| Alapeszmék | |
| Az emberi kölcsönhatás | 13 |
| Életsorsunk függése más emberek magatartásától és eljárásunk befolyása más emberek életalakulására | |
| Az egymást több esetben segitők csoportot képeznek | |
| Az embernek talán több dolga van a csoportokkal, m int az egyes embertársakkal | |
| A harc és megegyezés emberiségnevelő hatása | |
| A csoportlélek | 15 |
| A lelkület és a jellem, mint az ember életalakulásának folyamányai | |
| Kialakulásukra nemcsak a legsajátabb tapasztalatok, hanem más, kivált közelálló egyének élményei is befolyással vannak | |
| Egyenlő élmények és együttes élmények, közös tevékenység csoportositó ereje | |
| Két ember és egy fenevad példája | |
| A szétkülömbözés csirái | |
| Az "én" és a "mi" | |
| Közszellem | |
| Nagy jellem csak az, melyben ez nagy mértékben jelen van | |
| Az emberek a csoportokban | 21 |
| Az emberi csoportok nem adják az emberiség kizáró osztályozását | |
| Minden ember többféle csoportba tartozik; ezekben más-más társakkal van együtt | |
| A helyzet mértani ábrázolása | |
| Nehány csoportozat felsorolása: természeti, gazdasági, történeti alapú csoportosulások | |
| A különféle csoportok behatásának összeütközése az egyes emberben | |
| Uralkodó csoportkötelék, mely az ember élete különféle szakaiban változhatik | |
| Öntudatlan, tudatos és szervezett csoportkötelékek | |
| Az egyén nem olvad teljesen az őt befogadó csoportokba | |
| Összeütközés az egyéni és csoportérdek közt | |
| A szűkebb csoportokon fölülemelkedő emberiségi érzés | |
| A fajok és a közszervezetek a jelen vizsgálódás szempontjából nem sajátképi csoportok, hanem ezeknek anyagai, illetve működési terei | |
| Az emberi csoportok kialakulása | |
| A csoportalakitás ősi fejlődésmenete | 27 |
| A kezdetleges család | |
| Az őscsoport | |
| Munkamegosz tás a nemek között | |
| Korosztályok és férfiszövetségek | |
| A csoportok érintkezése; totemizmus | |
| A szolgaság és ezzel az első osztály- (rendi) különbség keletkezése a földmivelés felmerülésével | |
| Harcos urak és dolgozó szolgák | |
| A patriarchális család és nemzetség | |
| A vendégjog | |
| A harcos és szolga osztály további szétválása; nagybirtokú nemes urak, közharcosok, jobbágyok, iparosok | |
| Az első városok és ezek polgárai | |
| Az első köztársaságok | |
| Ezekben: eupatridák, közpolgárok, bérmunkások | |
| A vallás | 35 |
| A vallás jelentősége | |
| A vallásos érzület első tapasztalati elemei | |
| Titokzatos segitők, ellenségek | |
| Őskultusz, totem-kultusz, bálványimádás | |
| Az ősember az istenségekre egészen úgy akar hatni, mint embertársaira | |
| A szertartások eredete | |
| Az istenségek szoros összefüggése a csoportokkal | |
| A hóditó népek presztizsével együtt emelkedik istenségeiké is | |
| Vallás és babona | |
| A harcosok, kivált főnökeik, papi szerepe | |
| A papság különválása a nagyobb keretű törzsi államokban | |
| A papok, mint első értelmiségi osztályl szerepe és hatalma | |
| A világi értelmiség első nyomai | |
| Az első vallások mind nemzetiek | |
| Az antik istenségek fogalmi összekapcsolása és nemzetközivé válása | |
| A második totemizmus | |
| Az istenség és a világ ősoka | |
| A kizárólagos zsidó felfogás, melynek elterjedése a keresztény világnézetre vezetett | |
| Az antik világ küzdelmeinek eredménye | |
| A kereszténység | |
| Az első osztályküzdelmek | 47 |
