| I. KÖTET | |
| Bevezetés | 3 |
| Az ember eredete vagy származása | |
| Bizonyítékok, hogy az ember alacsonyabbrendű formáktól származott | 9 |
| Az ember származására vonatkozó bizonyítékok természete | |
| Homológ szerkezetek az embernél és alsóbbrendű állatoknál | |
| Néhány egyező pont | |
| Fejlődés | |
| Csökevényes szerkezetek, izmok, érzékszervek, szőrök, csontok, szaporodási szervek stb. | |
| A tények e három nagy csoportjának az ember származására való vonatkozása | |
| Hogyan fejlődött az ember alacsonyabb formákból | 31 |
| Az ember testének és lelkének változékonysága | |
| Átöröklés | |
| A változékonyság okai | |
| A variáció törvényei az embernél ugyanazok, mint az alacsonyabbrendű állatoknál | |
| Az életfeltételek közvetlen hatása | |
| A részek fokozott használatának és nem használásának hatása | |
| Akadályozott fejlődés | |
| Reverzió | |
| Korrelatív változás | |
| A nagyobbodás foka | |
| A szaporodás megakadályozása | |
| Természetes kiválogatódás | |
| Az ember a leginkább uralkodó állatja a világnak | |
| Testi szerkezetének fontossága | |
| Egyenes tartásának okai | |
| Ennek következtében megváltozott szerkezete | |
| A szemfogak kisebbedése | |
| A koponya nagyobbodása és alakváltozása | |
| Szőrtelenség | |
| A farok hiánya | |
| Az ember védtelen állapota | |
| Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéival | 76 |
| A legmagasabbrendű majom és a legalacsonyabbrendű vadember szellemi képességei között óriási a különbség | |
| Bizonyos ösztönök közösek | |
| Kedélyállapotok | |
| Kíváncsiság | |
| Utánzás | |
| Figyelés | |
| Emlékezés | |
| Képzelet | |
| Értelem | |
| Fokozatos tökéletesedés | |
| Állatok által használt szerszámok és fegyverek | |
| Absztrakció, öntudat | |
| Beszéd | |
| Szépérzék | |
| Istenben való hit, szellemi erők, babonák | |
| Az ember szellemi képességeinek összehasonlítása az alacsonyabbrendű állatokéval | 116 |
| Az erkölcsi érzés | |
| Alapvető tétel | |
| Társuló állatok tulajdonságai | |
| A társas életre való képesség eredete | |
| Ellentétes ösztönök közötti harc | |
| Az ember mint társul állat | |
| A maradandóbb társulási ösztönök legyőzik a többi kevésbé állandó ösztönöket | |
| A társulási erkölcsök tisztán a vadember szempontjából | |
| Az erkölcsöket, melyek az egyénre vonatkoznak, csak magasabb fejlettségi fokon érték el | |
| Az ítéletek jelentősége, melyeket ugyanama társadalom tagjai gyakorolnak a viselkedésről | |
| Erkölcsi hajlamok átvitele | |
| Összefoglalás | |
| Az értelmi és erkölcsi képesség fejlődéséről az őskorban és a civilizált időkben | 154 |
| Az értelmi erők haladása a természetes kiválogatódás következtében | |
| Az utánzás fontossága | |
| Társulási és erkölcsi képességek | |
| Fejlődésük ugyanama törzs határain belül | |
| A természetes kiválogatódás befolyása a civilizált népekre | |
| Bizonyítása annak, hogy a civilizált népek egykor barbárok voltak | |
| Az ember rokonságáról és genealógiájáról | 178 |
| Az ember helye az állatok sorozatában | |
| A természetes rendszer genealógiái | |
| Kisebb jelentőségű adaptív jellemek | |
| Az ember és a négykezűek közötti megegyezés különböző pontjai | |
| Az ember helyzete a természetes rendszerben | |
| Az ember születési helye és ksora | |
| Az ásatag átmeneti tagok hiánya | |
| Alacsonyabb fokok az ember genealógiájában, melyek először is rokonságaiból és másodszor alkatából következtethetők | |
| A gerincesek korábbi hímnős állapota | |
| Befejezés | |
| Az emberfajokról | 204 |
| Az egyes jellegek minőségéről és értékéről | |
| Alkalmazás az emberfajokra | |
| Érvek, amelyek az úgynevezett emberfajoknak külön fajokként való csoportosítása mellett, vagy ellen szólnak | |
| Alfajok | |
| Monogenisták és polygenisták | |
| A jellemek összehajlása | |
