmek, indulatok és hangulatok.
1. Az érzelmek elmetani önállósága. Fájdalom és kéj. Érzelmek, indulatok és hangulatok, 1. önálló jelenség-e
az érzelem? 2. A testi (fizikai) fájdalom és a testi
öröm (kéj). A testi fájdalom mint érzetféleség. A fájdalom érzékszervei és idegpályái. A csiklandozási
érzet. Török Lajos kutatásai a viszketési és sajátképeni fájdalomérzetekről. A szúrási érzet. 3. Az érzelmek érzetekként való értelmezése. Különbség a
„fájdalmas" és a „kellemetlen", a „kéjes" és a „kellemes" között 4. Az indulatok és hangulatok rövid jellemzése 1
2. Az érzelmek függősége a külvilági ingerek tulajdonságaitól 1. Az érzelmek függősége az ingerek minőségétől. Az asszociációs tényezők és a közvetlen élettani
momentumok. Lehmann és Pedersen vizsgálatai.
Egyéb befolyásoló momentumok. A színtetszési vizsgálatok. Schuyten, Lobsien, Engelsperger, Ziegler, Martin és Ritook Emma vizsgálatai. 2. Az ingerek
erősségének hatása az érzelmekre. 3. Az érzelmek
függősége az ingerek tartósságától. Eltompulás, közömbösség, unalom. Beteges közömbösségi állapotok . .6
3. Az érzelmek befolyása az értelmi működésekre. 1. A
mindennapos tapasztalás tanúsága. 2. Érzelmek és
figyelés. Kis és közepes erősségű érzelmek hatása. Az
érdeklődés jelentősége. Az indulatok gátló befolyása.
3. Az érzelmek képzetrögzítő ereje. Abnormis félelem
hatása. A hypochondriás félelmek képzetrögzítő ereje.
A neurastheniás kényszergondolatok. Vonatkoztatási,
üldözési és önvádlásos téves eszmék. A Wernicke-féle
túlértékelt képzetek. Az alkati hajlamosság jelentősége
a téveszmerendszer kibontakozására. 4. Az érzelmek
válogató hatása a felfogásra s a képzetfelujításra. Az
elfojtás Freud-féle tana. A kérgi véredényellátás befolyása. Breuer és Freud vizsgálatai s a pszihoanalizises iskolák keletkezése. A Freud-féle tanok túlzásai
és érdeme. Az indulatmennyiség lereagálása. A
sexuális kapcsolatú elfojtott emlékek elhalványulás!
képtelensége. Fedő asszociációk. Szimbolumok. Freud,
Bleuler és Pick álláspontja. Saját állásfoglalásom. 5.
Az értelmi működések érzelmi befolyásolásának kísérletes vizsgálata. Régi vizsgálatok. Mayer és Orth kutatásai. Jung vizsgálatai a képzetkomplexus befolyásáról az emlékezésre. Colegrove és Kowalewsky vizsgálatai az optimista és pesszimista típusúak gyakoriságáról. Kammel vizsgálata gyermekek legkoraibb
visszaemlékezéseiről. Peters, Nemecek, Hoffmann és
Grossart kísérletes vizsgálatai. Asszociációs és tachisztoszkopos kisérletek. Az inger s az érzelem intenzitásának befolyása a tévedésekre. Az érzelem minőségének szerepe a tévedések keletkezésénél. A kellemetlen
kétféle fajtája. A saját énünkre s a kívülünk eső dolgokra vagy személyekre vonatkozó kellemetlen érzelem kétféle hatása. A szó tartalmától nem függő érzelmek befolyása a szó felfogására. Szondi vizsgálatai, F.
Winkler és W. Kammel kísérletes vizsgálatai a
parancsszóra való, ill. szándékos elfelejtésről . . .15
4. Az érzelmek reprodukálhatóságának kérdése. Az önállósult érzelmi állapotok avagy hangulatok. 1. A tárgyától elszakadt érzelmi állapot normális és kóros
állapotokban. 2. Pszichologice nem magyarázható
hangulatok jelentkezése fiziológiás állapotokkal.