| Osztály, rend, kaszt | |
| Uralkodó rendek és elnyomott osztályok | |
| Különbségük egyelőre nem vezetett valódi osztályharcokra | |
| Nemzeti jellegű küzdelmek az összes osztályok részvételével | |
| Az első sajátképeni osztályharcok az antik köztársaságok nemesei és közpolgárai között indultak meg | |
| A köznép patricius vezetői | |
| Osztályérdekből hazaárulás | |
| A gazdaságra és hatalomra vergődött népvezérek elpártolása | |
| A tyrannosok mint a nép szabaditói és azután ujból elnyomói | |
| A római köztársaság győzelme valamennyi antik állam fölött kedvezőbbé tette az országok lakóinak helyzetét | |
| Ezt az előnyt a római nagytőkések kizsákmányoló uralma ismét megrontotta | |
| Valamennyi nép elnyomottjai egyetlen nép uralkodó csoportja ellen osztálykötelékbe kerültek | |
| A római császár-tyrannus fellépése megváltást igért anélkül, hogy ezt meg is hozhatta volna | |
| A kereszténység | 55 |
| Judea népe | |
| A názáreti Jézus | |
| Vértanuságának nagy kihatása | |
| Azonositása Jehovával | |
| Az ókeresztény gazdasági és társadalmi mozgalom | |
| Az első osztályvallás | |
| A nők és rabszolgák vallás | |
| A keresztények vallási kizárólagossága | |
| Felsőbb osztályok tagjainak csatlakozása a kereszténységhez | |
| A keresztény papság | |
| A pogányság letűnése | |
| Az antik társadalom a kereszténység uralomrajutása idején | |
| Felbomlásának tünetei a népvándorlás korában | |
| Uj feudális osztályalakulás | |
| A római birodalom bukása lakóinak érdekeletlensége folytán | |
| A győzelmes kereszténység feudális és bürokratikus szervezkedése, mely azonban nem tüntethette el egészen az eredeti demokrata jelleget | |
| A keresztény hitfelekezetek ellentéte | |
| A keresztény papság mint az antik műveltség elemeinek megőrzője | |
| A középkor | |
| A középkori társadalom elemei | 69 |
| Az antik világ összeomlásával az európai társadalom fejlődése megakadt, de nem semmisült meg | |
| Az új államalkotó népek az antik műveltség romjaira uj barbár társadalmat épitettek | |
| Ez nem volt teljesen azonos az ősbarbár alakulatokkal | |
| A római hagyományok hatása | |
| Általánosan magasabb igények | |
| A középkori keresztény papságnak a barbár pogány papságokénál nagyobb függetlensége és hatalma | |
| Királyok és papok | |
| Az igények kölcsönös elismerése messzebb ment, mint az előző korokban | |
| Rabszolgaság helyett jobbágyság | |
| A papság hatalmának demokratikus gyökere | |
| A csoportok harcai, melyek az egyeseket segitők keresésére utalták | |
| Város és falu | |
| A nemzeti érdekközösség háttérbe szorulása | |
| A középkori társadalom ujjáalakulása | 80 |
| Közeledés a római életviszonyok felé | |
| A jólétre emelkedett jobbágyok gazdasági függetlenség-törekvése | |
| A polgárság köztársasági önkormányzata | |
| Szétválása egy felsőbb patricius és egy alsóbb kézműves rétegre | |
| A harcos nemesség nagybirtokos főuri és kisvagyonú köznemesi rendre bomlása | |
| A nemesség rendi összetartása | |
| A főnemesség kölcsönös kipusztitása | |
| A papság világuralmi törekvései | |
| Ezek kudarca után alkalmazkodása a létező hatalmi viszonyokhoz; szellemének elerőtlenedése | |
| A világi értelmiség ujabb kialakulása | |
| A középkor végének királyai országaik határain belöl nagyobb biztonsággal uralkodtak a régi római császároknál; kifelé azonban helyzetük bizonytalanabb volt | |
