Az emberi civilizáció kezdetei

Előszó

Nem is olyan régen minden valamirevaló történelmi kézikönyv azzal kezdődött, hogy Menes volt Egyiptom első királya. Utódai voltak a fáraók, akik a piramisokat építették. Hogy mi volt Menes előtt és miként jött létre Egyiptom civilizációja és kultúrája, arról a történelem nem tudott semmit. Esetleg egyes történetírók elkövették még azt a furcsaságot is, hogy az első kötetet az előzmények nélküli ókori keletnek szentelték s a második kötet elejére, az európai történet bevezetése gyanánt biggyesztették oda az őskor történetét. Általában a történetírók számára az őskor embere és kultúrája független tudomány volt a sajátképpeni történelemtől. Tudományunk nem az emberi civilizáció fejlődésének története volt és nálunk az emberiség históriája nem a megelőző évezredek hosszú, fáradságos és küzdelmes munkáján épült fel, hanem a levegőben lógott. Deus ex machina gyanánt nem fejlődésnek volt az eredménye, hanem készen adódott. Menes volt Egyiptom első királya...
Pedig az emberi nem történetének talán azok a legérdekesebb, legizgatóbb fejezetei, mikor az ősember tapogatózva, bizonytalanul kezdte lerakni a civilizáció alapjait. Igaz, hogy ezek a hosszú évezredek, amelyekről nincsenek kőbe vésett, agyagba égetett, bőrökön és papirusokon megőrzött írásos dokumentumok, hanem csak leletekre, kőszerszámokra, csontmaradványokra, barlangrajzokra és más hasonló emlékekre vagyunk utalva, telve vannak kérdőjelekkel és a problémák egész láncolatával. Vissza

Fülszöveg

KÉPEK JEGYZÉKE
1. Emberarcú szárnyas oroszlán. Asszír-babiloni relief. London, British Museum 7
2. Hetita kétfejű sas. Sziklába vésett dombormű a kisázsiai Eyuk mellett 9
3. Az emberi nem törzsfája 19
4. Eolitok 29
5. Chellesi és acheuli kőszerszámok 30
6. Kaparókő 31
7. Európa a legnagyobb eljegesedés idején. Térkép 33
8. A neandervölgyi és a mai ember összehasonlítása 34
9. A neandervölgyi és a mai ember koponyája 35
10. Aurignaci, solutréi és magdaléni kőszerszámok 43
11. Barlangrajzok. a) Rénszarvas, Kesslerloch, Svájc. b) Vágtató ló. c) Perspektivikus rajz, chaffaudi barlang, Vienne, Franciaország 44
12. Bizon. Kavics-rajz, Langerie-Basse barlangból 45
13. Őzfej. Altamirai barlang, Spanyolország. A rajz mellett a kődarab a vázlattal, melyről az ősember a barlangrajzot készítette 47
14. Willendorfi Vénus 49
15. Brassempouyi Vénus. Dombormű az Abri-Laussel barlangból, Délfranciaország 50
16. Az úgynevezett szentesi Vénus 51
17. Táncjelenet. Coguli barlang, Spanyolország 53
18. Spanyolországi sziklarajzok. Vadászjelenet, Alpera. Nyilas alakok a valtortai barlangban 55
19. Capsai rajzok. a) Íjászok harca a minatedai barlangból. b) Állatnyomokat követő emberek 57
20. Neolitikus szerszámok. A faalkatrészek restaurálva. Szegedi múzeum 61
21. Cölöpépítmény restaurált képe 63
22. Azili festett kavicsok 68
23. Konvencionalizált barlangrajzok. a) Szarvas, Maimon, b) Szarvas, Figuras. c) Szarvas, La Pileta. d) Edényrajz, Los Miralles 70
24. Táncjelenet. Barlangrajz Rhodesiából 71
25. Varázsló. Sziklarajz, Trois-fréresi barlang 77
26. Mastaba-temető a gizehi piramis alatt 91
27. Sakkarai lépcsős piramis 92
28. Egyiptomi mesteremberek. Asztalosok dolgoznak fűrésszel, vésővel, csiszolóval. Ti sírja Sakkaránál 93
29. Szumir fej, Gudea király idejéből. Páris, Louvre 96
30. Szumir harcosok. Dombormű. Páris, Louvre 98
31. Ziggurat. Leonard Woolley rekonstrukciója 101
32. Szemita női fej Babilonból 102
33. Babiloni határkő. Mardukpaladdin király, a bibliai Merodakbaladan hűbéresének földet adományoz. A határkő felső részén a zodiakus ábrái. Berlin, Königl. Museum 105
34. Quipu. Perui csomó-írás 115
35. Egyiptomi írások. Ugyanaz a szöveg hieroglifekkel, hieratikus és démotikus írással 117
36. Babilon-asszír ékírás 119
37. Phaistosi agyagtábla, krétai írásjegyekkel. Átmérője 15.8x16.5 cm 121
38. Horogkereszt-ábrázolások a kőkorszakból. Égetett agyag. Csókái őstelep. Szegedi múzeum 125
39. Egyiptomi agyaghajó. Museo egizio, Torino 126
40. Bárkarajzok felsőegyiptomi sziklákon az első dinasztiák korából 127
41. Dolmen. Vollerup, Moen szigeten 129
42. Menhir, Stonehenge 131
43. Az újabb kőkorszak civilizációjának szétterjedése Európában. Térkép 133
44. A civilizáció világképe Kr. e. 3000-2000 között. Térkép 138-139
45. Egyiptomi hajó a Vörös tengeren, Kr. e. 1500 körül 143
46. Krétai színes agyagedények 148
47. A krétai kígyó-istennő szobra. Fayence, Knossos 149
48. Egyiptomiak és tengeri népek harca. Medinet-habui sziklarajz részlete 159
49. Előázsiai arcok. a) Északsziriai. Dombormű Luxorból. b) A hetiták királya. Medinet-habui dombormű III. Ramses idejéből 160
50. Hetita harcos. Dombormű, Szandsirli, Kis-Ázsia. Berlin, Königl. Museum 161
51. Tengeri népek egyiptomi ábrázolásai. a) Filiszteus. b) Sakulusa. c) Nyugati, d) Sardana 163
52. Hadiszekér. Archaikus görög vázáról 164
53. Kukulcan eső-isten piramisa Chichenben. A piramis egyik része restaurálva 169
54. Középamerikai és hátsóindiai szobrok összehasonlítása. a) Éneklő leány szobra a copani templomon, Hondurasban. b) Bronzszobor Khajurahából, Indiában 173
55. Kőszobrok a Husvét-szigeten 174
56. Mája agyagszobor Guadalajarából 175 Vissza