-Menstruáció, évszakok s a szervi érzetek szerepe e
jelenségekben. A Ribot-féle érzelmi emlékezet. Miért
nincsenek érzelmi engrammjaink? . . . . . .. .32
5. Az érzelmek és indulatok biológiai jelentősége és főbb
elméletei. A) Fiziológiás elméletek érzelmi központ
felvétele nélkül. 1. Aristoteles, Kant, Malebranches,
Henle, Lotze és Meynert elmélete. 2. James elmélete.
Az érzelmet, mint szervi változásokból keletkező másodlagos érzeteik. Lange analóg elmélete. Érvek
és ellenérvek. 3. A James-Lange-féle tan cáfolata a kísérleti pszichológiai vizsgálatok által.
Nakashima vizsgálatai. Alfr. Lehmann kísérletei. Meurnann, Zoneff és Kelchner vizsgálatai. 4. A. Lehmann további kísérletei. Az érzelmek testi velejáróinak létrejötte a tudatosságtól függ. Weber kísérletei. 5. Mossa, Brodman, Mays, H. Berger vizsgálatai az agy vérteltségéről alvás közben. Saját észleleteim primitív érzelmek keletkezéséről kis epilepsziás rohamokban és narkózisban. 6. Lehmann elmélete. Az érzelem természete a dolgozó neuronok biotonusától függ. 7. A Lehmann-féle P-energia. Van-e az érzelmeknek agyi központja ? A kóros érzelmetlenség állapota és az erkölcsi
gyengeelméjűség, Störring elmélete. 8. Posch Jetnő
mozdulatom érzelemelmélete. Az értelmi folyamatok
mint kihűlt érzelmek. B) Érzelemelméletek az én-központ bekapcsolásával. 1. Oppenheimer és a látótelepi
érzelemközpont. A fájdalmas nem mindig kellemetlen
s a kéj nem mindig kellemes. A közömbösség, álmosság, kóros aluszékonyság mint látóteleptájéki tünetek.
Az influenzás agygyuladás tanulságai, 2. Wundt
appercepciós elmélete és a homlokagy. R. A. Pfeiffer
tana a homlokagy szerepéről. C) A főleg dinamiás
érzelemelméletek. 1. Herbart, Ziehen és Pikler elmélete. 2. Fite teóriája a kedv és a kedvetlenség ütközéses keletkezéséről. 3. Max Meyer elmélete. Az öröm
mint ingerületi intenzitás-gyarapodás, a fájdalom mint
intenzitáscsökkenés. Rokonság Herbart és Th. Lipps
elméleteivel. A hipotézis bírálata 35
6. Az indulatok és hangulatok elméletei. 1. Érzelmi szín
és hangulati szín. A Störring-féle indulathangulatok.
2. Alfr. Lehmann indulat- és hangulat-elmélete és az
én változásai. 3. A kóros hangulati állapotok. Erőművi
okok. A homlokagylebenyi elváltozások és az élcelődési hajlam. Homlokagysérülés, levertség és derűsség. Agyűri daganat és kóros közömbösség. Koponyaűri térszükítő folyamatok és kórosan derűs, infantilis
hangulat. 4. Vegyi hatások. Alkoholos fel- és lehangoltság. Ivarérés és érzelmi élet. Ivari visszafejlődés, 3
tuberkulózis és pajzsmirigybetegségek hangulatbefolyásoló hatásai. A hypophysis elváltozásaival járó hangulatzavarok. Magam, Büchler Pál és Weygandt esetei,
5. A pozitív és negatív érzelmek kapcsolata a tengőéleti idegrendszer serkentő és gátló berendezéseivel.
Pende tana a hormonok szerepéről a derűsség, optimizmus, lehangoltság és pesszimizmus hormonális
természetéről. A félelem és harag, mint hyperadrenalinaemia. A chromaffin és a kéregainyag befolyása a
hangulatra. A váltakozó fel- és lehangoltság hormonális elmélete. Cannon, de la Paz és Hopkins kísérletei. Pötzl, Eppingér és Hess, Raimann, Deutsch és
Hoffmann vizsgálatai. Büchler Pál vizsgálatai a
szimpathicotonia szerepéről a kóros le- és tulhangoltságnál. Sante de Sanctis tana a hangulat kóros
zavarainak keletkezéséről 60
7. Az érzelmek dinamikája. Az érzelmek egymásra s a
szellemi folyamatokra gyakorolt serkentő és gátló
hatásai. Az indulatemberek. L. Frank kutatásai. Az
indulat elfojtása, torlódása, konverziója. Az indulatfeszültség. Kluge Endre feltevése az intellektualitás
és affektivitás befolyásáról a pszichés történésekre.
