kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 418 oldal |
Sorozatcím: | Természettudományi Könyvtár |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Töredék kötet. Nyomtatta az Athenaeum r.-társulat könyvnyomdája, Budapest. |
I. kötet | |
Az ember származása és az ivari kiválasztás - Bevezetés | 1 |
Az ember eredete vagy származása | |
Bizonyítékok, hogy az ember alacsonyabb rendű formáktól származott | 7 |
Az ember száramzására vonatkozó bizonyítékok természete | |
Homológ szerkezetek az embernél és alsóbbrendű állatoknál | |
Néhány egyező pont | |
Fejlődés | |
Csökevényes szerkezetek, izmok, érzékszervek, szőrök, csontok, szaporodási szervek stb. | |
Az emberfajokról | |
A tények ezen három nagy csoportjának az ember szármázására való vonatozása | |
Hogyan fejlődött az ember alacsonyabb formákból | 31 |
Az ember testének és lelkének változékonysága | |
Átöröklés | |
A változékonyság okai | |
A variáció törvényei az embernél ugyanazok, mint az alacsonyabbrendű állatoknál | |
Az életfeltételek közvetlen hatása | |
A részek fokozott használatának és nem használatának hatása | |
Akadályozott fejlődés | |
Reverzió | |
Korrelatív változás | |
A nagyobbodás foka | |
A szaporodás megakadályozása | |
Természetes kiválasztás | |
Az ember a leginkább uralkodó állatja a világnak | |
Testi szerkezetének fontossága | |
Egyenes tartásának okai | |
Ennek következtében megváltozott szerkezete | |
A szemfogak kisebbedése | |
A koponya nagyobbodása és alakváltozása | |
Szőrtelenség | |
A farok hiánya | |
Az ember védtelen állapota | |
Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéival | 78 |
A legmagasabbrendű majom és a legalacsonyabbrendű vadember szellemi képességei között óriási a különbség | |
Bizonyos ösztönök közösek | |
Kedélyállapotok | |
Kiváncsiság | |
Utánzás | |
Figyelés | |
Emlékezés | |
Képzelet | |
Értelem | |
Fokozatos tökéletesedés | |
Állatok által használt szerszámok és fegyverek | |
Absztrakció, öntudat | |
Beszéd | |
Szépérzék | |
Istenben való hit, szellemi erők, babonák | |
Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéival. - Folytatás | 120 |
Az erkölcsi érzés | |
Alapvető tétel | |
Társuló álaltok tulajdonságai | |
A társas életre való képesség eredete | |
Ellentétes ösztönök közötti harc | |
Az ember mint társuló állat | |
A maradandóbb társulási ösztönök legyőzik a többi kevésbbé állandó ösztönöket | |
A társulási erkölcsök tisztán a vadember szempontjából | |
Az erkölcsöket, melyek az egyénre vonatkoznak, csak magasabb fejlettségi fokon érték el | |
Az ítéleteknek jelentősége, melyeket ugyanazon társadalom tagjai gyakorolnak a viselkedésről | |
Erkölcsi hajlamok átvitele | |
Összefoglalás | |
Az értelmi és erkölcsi képesség fejlődéséről az őskorban és a civilizált időkben | 160 |
Az értelmi erők haaldása a természetes kiválasztás következtében | |
Az utánzás fontossága | |
Társulási és erkölcsi képességek | |
Fejlődésük ugyanazon törzs határain belül | |
A természetes kiválsztás befolyása a civilizált népekre | |
Bizonyítása annak, hogy a civilizált népek egykor barbárok voltak | |
Az ember rokonságáról és genealógiájáról | 185 |
Az ember helye az állatok sorozatában | |
A természetes rendszer genealógiái | |
Kisebb jelentőségű adaptív jellemek | |
Az ember és a négykezüek közötti megegyezés különböz őpontjai | |
Az ember helyzete a természetes rendszerben | |
Az ember születési helye és kora | |
A fosszilis átmeneti tagok hiánya | |
