Az emberi csoportok lélektana

Szerző

Budapest

'Farkas Geiza: Az emberi csoportok lélektana ' összes példány

Kiadó:	Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1916
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	240 oldal
Sorozatcím:	Társadalomtudományi Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Új sorozat a Huszadik Század szerkesztésében. A könyv a Légrády Testvérek Könyvnyomdájában, Budapesten készült.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Midőn "Az emberi csoportok lélektana" cimű dolgozatomat sajtó alá bocsátottam, még béke volt az egész művelt világban, még mindenki megkönnyebbülve gondolt vissza az imént szerencsésen elsimitott... Tovább

Tartalom

Alapeszmék
Az emberi kölcsönhatás	13
Életsorsunk függése más emberek magatartásától és eljárásunk befolyása más emberek életalakulására
Az egymást több esetben segitők csoportot képeznek
Az embernek talán több dolga van a csoportokkal, m int az egyes embertársakkal
A harc és megegyezés emberiségnevelő hatása
A csoportlélek	15
A lelkület és a jellem, mint az ember életalakulásának folyamányai
Kialakulásukra nemcsak a legsajátabb tapasztalatok, hanem más, kivált közelálló egyének élményei is befolyással vannak
Egyenlő élmények és együttes élmények, közös tevékenység csoportositó ereje
Két ember és egy fenevad példája
A szétkülömbözés csirái
Az "én" és a "mi"
Közszellem
Nagy jellem csak az, melyben ez nagy mértékben jelen van
Az emberek a csoportokban	21
Az emberi csoportok nem adják az emberiség kizáró osztályozását
Minden ember többféle csoportba tartozik; ezekben más-más társakkal van együtt
A helyzet mértani ábrázolása
Nehány csoportozat felsorolása: természeti, gazdasági, történeti alapú csoportosulások
A különféle csoportok behatásának összeütközése az egyes emberben
Uralkodó csoportkötelék, mely az ember élete különféle szakaiban változhatik
Öntudatlan, tudatos és szervezett csoportkötelékek
Az egyén nem olvad teljesen az őt befogadó csoportokba
Összeütközés az egyéni és csoportérdek közt
A szűkebb csoportokon fölülemelkedő emberiségi érzés
A fajok és a közszervezetek a jelen vizsgálódás szempontjából nem sajátképi csoportok, hanem ezeknek anyagai, illetve működési terei
Az emberi csoportok kialakulása
A csoportalakitás ősi fejlődésmenete	27
A kezdetleges család
Az őscsoport
Munkamegosz tás a nemek között
Korosztályok és férfiszövetségek
A csoportok érintkezése; totemizmus
A szolgaság és ezzel az első osztály- (rendi) különbség keletkezése a földmivelés felmerülésével
Harcos urak és dolgozó szolgák
A patriarchális család és nemzetség
A vendégjog
A harcos és szolga osztály további szétválása; nagybirtokú nemes urak, közharcosok, jobbágyok, iparosok
Az első városok és ezek polgárai
Az első köztársaságok
Ezekben: eupatridák, közpolgárok, bérmunkások
A vallás	35
A vallás jelentősége
A vallásos érzület első tapasztalati elemei
Titokzatos segitők, ellenségek
Őskultusz, totem-kultusz, bálványimádás
Az ősember az istenségekre egészen úgy akar hatni, mint embertársaira
A szertartások eredete
Az istenségek szoros összefüggése a csoportokkal
A hóditó népek presztizsével együtt emelkedik istenségeiké is
Vallás és babona
A harcosok, kivált főnökeik, papi szerepe
A papság különválása a nagyobb keretű törzsi államokban
A papok, mint első értelmiségi osztályl szerepe és hatalma
A világi értelmiség első nyomai
Az első vallások mind nemzetiek
Az antik istenségek fogalmi összekapcsolása és nemzetközivé válása
A második totemizmus
Az istenség és a világ ősoka
A kizárólagos zsidó felfogás, melynek elterjedése a keresztény világnézetre vezetett
Az antik világ küzdelmeinek eredménye
A kereszténység
Az első osztályküzdelmek	47
Osztály, rend, kaszt
Uralkodó rendek és elnyomott osztályok