| A legkülönbözőbb emberfajok testének és szellemének megegyező pontjai | |
| Az ember állapota, mikor legelőször elterjedt a földön | |
| Az egyes fajok nem egyetlen egy pártól származnak | |
| A fajok kihalása | |
| A fajok keletkezése | |
| A kereszteződés hatása | |
| Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása | |
| A természetes kiválogatódás csekély vagy semmi befolyása | |
| Nemi kiválasztás | |
| A nemi kiválasztás | |
| A nemi kiválasztás alapelvei | 249 |
| Másodrendű nemi jellemek | |
| Nemi kiválasztás | |
| Hatásának módja | |
| A hímek túlsúlya | |
| Soknejűség | |
| Rendesen csak a hím módosult nemi kiválasztás útján | |
| A hím nemi gerjedelme | |
| A hím változékonysága | |
| A nőstények választása | |
| A nemi kiválasztás összehasonlítása a természetes kiválogatódással | |
| Megfelelő életkorban, megfelelő évszakban történő s a nem korlátolt öröklés | |
| Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok | |
| Annak okai, hogy miért nem módosul az egyik nem s a fiatalok nemi kiválasztás útján | |
| Függelék: A két nemnek viszonylagos száma az egész állatországban. Mindkét nem számának nemi kiválasztás által történő korlátozódása | |
| Függelék: A különböző osztályokba tartozó állatok mindkét nemének viszonylagos számáról | 291 |
| Függelék: A nemek számarányainak a nemi kiválasztáshoz való viszonya | 311 |
| Másodrendű nemi jellemek az állatország alsó osztályaiban | 317 |
| Ilyen jellemvonások a legalsóbb osztályokban hiányzanak | |
| Ragyogó színek | |
| Lágytestűek | |
| Gyűrűs férgek | |
| Rákok másodrendű nemi jellemei jól ki vannak fejlődve | |
| Pókok: ezek nemi színei, a hímek cirpelése | |
| Százlábúak | |
| A rovarok másodrendű nemi jellemei | 333 |
| Különböző képződmények, melyekkel a hímek a nőstények tartására vannak felszerelve | |
| Nemi különbséghek, melyeknek jelentősége ismeretlen | |
| A nemek között lévő nagyságbeli különbségek | |
| Szökőfarkúak | |
| Kétszárnyúak | |
| Félfedelűek | |
| Egyenlőszárnyúak | |
| Hártyásszárnyúak | |
| Fedelesszárnyúak | |
| Rovarok. A pikkelyesszárnyúak rendje. Pillangók, lepkék és pillék | 366 |
| A pillangók udvasrlása | |
| Harcaik | |
| Kopogó zörejek | |
| A színek mindkét ivarnál egyenlők, vagy a hímeknél ragyogóbbak | |
| Példák | |
| Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei | |
| Védelemre alkalmazkodott színek | |
| A pillék színei | |
| Fitogtatás | |
| A pikkelyesszárnyúak megfigyelőképessége | |
| Változékonyság | |
| A hímek és nőstények színezete közötti különbségek okai | |
| Utánzás | |
| A hernyók élénk színei | |
| A rovarok másodrendű nemi jellemeinek összefoglalsása és zármegjegyzések | |
| A madarak és rovarok összehasonlítása | |
| II. KÖTET | |
| A nemi kiválasztás | |
| A halak, kétéltűek és csúszó-mászók másodrendű nemi jellemvonásai | 3 |
| A hímek udvarlása és harcai | |
| A nőstények tekintélyesebb nagysága | |
| A hímek élénkebb színei s díszítményül szolgáló függelékei | |
| A hímekszínüket s függelékeiket csak az ívás idejében kapják meg | |
| Oly halak, melyeknek mindkét neme ragyogó színű | |
| Védőszínek | |
| A nőstények kevésbé élénk színeit nem lehet a védelem elvéből magyarázni | |
| A hím halak fészkeket készítenek s a petékről meg a kicsinyekről gondoskodnak | |
| Kétéltűek: A nemek szervezete és színe közötti különbségek | |
| Hangszervek | |
| Csúszó-mászók: Teknősök | |
| Krokodilok | |
| Kígyók: Színeik néha védők | |
| Gyíkok: Harcaik | |
| Díszítményül szolgáló függelékeik | |
| A két nem szervezete között levő nevezetes különbségek | |
| Színezet | |
| A nemi különbségek csaknem akkorák, mint a madaraknál | |
| A madarak másodrendű nemi jellemvonásai | 30 |
| Nemi különbségek | |
| A küzdés törvénye | |
| Különös fegyverek | |
| Hangadószervek | |
| Hangszeri zene | |