Alacsonyabb fokok az ember genealógiájában, melyek először is rokonságaiból és másodszor alkatából következtethetők | |
A gerincesek korábbi hímnős állapota | |
Befejezés | |
Az emberfajokról | 213 |
Az egyes jellegek minőségéről és értékéről | |
Alkalmazás az emberfajokra | |
Érvek, melyek az úgynevezett emberfajoknak külön fajokként való csoportosítása mellett vagy ellen szólnak | |
Alfajok | |
Monogenisták és polygenisták | |
A jellemek összehajlása | |
A legkülönbözőbb emberfajok testének és szellemének megegyező pontja | |
Az ember állapota, mikor legelőször elterjedt a földön | |
Minden faj nem egyetlen egy pártól származik | |
A fajok kihalása | |
A fajok keletkezése | |
A kereszteződés hatása | |
Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása | |
A természetes kiválasztás csekély vagy semmi befolyása | |
Ivari kiválasztás | |
Az ivari kiválás alapelvei | 261 |
Másodrendű ivarjellemek | |
Ivari kiválás | |
Hatásának módja | |
A hímek túlsúlya | |
Soknejűség | |
Rendesen csak a hím módosúlt ivari kiválás útján | |
A hím nemi gerjedelme | |
A hím változékonysága | |
A nőstények választása | |
Az ivari kiválás összehasonlítása a természetes kiválással | |
Megfelelő életkorban, megfelelő évszakban történő s az ivar korlátolta öröklés | |
Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok | |
Annak okai, hogy miért nem módosul az egyik ivar s a fiatalok ivari kiválás útján | |
Függelék: A két ivarnak viszonylagos száma az egész állatországban | |
Mindkét ivar számának ivari kiválás által történő korlátozódása | |
Függelék - A különböző osztályokba tartozó állatok mindkét ivarának viszonylagos számáról | 306 |
Másodrendű ivarjellemek az állatország alsó osztályaiban | 333 |
Ilyen jellemvonások a legalsóbb osztályokban hiányzanak | |
Ragyogó színek | |
Lágytestűek (Mollusca) | |
Gyűrűs férgek | |
Rákok (Crustacea); másodrendű ivarjellemei jól ki vannak fejlődve; dimorphismus; szinek; oly jellemvonások, melyek az érettség előtt nem fejlődnek ki | |
Pókok; ezek ivari szinei, a hímek ciripelése | |
Százlábuak | |
A rovarok másodrendű ivarjellemei | 350 |
Különböző képződmények, melyekkel a hímek a nőstények tartására vannak felszerelve | |
Ivari különbségek, melyeknek jelentősége ismeretlen | |
Az ivarok között levő nagyságbeli különbségek | |
Szökőfarkuak | |
Kétszárnyuak | |
Félfedelüek | |
Egyenlőszárnyuak; a hangok létrehozásának képessége csupán a hímeknél van meg | |
Egyenesszárnyuak; a hímek hangadó szervei s ezek szerkezetének különbségei; harcvágy és szinezet | |
Hártyásszárnyuak; harcvágy és szinezet | |
Fedeles-szárnyuak; szinezet; a nagy szarvak, úgy látszik, diszítmények; harcok; a cirpelő szervek rendszerint minkdét ivarnál megvannak | |
Rovarok (folytatás). A pikkelyesszárnyuak rendje. Pillangók, lepkék és pillék | 385 |
A pillangók udvarlása | |
Harcaik | |
Kopogó zörejek | |
A szinek mindkét ivarnál egyenlőek, vagy a hímeknél ragyogóbbak | |
Példák | |
Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei | |
Védelemre alkalmazkodott szinek | |
A pillék szinei | |
Fitogtatás | |
A pikkelyesszárnyuak megfigyelőképessége | |
Változékonyság | |
A hímek és nőstények szinezete közötti különbségek okai | |
Utánzás (mimicry); a nőstény pillangók ragyogóbbszinüek mint a hímek | |
A hernyók élén szinei | |
A rovarok másodrendű ivarjellemeinke összefoglalása és zármegjegyzések | |
A madarak és rovarok összehasonlítása |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.