| A fejedelmek, mint a néperők és tehetségek hivatott kifejlesztői, előmozditói | |
| A középkori köztársaságok | |
| A római jog | |
| A gazdasági eszközök előtérbe lépése a csoportok harcaiban | |
| A középkor-eleji uj barbár társadalom keretei nem foglalhatták be a kor végének fejlettebb embertömegeit | |
| Ujkori forradalmak | |
| A forgalmi forradalom | 94 |
| A városi ipari és kereskedelmi tőke szabadságharca a középkori társadalmi és jogi rend ellen | |
| Miután a félhold győzelme kelet felé elzárta a működés utját, a figyelem dél és nyugat felé irányuslt | |
| A fejedelmek jól felfogott érdekből pártolták a világfelfedezéseket és gyarmatositásokat; szintugy a többi befolyásos rendek és az egyház is | |
| Az egyházi forradalom | 96 |
| A polgári érvényesülő törekvés átterjedése egyházi térre | |
| Az alsópapság forradalma a felső ellen | |
| A világi értelmiségé az egyházi gyámkodás ellen | |
| A világi földesuraké az egyháziak ellen | |
| A fejedelmeké a világot egyesiteni és uralni akaró katholikus egyházszervezet ellen | |
| A népeké az idegen szellem és befolyás ellen | |
| A nyugati reformáció miért lett jelentősebb mozgalom a keleti hitszakadásnál | |
| A fejedelmi abszolutizmus és a demorkata irányzat kiegyezése | |
| A papság gyengülése | |
| A közműveltség terjedése | |
| Az ellenreformáció | |
| A szabadgondolkodás irányzata | |
| Felekezeti eloszlás majd minden országban, mely végül általános vallási türelmességhez és nemzetközi megértéshez vezetett | |
| A mezőgazdasági forradalom | 104 |
| A földesúri viszony jogi és erkölcsi oldala | |
| A földesúr, pap és jobbágy régi egymásrautaltsága | |
| Ez megszűnt, amint a piac számára termelés lehetővé vált; ekkor megindult a harc az értéktöbbletért | |
| A jogot a földesurak tartották kezükben | |
| A jobbágyok álláspontjukat csak erőszakkal érvényesithették | |
| A parasztok fegyveres leverése és ennek gazdasági következményei | |
| Nyomorba taszitott, csavargókká, vagy bérmunkásokká lett jobbágyok | |
| Ez utóbbiból a tőkés polgárság huzott hasznot | |
| A birtokos nemesség gyenge helyzete a parasztforradalom leverése után | |
| A fejedelmek szolgálatába állás, a székvárosokba huzódás | |
| A nemesség fényűző költekezése, mely által ismét a polgári elem gazdagodott | |
| A polgárság hatalma a nemességé és fejedelemé fölé nőtt | |
| Nemzeti kialakulás | |
| A nemzetek kijegeceződésének folyamata | 112 |
| A fejedelmek és államvezetők min t a kijegecesedő nemzetek központjai | |
| A képességek kifejlesztése | |
| A nemzet, az állam szolgálása nagyobb érdek lett más csoportokénál | |
| Idegen suralom alatt élő nemzetek kialakitását olykor a feudális rendek vették kezükbe | |
| A nemzeti kötelék alapja | |
| A nemz eti nyelv | |
| Több területen szétszórt nemzetek | |
| Több nemzet egy területen; surlódások ezek között | |
| Az állami kötelékükben nem önállóan élő nemzetek fejlődésének kedvezőtlen feltételei | |
| A nemzetiség változtatása az egyének bizonyos csoportjainál | |
| A társadalmi osztályok szerepe a nemzeti kialakulásban | 118 |
| A nemzeti államok érdekét azok szolgálták legbuzgóbban, akik azzal saját szűkebb érdekeiket leginkább azonosithatták | |
| A fejedelmek, hivatásos katonák, tisztviselők, iparos, kereskedő polgárok, értelmi keresők | |
| A többi csoportok magatartása | |
| Reakció a nemzeti irányzattal szemben | |