A cél-affektus 70
8. Az érzelmekkel kapcsolatos testi változások és azok
jelentősége 73
9. Az érzelmek, indulatok, hangulatok elméletének összefoglalása. Saját álláspontunk. 1. Az érzelmi elméletek
közül legelfogadhatóbb a biotonus-elmélet. Az én jelentősége biotonusos változások tudomásulvételében s
az ezekre való pozitív vagy negatív irányú, értelmi és
testi visszahatásokban. 2. Az én állásfoglalása a
biotonusos értesüléssel szemben mint érzéki, értelmi,
eszthetikai, ethikai és vallásos érzelem. 3. Az indulatok, mint szervi érzetekben gazdagabb érzelmek.
Élettani magyarázatok. 4. A hangulatok elme- és élettani magyarázata. A kóros indulatok és hangulatok.
A szimpathiás és a vagus-rendszer szerepe a kóros
lehangoltsági és tulhangoltsági állapotoknál. A lehangoltság és a közömbösség hangulata és a hormonok .87
Ösztön és akarat.
Szokások. Alsóbb- és magasabbrendű ösztönök. Akarat és
fegyelem.
1. Elemi akarat, szokás, ösztön. 1. Reflexek, automatás
mozgások, tudatosabb reflexek. 2. Utánzó reflexek.
3. Gyakorlat és szokás. Szokásokban rejlő erők. A szervezet konzervatív természete. 4. A sajátképeni szokások.
Élvezeti és kábítószerek megszokása. 5. Az érzelmek
mint a cselekvések rugói. Az ösztönök. Ösztön és szokás. 6. Életfentartó ösztönök. A táplálkozási és védekező ösztön, mint az ember nevelőmestere. 7. A fajfentartó ösztön szerepe a gyermekkorban. 8. A fajfentartó ösztön megnyilvánulásai gyermekek és szülők kölcsönös viszonylataiban. 9. Az ivari ösztönök
nagy elmetani jelentősége. A sexuális abstinencia. A
sexuális ösztön állítólagos szublimálódása inspirációvá, poézissé, művészi fantáziává. Freud feltevése.
Ellentétes tapasztalások. 10. A serdülés kora. 11.
A Freud-féle tan helyes elemei. Indulat-elfojtás, eltolódás és átvitel. A szimbólum szerepe a
pszichózisokban, álmokban és regékben. 12. A sexualitás szerepének túlzott beállítása Freud tanában. A
mindennapos élet pszichopathológiájának jelenségei és
a sexualitás. 13. Az elfojtott sexualitás mint a neurózisok és pszichózisok egyetemleges forrása Freud és
Ferenczi Sándor tanában. Alfr. Adler tana. 14.
Jung tana az introvertált és extrovertált típusról.
L. Frank, W, Stekel és Jendrassik E. álláspontja a
neurózisok eredetéről. 15. Az ivari ösztön az érett
korban. Sexualitás és családi élet. Félelem az ivadéktól és frigiditás. 16. Ivariság és jellem. A praemenstruációs jellemváltozások. 17. A nemi visszafejlődés
kora s a nő küzdelme a vénülés ellen. 18. Az agg nő.
19. A férfielme és az elöregedés 95
2. A magasabbrendü ösztönök. A kutatási és művészi hajlam, mint kulturális ösztön a gyermekben. Verselés,
rajzolás, zenei tehetségesség a gyermekkorban. A tehetséges gyermekrajzolók. A művészi ösztön az emberiség őskorában. A mágiás elmélet téves volta. A művészet nem átmagasztosult sexualitás 115
3. A sajátképeni akarás elmetana. 1. Az asszociációs
pszichológia álláspontja. Ziehen tana. Meumann tana.