Különbségük egyelőre nem vezetett valódi osztályharcokra
Nemzeti jellegű küzdelmek az összes osztályok részvételével
Az első sajátképeni osztályharcok az antik köztársaságok nemesei és közpolgárai között indultak meg
A köznép patricius vezetői
Osztályérdekből hazaárulás
A gazdaságra és hatalomra vergődött népvezérek elpártolása
A tyrannosok mint a nép szabaditói és azután ujból elnyomói
A római köztársaság győzelme valamennyi antik állam fölött kedvezőbbé tette az országok lakóinak helyzetét
Ezt az előnyt a római nagytőkések kizsákmányoló uralma ismét megrontotta
Valamennyi nép elnyomottjai egyetlen nép uralkodó csoportja ellen osztálykötelékbe kerültek
A római császár-tyrannus fellépése megváltást igért anélkül, hogy ezt meg is hozhatta volna
A kereszténység	55
Judea népe
A názáreti Jézus
Vértanuságának nagy kihatása
Azonositása Jehovával
Az ókeresztény gazdasági és társadalmi mozgalom
Az első osztályvallás
A nők és rabszolgák vallás
A keresztények vallási kizárólagossága
Felsőbb osztályok tagjainak csatlakozása a kereszténységhez
A keresztény papság
A pogányság letűnése
Az antik társadalom a kereszténység uralomrajutása idején
Felbomlásának tünetei a népvándorlás korában
Uj feudális osztályalakulás
A római birodalom bukása lakóinak érdekeletlensége folytán
A győzelmes kereszténység feudális és bürokratikus szervezkedése, mely azonban nem tüntethette el egészen az eredeti demokrata jelleget
A keresztény hitfelekezetek ellentéte
A keresztény papság mint az antik műveltség elemeinek megőrzője
A középkor
A középkori társadalom elemei	69
Az antik világ összeomlásával az európai társadalom fejlődése megakadt, de nem semmisült meg
Az új államalkotó népek az antik műveltség romjaira uj barbár társadalmat épitettek
Ez nem volt teljesen azonos az ősbarbár alakulatokkal
A római hagyományok hatása
Általánosan magasabb igények
A középkori keresztény papságnak a barbár pogány papságokénál nagyobb függetlensége és hatalma
Királyok és papok
Az igények kölcsönös elismerése messzebb ment, mint az előző korokban
Rabszolgaság helyett jobbágyság
A papság hatalmának demokratikus gyökere
A csoportok harcai, melyek az egyeseket segitők keresésére utalták
Város és falu
A nemzeti érdekközösség háttérbe szorulása
A középkori társadalom ujjáalakulása	80
Közeledés a római életviszonyok felé
A jólétre emelkedett jobbágyok gazdasági függetlenség-törekvése
A polgárság köztársasági önkormányzata
Szétválása egy felsőbb patricius és egy alsóbb kézműves rétegre
A harcos nemesség nagybirtokos főuri és kisvagyonú köznemesi rendre bomlása
A nemesség rendi összetartása
A főnemesség kölcsönös kipusztitása
A papság világuralmi törekvései
Ezek kudarca után alkalmazkodása a létező hatalmi viszonyokhoz; szellemének elerőtlenedése
A világi értelmiség ujabb kialakulása
A középkor végének királyai országaik határain belöl nagyobb biztonsággal uralkodtak a régi római császároknál; kifelé azonban helyzetük bizonytalanabb volt
A fejedelmek, mint a néperők és tehetségek hivatott kifejlesztői, előmozditói
A középkori köztársaságok
A római jog
A gazdasági eszközök előtérbe lépése a csoportok harcaiban
A középkor-eleji uj barbár társadalom keretei nem foglalhatták be a kor végének fejlettebb embertömegeit
Ujkori forradalmak
A forgalmi forradalom	94
A városi ipari és kereskedelmi tőke szabadságharca a középkori társadalmi és jogi rend ellen
Miután a félhold győzelme kelet felé elzárta a működés utját, a figyelem dél és nyugat felé irányuslt
A fejedelmek jól felfogott érdekből pártolták a világfelfedezéseket és gyarmatositásokat; szintugy a többi befolyásos rendek és az egyház is
Az egyházi forradalom	96
A polgári érvényesülő törekvés átterjedése egyházi térre
Az alsópapság forradalma a felső ellen
A világi értelmiségé az egyházi gyámkodás ellen
