Az ember származása és az ivari kiválás I. (töredék)

Szerző

Charles Darwin

Fordító

Dr. Fülöp Zsigmond

Dr. Entz Géza

Dr. Madzsar József

Budapest

'Charles Darwin: Az ember származása és az ivari kiválás I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1910
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	418 oldal
Sorozatcím:	Természettudományi Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar kultúrának nagy fogyatékossága a természettudományi műveltség hiánya. Nem annyira a részleteknek aprólékos tudását gondoljuk, hanem inkább a nagy eredményeknek és még inkább a módszernek,... Tovább

Tartalom

I. kötet
Az ember származása és az ivari kiválasztás - Bevezetés	1
Az ember eredete vagy származása
Bizonyítékok, hogy az ember alacsonyabb rendű formáktól származott	7
Az ember száramzására vonatkozó bizonyítékok természete
Homológ szerkezetek az embernél és alsóbbrendű állatoknál
Néhány egyező pont
Fejlődés
Csökevényes szerkezetek, izmok, érzékszervek, szőrök, csontok, szaporodási szervek stb.
Az emberfajokról
A tények ezen három nagy csoportjának az ember szármázására való vonatozása
Hogyan fejlődött az ember alacsonyabb formákból	31
Az ember testének és lelkének változékonysága
Átöröklés
A változékonyság okai
A variáció törvényei az embernél ugyanazok, mint az alacsonyabbrendű állatoknál
Az életfeltételek közvetlen hatása
A részek fokozott használatának és nem használatának hatása
Akadályozott fejlődés
Reverzió
Korrelatív változás
A nagyobbodás foka
A szaporodás megakadályozása
Természetes kiválasztás
Az ember a leginkább uralkodó állatja a világnak
Testi szerkezetének fontossága
Egyenes tartásának okai
Ennek következtében megváltozott szerkezete
A szemfogak kisebbedése
A koponya nagyobbodása és alakváltozása
Szőrtelenség
A farok hiánya
Az ember védtelen állapota
Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéival	78
A legmagasabbrendű majom és a legalacsonyabbrendű vadember szellemi képességei között óriási a különbség
Bizonyos ösztönök közösek
Kedélyállapotok
Kiváncsiság
Utánzás
Figyelés
Emlékezés
Képzelet
Értelem
Fokozatos tökéletesedés
Állatok által használt szerszámok és fegyverek
Absztrakció, öntudat
Beszéd
Szépérzék
Istenben való hit, szellemi erők, babonák
Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéival. - Folytatás	120
Az erkölcsi érzés
Alapvető tétel
Társuló álaltok tulajdonságai
A társas életre való képesség eredete
Ellentétes ösztönök közötti harc
Az ember mint társuló állat
A maradandóbb társulási ösztönök legyőzik a többi kevésbbé állandó ösztönöket
A társulási erkölcsök tisztán a vadember szempontjából
Az erkölcsöket, melyek az egyénre vonatkoznak, csak magasabb fejlettségi fokon érték el
Az ítéleteknek jelentősége, melyeket ugyanazon társadalom tagjai gyakorolnak a viselkedésről
Erkölcsi hajlamok átvitele
Összefoglalás
Az értelmi és erkölcsi képesség fejlődéséről az őskorban és a civilizált időkben	160
Az értelmi erők haaldása a természetes kiválasztás következtében
Az utánzás fontossága
Társulási és erkölcsi képességek
Fejlődésük ugyanazon törzs határain belül
A természetes kiválsztás befolyása a civilizált népekre
Bizonyítása annak, hogy a civilizált népek egykor barbárok voltak
Az ember rokonságáról és genealógiájáról	185
Az ember helye az állatok sorozatában
A természetes rendszer genealógiái
Kisebb jelentőségű adaptív jellemek
Az ember és a négykezüek közötti megegyezés különböz őpontjai
Az ember helyzete a természetes rendszerben
Az ember születési helye és kora
A fosszilis átmeneti tagok hiánya
Alacsonyabb fokok az ember genealógiájában, melyek először is rokonságaiból és másodszor alkatából következtethetők
A gerincesek korábbi hímnős állapota
Befejezés
Az emberfajokról	213
Az egyes jellegek minőségéről és értékéről
Alkalmazás az emberfajokra
Érvek, melyek az úgynevezett emberfajoknak külön fajokként való csoportosítása mellett vagy ellen szólnak
Alfajok
Monogenisták és polygenisták
A jellemek összehajlása
A legkülönbözőbb emberfajok testének és szellemének megegyező pontja
Az ember állapota, mikor legelőször elterjedt a földön
Minden faj nem egyetlen egy pártól származik
A fajok kihalása
A fajok keletkezése
A kereszteződés hatása
Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása
A természetes kiválasztás csekély vagy semmi befolyása
Ivari kiválasztás
Az ivari kiválás alapelvei	261
Másodrendű ivarjellemek
Ivari kiválás
Hatásának módja
A hímek túlsúlya
Soknejűség
Rendesen csak a hím módosúlt ivari kiválás útján
A hím nemi gerjedelme
A hím változékonysága
A nőstények választása
Az ivari kiválás összehasonlítása a természetes kiválással
Megfelelő életkorban, megfelelő évszakban történő s az ivar korlátolta öröklés
Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok
Annak okai, hogy miért nem módosul az egyik ivar s a fiatalok ivari kiválás útján
Függelék: A két ivarnak viszonylagos száma az egész állatországban
Mindkét ivar számának ivari kiválás által történő korlátozódása
Függelék - A különböző osztályokba tartozó állatok mindkét ivarának viszonylagos számáról	306
Másodrendű ivarjellemek az állatország alsó osztályaiban	333
Ilyen jellemvonások a legalsóbb osztályokban hiányzanak
Ragyogó színek
Lágytestűek (Mollusca)
Gyűrűs férgek
Rákok (Crustacea); másodrendű ivarjellemei jól ki vannak fejlődve; dimorphismus; szinek; oly jellemvonások, melyek az érettség előtt nem fejlődnek ki
Pókok; ezek ivari szinei, a hímek ciripelése
Százlábuak
A rovarok másodrendű ivarjellemei	350
Különböző képződmények, melyekkel a hímek a nőstények tartására vannak felszerelve
Ivari különbségek, melyeknek jelentősége ismeretlen
Az ivarok között levő nagyságbeli különbségek
Szökőfarkuak
Kétszárnyuak
Félfedelüek
Egyenlőszárnyuak; a hangok létrehozásának képessége csupán a hímeknél van meg
Egyenesszárnyuak; a hímek hangadó szervei s ezek szerkezetének különbségei; harcvágy és szinezet
Hártyásszárnyuak; harcvágy és szinezet
Fedeles-szárnyuak; szinezet; a nagy szarvak, úgy látszik, diszítmények; harcok; a cirpelő szervek rendszerint minkdét ivarnál megvannak
Rovarok (folytatás). A pikkelyesszárnyuak rendje. Pillangók, lepkék és pillék	385
A pillangók udvarlása
Harcaik
Kopogó zörejek
A szinek mindkét ivarnál egyenlőek, vagy a hímeknél ragyogóbbak
Példák
Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei
Védelemre alkalmazkodott szinek
A pillék szinei
Fitogtatás
A pikkelyesszárnyuak megfigyelőképessége
Változékonyság
A hímek és nőstények szinezete közötti különbségek okai
Utánzás (mimicry); a nőstény pillangók ragyogóbbszinüek mint a hímek
A hernyók élén szinei
A rovarok másodrendű ivarjellemeinke összefoglalása és zármegjegyzések
A madarak és rovarok összehasonlítása