Az emberek megszentelése

Előszó

ELŐSZÓ
Ezen kötet harmadik, befejező része a régi lelkipásztorkodástan egész anyagáról tartott előadásaimnak. Az első kötet, az Igehirdetés, az egyházi szónoklat, a hitoktatás és a lélekvezetés szabályait adja elő. A második kötet, a Nyilvános istentisztelet az általános szertartástanon kívül a zsolozsmát, a szentmisét és liturgikus körmeneteket és ájtatosságokat tárgyalja. Ezen harmadik kötetben Az emberek megszentelése cím alatt előadom a szentségek és szentelmények szertartásait és kiszolgáltatásuk szabályait.
Első tekintetre túlsoknak látszik ez a három vaskos kötet, csak egy theologiai tárgynak, a lelkipásztorkodástannak anyagáról, amelyet egy év alatt kell előadni. De csak első tekintetre látszik ez túlsoknak. Ma már egyetemünkön, sőt a legtöbb vidéki papnevelő intézetben is az egyházi szónoklatot és a hitoktatás elméletét külön tanszékek látják el s így a régi lelkipásztorkodástan anyagát a legtöbb főiskolán két, egyetemünkön három évfolyamon adják elő.
Ehhez járul egy más körülmény is. Nem mind kötelező anyag az, amit ezen három kötetben nyújtok. Vannak kérdések, melyeknek tárgyalása hasznos ugyan, de nem tartozik a papiképzés köteles anyagához. Az egyetemi rendszer alkalmat nyújt a tanárnak, hogy külön előadásokban tárgyának hol egyik, hol másik fejezetét részletesebben és mélyebbrehatóan kidolgozza. Ily módon bővült nálam is a lelkipásztorkodás anyaga több érdekes fejezettel (pl. a Nyilvános istentiszteletben a szentmise liturgiájának történeti fejlődése, úgy abban, mint ezen kötetben a keleti egyházak szertartásainak ismertetése). Mindez nem tartozik a lelkipásztorkodástan rendes és kötelező anyagához.
Végül a jelen kötetben a mű teljessége kívánta meg, hogy a fenyítékekről, az egyházirendről és a házasságról is tárgyaljak, holott ezeket nálunk rendszeresen csak az egyházjog tanára adja elő. így azután a három kötet anyaga nagyon is megrövidül s a lelkipásztorkodástanra jutó heti óraszámban könnyen átvehető. Vissza