| Szerelmi taglejtések és táncok | |
| Állandó és évszaki díszítmények | |
| Kettős és egyes évenkénti vedlés | |
| A hímeknek díszítményeikkel való kacérkodása | |
| Madarak | 72 |
| A nőstények választása | |
| Az udvarlás időtartama | |
| Nempárosodott madarak | |
| Szellemi tehetségek s a szép iránti ízlés | |
| A nőstényeknek előszeretete vagy ellenszenve bizonyos hímek iránt | |
| A madarak változékonysága | |
| A változások néha rögtön lépnek fel | |
| A változás törvényei | |
| A szemfoltok fejlődése | |
| A jellemek fokozatai | |
| A pávakakas, az Argusfácán és az Urosticte | |
| Madarak | 116 |
| Mi annak az oka, hogy némely fajnak csupán a hímjei, másoknak mindkét neme ragyogó színű | |
| A nemre korlátozott öröklés és ennek a különböző képződményekre s az élénk színű tollazatra való alkalmazása | |
| A násztollazatnak elvesztése télen | |
| Madarak | 141 |
| A fiatalkori tollazat mindkét nem felnőtt állapotban levő tollazatának jellemvonásaihoz viszonyítva | |
| Az esetek hat csoportja | |
| Közel rokon vagy egymást helyettesítő fajok hímjeinek nemi különbségei | |
| A nőstény veszi át a hím jellemvonásait | |
| A fiatalok tollazata összehasonlítva a felnőttek nyári és téli tollazatával | |
| A madarak szépségének az egész föld kerekségén való fokozódása | |
| Védőszínek | |
| Feltűnő színezetű madarak | |
| Az újdonság méltatása | |
| A madarakról szóló négy fejezet összefoglalása | |
| Az emlősök másodrendű nemi jellemvonásai | 186 |
| A harc törvénye | |
| Csupán a hímekre szorítkozó fegyverek | |
| A nőstények fegyverei hiányának oka | |
| Mindkét nemnél közös fegyverek, melyeket azonban eredetileg a hímek szereztek | |
| Ily fegyvereknek egyéb haszna | |
| A hímek tekintélyesebb nagysága | |
| Védőszerek | |
| Mindkét nem párosodás alkalmával tanusított felsőbbsége | |
| Az emlősök másodrendű nemi jellemvonásai | 214 |
| Hang | |
| A fókák különös nemi sajátságai | |
| Illat | |
| A szőr fejlődése | |
| A szőr és bőr színe | |
| Rendellenes eset, melyben a nőstény inkább díszített, mint a hím | |
| A színek a díszítmények a nemi kiválasztásnak következményei | |
| Védelmül szerzett színek | |
| A színek, habár mindkét nemnél közösek, gyakran mégis a nemi kiválasztás következményei | |
| A felnőtt emlősök foltjainak és sávjainak elenyészésa | |
| A négykezűek színei és díszítményei | |
| Összefoglalás | |
| A nemi kiválasztás az embernél és Befejezés | |
| Az ember másodrendű nemi jellemvonásai | 245 |
| A férfi és a nő közötti eltérések | |
| Ez eltéréseknek és néhány mindkét nemnél közös jellemvonásnak okai | |
| A versengés törvényei | |
| Különbségek az értelmi képességeket és a hangot illetőleg | |
| A szépség meghatározó befolyása az ember házasságánál | |
| A civilizálatlan népek előszeretete a cifraságok iránt | |
| Ezek ideálja a női szépségről | |
| Hajlandóságuk a természeti tulajdonságokat túlozni | |
| Az ember másodlagos nemi jellemvonásai | 279 |
| A nők folytonos kiválasztásának a hatásáról valamennyi fajtánál, a szépség különböző mértékeit illetőleg | |
| A nemi kiválasztást gátló okokról a civilizált és vad népeknél | |
| Az ősidők kedvező viszonyai a nemi kiválasztásra | |
| A nemi kiválasztás hatásának módjai az embernél | |
| Egyes vad törzsek asszonyairól, akiknek némileg módjukban van a férjeiket megválasztani | |
| A szőrözet hiánya a testen és a szakáll fejlődése | |
| A bőr színe | |
| Összefoglalás | |
| Általános összefoglalás és végkövetkeztetés | 304 |
| A legfőbb következtetés, hogy az ember valamely alsóbbrendű alaktól származott | |
| A fejlődés módjai | |
| Az ember genealógiája | |
| Szellemi és erkölcsi képességek | |
| Nemi kiválasztás | |
| Befejező megjegyzések | |
| Kiegészítő jegyzet. A nemi kiválasztásról a majmoknál | 321 |
Folytatás Microsoft-tal