| A régi kiváltságos rendek | |
| A vallási elem | |
| A nagytőkés polgárság nemzeti közömbössége | |
| Az értelmiség elkülönködése | |
| A fejedelmek visszavonulása a feudális álláspontra | |
| A nemzeti gondolkodás legélénkebb a középrétegekben | |
| A köznépo nemzeti érzületének mesterséges tulhajtása és kihasználása | |
| A francia forradalom és az ezt követő államalakulások, mint az ujkor elején megindult forradalmak betetőzései | |
| A forgalmi forradalom hatása: harc a kedvező szerepért a nemzetközi munkamegosztásban | |
| Az egyházi forradalom szabadgondolkodáshoz vezetett | |
| A mezőgazdasági forradalom végre szabad birtokként a parasztság kezére adja a földet | |
| A polgárság térfoglalása a legtöbb érdekre kedvezően hatott és ezért a polgári vagyongyűjtés nem támasztott túlnagy ellenszenvet | |
| A nemzeti közvélemény uralma | 130 |
| Az államalkotó nemzetek nem tűrik eszközeiknek a nemzeti érdekkel meg nem egyező célokra forditását | |
| A mai köztársaságok demokratikusabbak az antik korban létzetteknél | |
| Az alkotmányos monarchiák gépezete a közvélemény érvényrejuttatására és a tulzott egyéni törtetések elháritására | |
| A parlamenti kormányzás | |
| A közvélemény kikémlelése | |
| A pártok | |
| Visszaélések | |
| A jogilag abszolut módon uralkodó fejedelmek a valóságban szintén kénytelenek a közvélemény irányát követni | |
| A közvélemény kialakulásának és tiszta kifejezésének szüksége | |
| Csak az önálló nemzeti államokban lehetséges | |
| Nemzetközi szervezkedés | |
| Az ipari forradalom | 139 |
| A társadalmi átalakulások rendje | |
| Harc az ipari munka többletértékért | |
| A tőke győzelme és egyeduralma az üzemösszpontositás folytán | |
| A munkásság részesedni kezd a többlettermelés értékében | |
| Állami beavatkozás s munkásszervezkedés | |
| Az ipari forradalom két szaka | |
| A termelők és fogyasztók érdekellentéte, mely mindkét oldalon szervezkedésre vezet | |
| Kartzellek, trösztök, szövetkezetek | |
| Állami, községi üzemek | |
| A társadalmi forradalom | 149 |
| Ideiglenes elfogadható elnevezés | |
| A munka forradalma | |
| A munkálkodó ember a társadalmi élet központjában | |
| Munkálkodás kötelezettsége ellenében minden ember egyenlő joga a munka eredményeire | |
| A kommunizmus és a szociálizmus egyéb alakjai | |
| Az emberek egymás java iránti fokozott és tevékeny érdeklődése | |
| Az életsorsok különbözősége mind ellenszenvesebbé válik, mig bizonyos közhasznú tevékenységek tekintélyben nyernek | |
| Az érintkezési formák egyenlőségi irányzata | |
| Szövetkezési készség a szorosabb értelemben egyérdekűek között | |
| Nemzetközi megegyezések | 155 |
| A mai szövetkezések tulnőnek a nemzeti kereteken | |
| Ez általános emberi célu szövetkezéseknek egyengeti utját | |
| Nemzetközi tanácskozások, egyezmények, intézmények | |
| A nemzetközi viszályok kiküszöbölése | |
| Államok közös eljárásai | |
| Minden nemzet kultureredményeinek elsajátitása a más nemzetbeliek által | |
| A három nyelv | |
| A nemzetközi szociálizmus | 159 |
| Az ipari bérmunkásság mozgalmából indult ki | |
| Nagy anyagi erőtartaléka | |
| A történelmi materiálizmus tudományos fegyvertára | |
| Szervezett osztályharc, mely az élet minden terére átterjed | |
| Szétválás kezdetei a munkás rétegben | |
| Tulzások és ezek elhagyása | |
| A mezőgazdasági kérdés | |
| A szellemi munka | |