A világi földesuraké az egyháziak ellen
A fejedelmeké a világot egyesiteni és uralni akaró katholikus egyházszervezet ellen
A népeké az idegen szellem és befolyás ellen
A nyugati reformáció miért lett jelentősebb mozgalom a keleti hitszakadásnál
A fejedelmi abszolutizmus és a demorkata irányzat kiegyezése
A papság gyengülése
A közműveltség terjedése
Az ellenreformáció
A szabadgondolkodás irányzata
Felekezeti eloszlás majd minden országban, mely végül általános vallási türelmességhez és nemzetközi megértéshez vezetett
A mezőgazdasági forradalom	104
A földesúri viszony jogi és erkölcsi oldala
A földesúr, pap és jobbágy régi egymásrautaltsága
Ez megszűnt, amint a piac számára termelés lehetővé vált; ekkor megindult a harc az értéktöbbletért
A jogot a földesurak tartották kezükben
A jobbágyok álláspontjukat csak erőszakkal érvényesithették
A parasztok fegyveres leverése és ennek gazdasági következményei
Nyomorba taszitott, csavargókká, vagy bérmunkásokká lett jobbágyok
Ez utóbbiból a tőkés polgárság huzott hasznot
A birtokos nemesség gyenge helyzete a parasztforradalom leverése után
A fejedelmek szolgálatába állás, a székvárosokba huzódás
A nemesség fényűző költekezése, mely által ismét a polgári elem gazdagodott
A polgárság hatalma a nemességé és fejedelemé fölé nőtt
Nemzeti kialakulás
A nemzetek kijegeceződésének folyamata	112
A fejedelmek és államvezetők min t a kijegecesedő nemzetek központjai
A képességek kifejlesztése
A nemzet, az állam szolgálása nagyobb érdek lett más csoportokénál
Idegen suralom alatt élő nemzetek kialakitását olykor a feudális rendek vették kezükbe
A nemzeti kötelék alapja
A nemz eti nyelv
Több területen szétszórt nemzetek
Több nemzet egy területen; surlódások ezek között
Az állami kötelékükben nem önállóan élő nemzetek fejlődésének kedvezőtlen feltételei
A nemzetiség változtatása az egyének bizonyos csoportjainál
A társadalmi osztályok szerepe a nemzeti kialakulásban	118
A nemzeti államok érdekét azok szolgálták legbuzgóbban, akik azzal saját szűkebb érdekeiket leginkább azonosithatták
A fejedelmek, hivatásos katonák, tisztviselők, iparos, kereskedő polgárok, értelmi keresők
A többi csoportok magatartása
Reakció a nemzeti irányzattal szemben
A régi kiváltságos rendek
A vallási elem
A nagytőkés polgárság nemzeti közömbössége
Az értelmiség elkülönködése
A fejedelmek visszavonulása a feudális álláspontra
A nemzeti gondolkodás legélénkebb a középrétegekben
A köznépo nemzeti érzületének mesterséges tulhajtása és kihasználása
A francia forradalom és az ezt követő államalakulások, mint az ujkor elején megindult forradalmak betetőzései
A forgalmi forradalom hatása: harc a kedvező szerepért a nemzetközi munkamegosztásban
Az egyházi forradalom szabadgondolkodáshoz vezetett
A mezőgazdasági forradalom végre szabad birtokként a parasztság kezére adja a földet
A polgárság térfoglalása a legtöbb érdekre kedvezően hatott és ezért a polgári vagyongyűjtés nem támasztott túlnagy ellenszenvet
A nemzeti közvélemény uralma	130
Az államalkotó nemzetek nem tűrik eszközeiknek a nemzeti érdekkel meg nem egyező célokra forditását
A mai köztársaságok demokratikusabbak az antik korban létzetteknél
Az alkotmányos monarchiák gépezete a közvélemény érvényrejuttatására és a tulzott egyéni törtetések elháritására
A parlamenti kormányzás
A közvélemény kikémlelése
A pártok
Visszaélések
A jogilag abszolut módon uralkodó fejedelmek a valóságban szintén kénytelenek a közvélemény irányát követni
A közvélemény kialakulásának és tiszta kifejezésének szüksége
Csak az önálló nemzeti államokban lehetséges
Nemzetközi szervezkedés
Az ipari forradalom	139
A társadalmi átalakulások rendje
Harc az ipari munka többletértékért
A tőke győzelme és egyeduralma az üzemösszpontositás folytán