Wundt tana az akaratfolyamat emocionális természetéről. 2. A reakciós kísérletek tanulságai. Az Ach-féle
kísérletek. Az akarást bevezető determinációk és a
szándék megvalósításának útjába tett mérhető erősségű, mesterséges akadályok. A vizsgálat eredményei.
a) a szemléleti, b) a tárgyi, c) a ténykedési, d) az
állapotbeli momentum. Következtetések. 3. Kurt
Lewin újabb kísérletei. Az akarás szerepe a megértés,
felfogás, képzetkapcsolódás és felújítás folyamataiban.
4. Az akarat szabadságának kérdése. Az én, mint
energiaforrás. Az én a fizikai erőkön kívül önmagától,
jelenétől és múltjától is függ. Akarhatjuk-e, ami
nekünk tetszik ? 5. Külön elmeműködés-e az akarat ?
Az akarás az én-beli erők egyengető vagy gátló beavatkozása a képzetek és érzelmek dinamikájába. A szellemi és a testi én által lekötött energiák. A szándékos
érzéki és értelmi figyelés, gondolkodás és cselekvés mint
a pszichés energiának egyesítése egy bizonyos pontra a
többiek egyidejű gátlásával. 6. A megerőltető akarás.
A szórakozottság, mint az összpontosulás folyománya.
7. Az energialekötés nyomán beálló érzéketlenség.
Pszichés eredetű étvágytalanság, álmatlanság, bélrenyheség, A hisztériás érzéketlenség, reszketés,
hüdés stb. Pierre Janet szórakozottság-elmélete. A
hisztériás betegnél csak a képzetek betegek. A magam és Hajós Lajos kísérletei. A háborús neurózis és
a békeidők traumás neurózisa. Sarbó Artúr elmélete.
8. Elméletem a hisztériás jelenségek magyarázatára
a pszichés energia relatív vagy abszolút megcsökkenéséből. Az influenzás agygyulladás tanulságai. Kaufman Irén vizsgálatai e betegség tüneteinek pszichés
befolyásolásáról. 9. A kóros akaratgyengeség (hypoés abulia). Az elhatározóképesség gyengülése. 10. A
cselekvőképesség kóros gyengesége
4. A szándékos figyelem. Figyelés és szellemi munka. 1. A
figyelés tényezői: 2. Figyelés és kifáradás. A szellemi
munka görbéje. A lendület, a fáradási tendencia és a
szünetek. 3. Látszólagos és valódi kifáradás. Laboratóriumom kifáradási vizsgálatai ép és idegbeteg
egyéneken, a) egészséges, fiatal egyén 2 órás, b)
ugyanily egyén 1 órás munkagörbéje, c) Súlyosan
kényszerképzetes egyén 2 órás munkagörbéje, d)
Iskolásfiú fáradásos típusu görbéje, e) A kifáradás
vizsgálata a felfogó emlékezet vizsgálata utján szópármódszeremmel. Koponyasérült, ideggyenge egyén
fáradási görbéje, f) Kimerült egyén görbéje, g) Súlyos szervi agybetegség gyanújába fogott egyén kifogástalan munkateljesítménye, h) A bal elülső homlokagy hiányában szenvedő egyén 3 órás szakadatlan
szellemi munkájának menete. 4. Vegyi uton előidézett
mesterséges kifárasztás és mesterséges pihenés. A kifáradási toxinok és antitoxinok. Weichardt mesterséges kenotoxinja és antikenotoxinja, Lorentz, Lobsien
és Hacker vizsgálatai. Coffein és kifáradás 140
5. Az akarás és a figyelés elmélete. 1. Az én által lekötött energiáknak a szervezetben megfelelő folyamatok. Az ingerület által keltett energiaszükséglet fedezése mint
helyi oxigénfedezet az anyagcsere önkormányzata utján. Az oxigénes vér áramlása a dolgozó pont felé s
az egyéb területek következményes gátlása. A figyelem
s az akarás véges természete. Az agyi véredényszabályozó központ szabályozó támogatása élénkebb ingerületek esetén. 2. Az én szerepe a pszichés energia
szétosztásában. 3. Élettani elmélet. 4. Az én figyelemmel követi önmaga, ill. az előtérben álló személyiség ép és kóros változásait 148
Az egyéniség.
Az értelmi képességek, a típusok, a véralkat és a jellem
kapcsolatai a testalkattal. A lelki átöröklés.
1. Egyéniség és idegrendszer. 1. Az elme egyéni változatai
és az idegrendszer. 2. Az agytérfogat és az agysúly
viszonya az egyes képességekhez. Mikroencephalia és
idiotizmus. A Becker-család. A túlságosan nagy agyvelők és a genialitás. 3. Agyvízkór és lángelme. Feltevésem a fokozott agyűri nyomás szerepéről a szellemi kiválóság, valamint csökkent értékűség, züllés,
bűntettesség előidézésében. Lángelme és gümőkór. Az
agyvelő látszólagos túlfejlődésével járó értelmi zavarok. 4. Az agyfelszín barázdái és az egyéniség. A
barázdák individuális kialakulása. Schaffer Károly
kutatásai s egyéb elméletek. Egyazon családbeliek és
vérrokonok agyfelszínének közös vonásai. Brodmann
kutatásai. Európaiak és primitív emberfajok homlokagykérgének kiterjedése. Hunter és Lamb vizsgálatai
négerek és fehérek agysúlyviszonyairól. Matiegka
vizsgálatai a különböző iskolázottságú néprétegek
különböző agysúlyáról. 5. Az agyfelszín rendellenességei. 6. Az egyes tehetségek kapcsolata egyes agyi
területek fejlettségével. Sugár K. közleménye Szilágyi
Dezső agyfelszínéről. Gambetta agya. Nagy zenészek
agya. Bochkor Ádám közleménye egy kiváló magyar
zeneművész agyfelszínének vizsgálatáról. Moebius
vizsgálatai nagy mathematikusok és fizikusok agyának sajátosságairól. A mathematikai központ. 7. Koponyakörfogat és szellemi fejlettség. Az iskolai általános előmenetel osztályzatának szoros kapcsolata a
koponyakörfogattal. Bayerthal wormsi és Török Ödön
budapesti vizsgálatai. A Ranschburg-Ráth K.-féle
kraniokaphalographos eljárás. Az iskolai előmenetelj
a testhossz és a testsúly kapcsolatai. 8. Az érzékszervek és mozgató szervek egyéni alkatának befolyása egyes képességekre és hivatásbeli reávalóságokra. Saját vizsgálataim a kézizmok és beidegzésük
egyéni variációiról. 9. Az agy véredényeinek egyéni
változatai és rendellenességei ép és abnormis elméjűeknél 157
2. Az egyéniség értelmi tényezői és a vérmirigyrendszer.
1. Régibb és újabb vizsgálatok. Szondi vizsgálatai a
gyengeelméjűek vérmirigyrendszerének rendellenességeiről. A pathokrin gyengetehetségűek felosztása
endokrin-astheniás és dystheniás típusúakra. Az ép
és a beteg vérmirigyrendszerű gyengetehetségűek értelmi különbségei. A pathokrin gyengetehetségűek
jobb olvasóképessége és jobb iskolai általános előmenetele. E. R. Jaensch, W. Jaensch és Kroh vizsgálatai az eidetikus típusról. A költői fantázia és az
eidetizmus. Gyakoriság a gyermekkorban. 2. A T-típusú és a B-típusú eidetikusok. A felfogási típus
befolyásolhatósága vegyi anyagokkal. 3. Schnell János
vizsgálatai a számolóképesség és a számolási gyengeség kapcsolatairól a felfogási típus minőségével. A
számolóképesség jósága a látótipus jóságától függ.
Számolóképesség és olvasóképesség egymástól való
függősége. Olvasási képesség és felfogási típus. 4.