| A szociáldemoerácia csak nemzetközi lehet, miután a vele szemben álló tőke is az | |
| A proletár életsor által kifejlesztett gondolkodás-irány | |
| A forradalmi szindikálizmus | |
| A tőke és munka ellentétén kivül más osztályellentétek háttérbe szorulnak | |
| Átpártolók. Sárga munkások és szocialista polgárok | |
| Utóbbiak nagy száma a szocialista mozgalomnak a bérmunkásság keretén túlmenő jelentőséget ad | |
| A reakció | 170 |
| A reakció fogalma | |
| Nem tévesztendő össze a konzervativizmussal | |
| Politikai, militárista, klerikális, kulturális, alkoholista, kapitalista, feudális reakció | |
| Összefüggésük | |
| A reakció nemzetközisége | |
| Reakciós nevelés | |
| Egyes tényekben ugyanazon emberek haladó és reakciós magatartást tanusitanak | |
| Ennek oka az egymással érintkezésbe jövő embertömegek különböző fejlettségi foka és az ebből eredő su rlódások | |
| Művelt és elmaradt népek | |
| A város és a falu | |
| A kisgazdák a Marx-féle osztályok egyikébe sem illenek teljesen | |
| A zsidók | 180 |
| Vallási felfogásuk már a pogánykorban elkülönitette őket a környező népektől | |
| Ez a helyzet fenmaradt a kereszténység uralomra jutása után is | |
| A zsidók nem vehettek részt teljes mértékben keresztény környezetük nemzeti szervezkedésében sem | |
| Külön csoport maradtak, mely nem nemzet, de nem is tisztán vallásfelekezet | |
| Nagy vagyongyüjtőképességük | |
| A zsidó tőke | |
| Zsidó összetartás | |
| A felvilágosult zsidók kiméletlenül haladó irányzata | |
| Nemzetiség, nemzetköziség | 184 |
| A nemzetközi irányzat előtérbe lépése nem jelenti a nemzetek alkonyát | |
| A nemzetek befolyásköre némely tekintetben átment a nemzetközi szervezetekre, de más tekintetekben bővült | |
| A nemzetközi élet eredményeit is a nemzetek közvetitik tagjaiknak | |
| Egy bizonyos minimumon túlmenő boldogulási lehetősé-get az egyesnek csakis saját nemzete nyujt | |
| A leggazdagabbak és a legszegényebbek | |
| A haza mint egynemzetbeli emberek otthona | |
| Nemzet és osztály | |
| Csak nemzet alkothat államot; osztályállam nem állhat fenn | |
| A hazafiság értelmezése | |
| A nemzetközi szervezkedés betetőzi a nemzeti kialakulást | |
| Tisztázatlan helyzetű nemzetek körében a nemzeti létkérdés nem enged teret a nemzetközi előhaladás kérdéseinek | |
| A kis nemzetek életképessége | |
| A nyelv és a nemzeti együttérzés | |
| A nemzetközi szociáldemokrácia nem veszélyezteti a nemzetek létét | |
| A nemzetköziség szükség | |
| A nemzettelenség lehetetlen | |
| Az összes nemzetek szeretete | |
| A nemzeti különszerűségek eltűnésének hátránya | |
| Saját nemzetét szolgálni és minden más nemzetet szeretni minden ember kötelessége és jólfelfogott érdeke | |
| A csoportok élete | |
| A csoportok szolidaritása és ideológiája | 197 |
| A csoport-lélek élettana | |
| Minden csoportosulás alapja egyéni érdek | |
| Az élet feláldozása | |
| Harc az uralomért, melynek elemei: gazdagság és hatalom | |
| Az egyén szolgálatára áll bizonyos értelemben egész csoportjának gazdagsága és hatalma | |
| Ennek ára: A csoporthoz alkalmazkodás | |
| Csoportjaikkal vesztükbe rohanó emberek | |
| Az ideológiák | |
| Csoport, felekezeti, nemzeti, osztály-ideológiák | |
| Suggesztiv és eltaszitó erejük | |
| Saját csoportjuk ideológiájával csak a legelvetemültebb s legnemesebb egyének szállanak szembe | |
| Az osztályok | 204 |
| Közös életérdekű, közös ideológia által összefűzött emberek csoportjai | |
| Az osztályhelyzet meghatározói | |
| Az osztályok harcai | |
| A négy uralmi álapotfokozat: teljes elnyomatás, közös helyzetjavitás lehetősége, uralkodása, szétbomlás | |
| Az egyes állapotok hatása a csoportban levők összetartására | |
| Ez legnagyobb az uralom elnyeréseért való küzdés idején | |
| Az úri észjárás | |
| Az uralkodó helyzet előnyeinek az uralkodók egy részének kizárólagos birtokába jutása az uralkodó csoport szétbomlására vezet | |
| Az osztályharc eszközei: szellemi, gazdasági, politikai, erőszakos eszközök | |
| Oppenheimer álláspontja | |
| Harckészség és összetartás csak erős, de összetartó eljárással legyőzhető ellenfelekkel szemben állhat fenn | |
| A kapitalizmus megdőlése nem jelentené szükségképen minden osztályharc végét | |
| A tömeglélek | 215 |
| Bon Gustave álláspontja | |
| A faj | |
| Homogén és heterogén tömegek | |
| Kedvezőtlen vélemény a tömegek értelmiségéről és erkölcsiségéről | |
| A vezetők presztizse | |
| A tömeguralom | |
| A szerző figyelmen kivül hagyja azt, hogy a tömegekben levő emberek már előzetesen csoportokba tartoztak | |
| Hősiesség valóban csakis tömegek, vagyis inkább csoportok ideológiája szerint lehetséges | |
| A vezetők maguk is vezettetik magukat | |
| A szuggesztió egyéni esetei | |
| A magasabban állók presztizsének és némely "lelki infekciónak" reálisabb magyarázata | |
| A tömegek konzervativizmusa | |
| A tömegek uralma a társadalmi forradalom tünete | |
| Le Bon katasztrófa-elmélete | |
| A kollektiv lélek | 224 |
| Jászi Viktor álláspontja | |
| Az egyénekből alakult összességek külön önálló lelki életjelenségei | |
| A fősúly a szervezett tömegeken fekszik | |
| Az "összességi én" | |
| Külömbözőség az egyéniség lényegének felfogásában | |
| Nem az értelmi funkciók teszik a lelket, hanem a világ jelenségeinek jellemesek- vagy kellemetlenekként érzése | |
| Csak "összességi mi" lehetséges | |
| Élet csak a csoportokban van; a közületek és ezek intézményei ehhez csupán vázt adnak | |
| A közakarat | |
| Minden közület életéhez szükséges egy abban megfelelően érdekelt csoport | |
| A közületek vezetőinek visszaélései | |
| A közületi szervezet nem lényeges feltétele a csoportlélek létezésének | |
| Az utánzási és az ellenkezési ösztön | |
| A felelősségtudat és szeméremérzet a tömegben levő embereknél | |
| Az emberiségi csoport | 232 |
| Panasz a régi erkölcsi kötelékek, a kölcsönös ragaszkodás lazulására | |
| Ez a tény nem jelenti az emberi együttérzés gyengülését | |
| Az emberi csoport előtérbe lépése szoritja vissza a szűkebb csoportokat | |
| A családi, nemzeti és osztálykötelék jelentőségének viszonylagos leszállása | |
| Nem jelenti ezen csoportok eltűnését, hanem feladataik tökéletesebb teljesitését | |
| Példák a szűkkörű csoportszellem háttérbe szorulására | |
| Az ember uralma más emberekkel együtt és nem más emberek fölött kivánatos | |
| Az ellentétek átmenete munkamegosztásba és együttműködésbe | |
| A harcolók és dolgozók közötti külömbség legnagyobb akadálya a kölcsönö9s megértésnek | |
| Mindenkinek mindkét hivatást vállalnia kell | |
| Az ellentétek elvesztik értelmüket, mihelyt a békés együttműködés nagyobb haszna nyilvánvalóvá lesz | |
| Az emberiségi csoport hivatása, működésének kilátásai, legyőzendő akadályai | |
Folytatás Microsoft-tal