A munkásság részesedni kezd a többlettermelés értékében
Állami beavatkozás s munkásszervezkedés
Az ipari forradalom két szaka
A termelők és fogyasztók érdekellentéte, mely mindkét oldalon szervezkedésre vezet
Kartzellek, trösztök, szövetkezetek
Állami, községi üzemek
A társadalmi forradalom	149
Ideiglenes elfogadható elnevezés
A munka forradalma
A munkálkodó ember a társadalmi élet központjában
Munkálkodás kötelezettsége ellenében minden ember egyenlő joga a munka eredményeire
A kommunizmus és a szociálizmus egyéb alakjai
Az emberek egymás java iránti fokozott és tevékeny érdeklődése
Az életsorsok különbözősége mind ellenszenvesebbé válik, mig bizonyos közhasznú tevékenységek tekintélyben nyernek
Az érintkezési formák egyenlőségi irányzata
Szövetkezési készség a szorosabb értelemben egyérdekűek között
Nemzetközi megegyezések	155
A mai szövetkezések tulnőnek a nemzeti kereteken
Ez általános emberi célu szövetkezéseknek egyengeti utját
Nemzetközi tanácskozások, egyezmények, intézmények
A nemzetközi viszályok kiküszöbölése
Államok közös eljárásai
Minden nemzet kultureredményeinek elsajátitása a más nemzetbeliek által
A három nyelv
A nemzetközi szociálizmus	159
Az ipari bérmunkásság mozgalmából indult ki
Nagy anyagi erőtartaléka
A történelmi materiálizmus tudományos fegyvertára
Szervezett osztályharc, mely az élet minden terére átterjed
Szétválás kezdetei a munkás rétegben
Tulzások és ezek elhagyása
A mezőgazdasági kérdés
A szellemi munka
A szociáldemoerácia csak nemzetközi lehet, miután a vele szemben álló tőke is az
A proletár életsor által kifejlesztett gondolkodás-irány
A forradalmi szindikálizmus
A tőke és munka ellentétén kivül más osztályellentétek háttérbe szorulnak
Átpártolók. Sárga munkások és szocialista polgárok
Utóbbiak nagy száma a szocialista mozgalomnak a bérmunkásság keretén túlmenő jelentőséget ad
A reakció	170
A reakció fogalma
Nem tévesztendő össze a konzervativizmussal
Politikai, militárista, klerikális, kulturális, alkoholista, kapitalista, feudális reakció
Összefüggésük
A reakció nemzetközisége
Reakciós nevelés
Egyes tényekben ugyanazon emberek haladó és reakciós magatartást tanusitanak
Ennek oka az egymással érintkezésbe jövő embertömegek különböző fejlettségi foka és az ebből eredő su rlódások
Művelt és elmaradt népek
A város és a falu
A kisgazdák a Marx-féle osztályok egyikébe sem illenek teljesen
A zsidók	180
Vallási felfogásuk már a pogánykorban elkülönitette őket a környező népektől
Ez a helyzet fenmaradt a kereszténység uralomra jutása után is
A zsidók nem vehettek részt teljes mértékben keresztény környezetük nemzeti szervezkedésében sem
Külön csoport maradtak, mely nem nemzet, de nem is tisztán vallásfelekezet
Nagy vagyongyüjtőképességük
A zsidó tőke
Zsidó összetartás
A felvilágosult zsidók kiméletlenül haladó irányzata
Nemzetiség, nemzetköziség	184
A nemzetközi irányzat előtérbe lépése nem jelenti a nemzetek alkonyát
A nemzetek befolyásköre némely tekintetben átment a nemzetközi szervezetekre, de más tekintetekben bővült
A nemzetközi élet eredményeit is a nemzetek közvetitik tagjaiknak
Egy bizonyos minimumon túlmenő boldogulási lehetősé-get az egyesnek csakis saját nemzete nyujt
A leggazdagabbak és a legszegényebbek
A haza mint egynemzetbeli emberek otthona
Nemzet és osztály
Csak nemzet alkothat államot; osztályállam nem állhat fenn
A hazafiság értelmezése
A nemzetközi szervezkedés betetőzi a nemzeti kialakulást
Tisztázatlan helyzetű nemzetek körében a nemzeti létkérdés nem enged teret a nemzetközi előhaladás kérdéseinek
A kis nemzetek életképessége
A nyelv és a nemzeti együttérzés
A nemzetközi szociáldemokrácia nem veszélyezteti a nemzetek létét
A nemzetköziség szükség
A nemzettelenség lehetetlen
Az összes nemzetek szeretete
A nemzeti különszerűségek eltűnésének hátránya