Maria Zillig vizsgálatai az eidetikus típus jelentőségéről a tanulók felfogására, emlékezetére, rajztehetségére s figyelőképességükre. 5. Szondi vizsgálatai
gyengetehetségűeken az olvasó- és számolóképesség
kapcsolatairól az eidetikus alkattal 178
3. Régibb és újabb humorálpszichológia. A kedély, temperamentum és a jellem testi kapcsolatai. Pende típusai. 1. A meleg és a hűvös kedélyűek. 2. A temperamentumok. Régibb felosztások. Beneke, Stiller, Viola,
Sigaudy Chaillou és Mac Auliffe típusai. J. Bauer felosztása. Pende kilenc csoportja 185
4. Kretschmer tana a testi jelleg és a jellem kapcsolatairól. 1. Az alkat, jellem, temperamentum meghatározása. A temperamentumok befolyása a pszichoaesthesiára, a hangulati diathesisre, a pszichés tempóra és a pszichomotilitásra. 2. A test építményének
építményének ritmusa a cirkuláris és a szchizofreniás
elmezavarban. Ciklothymiás elme és astheniás, atléta
vagy dysplaziás testalkat. A főtípusok keveredése. 3. A
normálisok szchizothym és ciklothym elmejellege.
Tiszta típusok és keresztezések. Azonos külső architektúra mögött azonos lelki hajtóerők. A pszichózisok
mint a normálisok alkati csoportjainak kicsúcsosodásai. Szchizothym és szchizoid. Ciklothym és cikloid.
A kiváló képességűek, geniálisok testi és elmejellege.
4. A normális és az elmebeteg között álló átmeneti
alakok. A) A cikloid jelleg. Felhangolt és lehangolt
cikloidok. B) A szchizoid jelleg. A szchizofrének családjainak nem betegelméjű tagjai. Az indulatbénaság.
A szchizoidok komplexusai és kétvonalusága. Saját
észleleteim a dysplaziás infantil típusúak csoportjáról.
Észleléseim a szchizothym és ciklothym női jellemről.
Kretschmer és a vegyes jellegek. Jellem és dominanciaváltozás 191
5. Egyéniség és átöröklés. A) Az átöröklés biológiája. 1.
Az én öröklött és szerzett tulajdonságai. 2. A biológiai
örökléstan kutatásai. A genotípus és a phaenotípus.
Johanssen, H. Hoffmann, Stiller, Tandler, Bauer,
Kahn kutatásai. 3. Az egyéni tulajdonságok forrásai.
a) átöröklés, b) kölcsönös interferencia, c) csiramegváltozás és csirakárosítás. Krausz Sára vizsgálatai
a családi syphilisről. Kaufman Irén vizsgálatai a
gyengeelméjűség és a lues összefüggéseiről. Meggendorfer vizsgálatai paralitikus egyének utódain. Magzatrontás vagy csirarontás ? Franki S. vizsgálatai. A
szerzett tulajdonságok átöröklésének kérdése. A szo-
matikus és a párhuzamos indukció. Kammerer és
Fraenkel állatkísérletei. Tandler, Bauer, Hoffmann és
Jendrassik E. álláspontja, d) A mutáció. De Vries és
Hoffmann feltevése. Saját tapasztalatok. 4. Öröklött
vonások megnyilvánulási időpontja. 5. A statisztikai
és biográfiái és a kísérleti kutatás, a) Galton regreszsziós törvénye. A kevert átöröklés, b) Mendel apát
öröklési törvényei. A homo- és heterozygota típusok.
A keresztezés és a hybrid utódok. A domináns és a
recesszív tulajdonságok. B) Az emberi egyéniségek
eltérőségei és hasonlóságai, Az egyéniségek változékonyságának biológiai alapjai. Az amphimixis. A chromosomák, mint az öröklékeny tulajdonságok hordozói. A redukciós oszlás. Boveri kísérlete. Az anyai és
apai tulajdonságok átöröklése és a valószínűségi törvény. 3. Az egyéni hasonlatosságok. A fizikai és pszichés hasonlatosságok örökléstani alapjai. A testvérek
s rokonok hasonlatosságai. Michaelis, Hermán, Stieflery Szontágh F. vizsgálatai ikerpárokon. A szellemi
phaenotípus hasonlatosságai. A kedvelt vagy kiemelkedő szótársítások jelensége. Schütz Antal vizsgálatai. Marhe és a pszichés jelenségek egyformasága. A
világ egyformaságának problémája. Erich Stern vizsgálatai. D) A lelki átöröklés tényei. 1. Régibb kutatások. Galton statisztikai vizsgálatai (kiváló egyéniek felés leszálló ágú hozzátartozóiról. Újabb kutatások
lángelmék családi törzsfájáról. Pearson vizsgálatai
testvéreik szellemi tulajdonságainak korrelációiról.
Schuster és Elderton vizsgálatai. Heymanns és
Wiersma hereditásos ankétje. Thorndike vizsgálatai
50 ikerpár szellemi hasonlatosságairól. 2. A Mendel-ítéle
törvény érvénye az ember szellemi átöröklése terén.
A tétel érvényessége idegzeti és elmebeli abnormitások területén. C. Rath vizsgálatai bűntetteseken s azok
ivadékain. Goddard tanulmányai gyengeelméjű szülők
gyermekein. W. Peters adatgyűjtése és kísérletei 1162
iskolás gyermek s ezek elődjeinek -szellemi képességeiről. Miliőhatás vagy átöröklés ? E) A kiválóságok
átöröklése. 1. A szellemi kiválóságok átöröklése. A
zenei kiválóság és az átöröklés. Moravcsik tanulmánya. Régibb és újabb esetek. Stumpf vizsgálatai a
három és féléves Pepito Arriolán. V. Hornbostel vizsgálatai Erich Korngoldon. Saját észleléseim és Révész
Géza vizsgálatai Nyíregyházi Ervinen. 2. A festőművészi kiválóság átöröklése. Arréat közlései. Munkácsy
és Mednyánszky. Műiparos ősök, festőművész utódok.
Katona Nándor gyermekkori alkotásai. 3. A tehetség
fokának növekedése, ill. csökkenése az utódokban.
Tehetséges családok. Külföldi és magyar példák. Moebius vizsgálatai a mathematikai talentum családi átörökléséről. F) Betegségek és rendellenességek családi
örökletessége. 1. Miből indul ki a családi terheltség ?
Jendrassik, Kollarits Jenő s magam álláspontja. 2. A
nemhez kötött recesszív átöröklés. Lenhossék elmélete a gynaephor öröklődésű betegségekről. 3. Domináns és recesszív átöröklés. Mendel apát két főtípusa.
4. Öröklés és epilepszia. Régibb és újabb nézetek. H.
Hoffmann vizsgálatai epilepsziások ivadékaim. Epilepszia, szchizofrenia és ciklothymia. 5. Öröklés és
gyengeelméjűség. Goddard vizsgálatai a Kallikak-családon. Újabb kutatások. 6. Öröklés és kriminalitás. Saját becsléseim. Jörger vizsgálatai bűntettes és csavargó családokon. Hoffmann, Kraepelin és Meggendorfer vizsgálatai a gyengeelméjűség és szchizofrenia
kapcsolatairól. Saját tapasztalások. Halmozott bűntevő terheltség örökletessége elmebajos terheltség
nélkül. C Rath kutatásainak részletei. Az ősök bűntettessége, mint legsúlyosabb terhelő tényező. Az alkohol jelentősége a bűntények kiváltása és előidézése
körül. Az oktatás és nevelés gátló hatásainak elégtelensége. Saját vizsgálataim az endogén kényszerű kriminalis és zülléses hajlamról. Donáth Gyula közlései
az alkoholtól való abstinemcia jelentőségéről a kriminalitás csökkentésében. A „száraz" Amerika. Focher
László vizsgálatai bűntettes leányokon. A női nem
tompító hatása az öröklött kriminális hajlam megnyilvánulására. 7. Öröklékenység a szchizofreniánál
és a cirkuláris elmezavaroknál. Rudin, Elmiger és
Hoffmann vizsgálatai. 8. Vérrokonok házassága. R.
Sommer cáfolja a beltenyésztés abszolút károsságát.
Strohmayer és Hoffmann vizsgálatai. A domináns és
recesszív típusú örökletes betegségek és a rokon házasságok. Hoffmann gyakorlati szabályai. J. Bauer felfogása a huzamos beltenyésztés fajrontó hatásáról.
Saját álláspontom. Reibmayr áthidaló álláspontja a
beltenyésztés jó és káros hatásairól 200
6. Az egyéniség normalításának kérdése 243
Irodalom 255
Hibajegyzék 271

Témakörök