Saját nemzetét szolgálni és minden más nemzetet szeretni minden ember kötelessége és jólfelfogott érdeke
A csoportok élete
A csoportok szolidaritása és ideológiája	197
A csoport-lélek élettana
Minden csoportosulás alapja egyéni érdek
Az élet feláldozása
Harc az uralomért, melynek elemei: gazdagság és hatalom
Az egyén szolgálatára áll bizonyos értelemben egész csoportjának gazdagsága és hatalma
Ennek ára: A csoporthoz alkalmazkodás
Csoportjaikkal vesztükbe rohanó emberek
Az ideológiák
Csoport, felekezeti, nemzeti, osztály-ideológiák
Suggesztiv és eltaszitó erejük
Saját csoportjuk ideológiájával csak a legelvetemültebb s legnemesebb egyének szállanak szembe
Az osztályok	204
Közös életérdekű, közös ideológia által összefűzött emberek csoportjai
Az osztályhelyzet meghatározói
Az osztályok harcai
A négy uralmi álapotfokozat: teljes elnyomatás, közös helyzetjavitás lehetősége, uralkodása, szétbomlás
Az egyes állapotok hatása a csoportban levők összetartására
Ez legnagyobb az uralom elnyeréseért való küzdés idején
Az úri észjárás
Az uralkodó helyzet előnyeinek az uralkodók egy részének kizárólagos birtokába jutása az uralkodó csoport szétbomlására vezet
Az osztályharc eszközei: szellemi, gazdasági, politikai, erőszakos eszközök
Oppenheimer álláspontja
Harckészség és összetartás csak erős, de összetartó eljárással legyőzhető ellenfelekkel szemben állhat fenn
A kapitalizmus megdőlése nem jelentené szükségképen minden osztályharc végét
A tömeglélek	215
Bon Gustave álláspontja
A faj
Homogén és heterogén tömegek
Kedvezőtlen vélemény a tömegek értelmiségéről és erkölcsiségéről
A vezetők presztizse
A tömeguralom
A szerző figyelmen kivül hagyja azt, hogy a tömegekben levő emberek már előzetesen csoportokba tartoztak
Hősiesség valóban csakis tömegek, vagyis inkább csoportok ideológiája szerint lehetséges
A vezetők maguk is vezettetik magukat
A szuggesztió egyéni esetei
A magasabban állók presztizsének és némely "lelki infekciónak" reálisabb magyarázata
A tömegek konzervativizmusa
A tömegek uralma a társadalmi forradalom tünete
Le Bon katasztrófa-elmélete
A kollektiv lélek	224
Jászi Viktor álláspontja
Az egyénekből alakult összességek külön önálló lelki életjelenségei
A fősúly a szervezett tömegeken fekszik
Az "összességi én"
Külömbözőség az egyéniség lényegének felfogásában
Nem az értelmi funkciók teszik a lelket, hanem a világ jelenségeinek jellemesek- vagy kellemetlenekként érzése
Csak "összességi mi" lehetséges
Élet csak a csoportokban van; a közületek és ezek intézményei ehhez csupán vázt adnak
A közakarat
Minden közület életéhez szükséges egy abban megfelelően érdekelt csoport
A közületek vezetőinek visszaélései
A közületi szervezet nem lényeges feltétele a csoportlélek létezésének
Az utánzási és az ellenkezési ösztön
A felelősségtudat és szeméremérzet a tömegben levő embereknél
Az emberiségi csoport	232
Panasz a régi erkölcsi kötelékek, a kölcsönös ragaszkodás lazulására
Ez a tény nem jelenti az emberi együttérzés gyengülését
Az emberi csoport előtérbe lépése szoritja vissza a szűkebb csoportokat
A családi, nemzeti és osztálykötelék jelentőségének viszonylagos leszállása
Nem jelenti ezen csoportok eltűnését, hanem feladataik tökéletesebb teljesitését
Példák a szűkkörű csoportszellem háttérbe szorulására
Az ember uralma más emberekkel együtt és nem más emberek fölött kivánatos
Az ellentétek átmenete munkamegosztásba és együttműködésbe
A harcolók és dolgozók közötti külömbség legnagyobb akadálya a kölcsönö9s megértésnek
Mindenkinek mindkét hivatást vállalnia kell
Az ellentétek elvesztik értelmüket, mihelyt a békés együttműködés nagyobb haszna nyilvánvalóvá lesz
Az emberiségi csoport hivatása, működésének kilátásai, legyőzendő akadályai

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem