| Dr. Malán Mihály: Az ősembertan mai eredményei és Darwin "Az ember származása" könyve | 5 |
| Az ember származása és a nemi kiválasztás | |
| Előszó a második kiadáshoz | 45 |
| Bevezetés | 47 |
| Az ember származása vagy eredete | |
| Az ember alsóbbrendű alakoktól való származásának bizonyítékai | 53 |
| Az ember eredetére vonatkozó bizonyítékok természete | |
| Az ember és az alsóbbrendű állatok homológ struktúrái | |
| A megegyezés különböző pontjai | |
| Fejlődés | |
| Csökevényes struktúrák, izmok, értékszervek, szőrzet, csontok, szaporodási szervek stb. | |
| A tények e három nagy csoportjának jelentősége az ember eredetét illetően | |
| Az ember valamely alsóbbrendű alakból való fejlődésének módja | 74 |
| Az emberi test és értelem változékonyságáról | |
| Öröklődés | |
| A változékonyság okai | |
| A változás törvényei azonosak az embernél és az alsóbbrendű állatoknál | |
| Az életfeltételek közvetlen hatásai | |
| A testrészek fokozott használatának és nemhasználatának hatásai | |
| Akadályozott fejlődés | |
| Visszaütés | |
| Korrelatív változások | |
| A szaporodás mértéke | |
| A szaporodás akadályai | |
| Természetes kiválasztás | |
| Az ember az egész föld leginkább uralkodó állata | |
| Testi felépítésének jelentősége | |
| Az okok, amelyek az ember felegyenesedett testtartásához vezettek | |
| Az ennek következtében létrejött strukturális elváltozások | |
| A szemfogak megkisebbedeése | |
| A koponya megnagyobbodása és alakjának megváltozása | |
| Csupaszság | |
| A farok hiánya | |
| Az ember védtelensége | |
| Az ember és az alsóbbrendű állatok szellemi képességeinek összehasonlítása | 114 |
| A legmagasabbrendű majom és a legalacsonyabbrendű vadember szellemi képességei között óriási különbség van | |
| Bizonyos ösztönök közösek | |
| Az indulatok | |
| Kíváncsiság | |
| Utánzás | |
| Figyelem | |
| Emlékezet | |
| Képzelet | |
| Értelem | |
| Fokozatos tökéletesedés | |
| Az állatok által használt eszközök és fegyverek | |
| Absztrahálás, öntudat | |
| Nyelv | |
| Szépérzék | |
| Az istenben és a szellemekben való hit, babonák | |
| Az ember és az alsóbbrendű állatok szellemi képességeinek összehasonlítása (folytatás) | 148 |
| Az erkölcsi érzék | |
| Alaptétel | |
| A társas állatok tulajdonságai | |
| A társas természet eredete | |
| Az ellentétes ösztönök harca | |
| Az ember társas állat | |
| A maradandóbb társas ösztönök legyőzik a kevésbé maradandó ösztönöket | |
| A vadember kizárólag a társas erényeket tartják tiszteletben | |
| A fejlődés későbbi szakaszában kialakult egyéni erények | |
| A közösség tagjainak véleménye a magatartást illetőleg igen fontos | |
| Erkölcsi hajlamok öröklődése | |
| Összefoglalás | |
| Az intellektuális és erkölcsi képességek fejlődése az ősi időkben és a civilizált korokban | 180 |
| Az intellektuális képességek fejlődése a természetes kiválasztás útján | |
| Az utánzás fontossága | |
| Társadalmi és erkölcsi tulajdonságok | |
| Fejlődésük ugyanannak a törzsnek a keretein belül | |
| A természetes kiválasztás hatása a civilizált nemzetekre | |
| Annak bizonyítékai, hogy a civilizált nemzetek egykor barbárok voltak | |
| Az ember rokonságáról és genealógiájáról | 200 |
| Az ember helye az állatok sorában | |
| A természetes rendszer genealógiája | |
| Csekély jelentőségű alkalmazkodási hajlamok | |
| Különféle kis hasonlatosságok az ember és a majmok között | |
| Az ember rangja a természetes rendszerben | |
| Az ember szülőhelye és kora | |
| A fosszilis összekötő láncszemek hiánya | |
| Az ember genealógiájának alacsonyabb fokai, elsősorban rokonságai, másodsorban testi felépítése alapján | |
| A gerincesek korai kétneműsége | |
| Következtetés | |
| Az ember fajtáiról | 221 |
| A sajátos jellegek természete és értéke | |
| Alkalmazásuk az ember fajtáira | |
| Érvek annak alátámasztására és az ellen, hogy az úgynevezett emberfajtákat mint külön fajokat osztályozzuk | |
| Alfajok | |
| Monogenisták és poligenisták | |
| A jellegek konvergenciája | |
| Az ember legkülönbözőbb fajtái között testi és szellemi hasonlóságok megegyezésének számos pontja | |
| Az ember állapota akkor, amikor először terjedt el a Földön | |
| Valamennyi fajta nem származik egyetlen pártól | |
| Egyes fajták kihalása | |
| A fajták kialakulása | |
| A keresztezés hatásai | |
| Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása | |
| A természetes kiválasztás csekély vagy nemlétező hatása | |
| A nemi kiválasztás | |
| A nemi kiválasztás | |
| A nemi kiválasztás alapelvei | 265 |
| Másodlagos nemi jellegek | |
| Nemi kiválasztás | |
| A hatás módja | |
| A hímek túlsúlya | |
| Poligámia | |
| A nemi kiválasztás útján általában csak a hím módosul | |
| A hím nemi gerjedelme | |
| A hím változékonysága | |
| A nőstények választanak | |
| A nemi kiválasztás és természtes kiválasztás összehasonlítása | |
| Öröklés a megfelelő életkorra, az év megfelelő szakaszaira és az egyik nemre korlátozott módon | |
| Az öröklés különböző formáinak kapcsolatai | |
| Miért nem módosítja a nemi kiválasztás az egyik nemet és a fiatalokat? | |
| További adatok a nemek arányáról az egész állatvilágban | |
| A nemek aránya a természetes kiválasztás viszonylatában | |
| Másodlagos nemi bélyegek az állatvilág alacsonyabb osztályaiban | 318 |
| A legalacsonyabb osztályokban ezek a bélyegek hiányoznak | |
| Ragyogó színek | |
| Mollusca | |
| Anneida | |
| Crustacea | |
| A másodlagos nemi bélyegek erősen fejlettek | |
| Dimorfizmus | |
| Színek | |
| Az érettség előtt ki nem fejlődő bélyegek | |
| Pókok | |
| Nemi színeik | |
| A hímek cirpelése | |
| Myriapoda | |
| A rovarok másodlagos nemi jellegei | 333 |
| A hímeknek a nőstény megadásra szolgáló különféle képződményei | |
| Ismeretlen jelentőségű különbségek a hím és a nöstény között | |
| Nagyságbeli különbség a két nem között | |
| Thysanura | |
| Diptera | |
| Hemiptera | |
| Homoptera | |
| Csak a hímek képesek hangot adni | |
| Orthoptera | |
| A hímek hangadó szervei s ezek nagyfokú szerkezeti eltérései | |
| Harciasság | |
| Színek | |
| Neuroptera | |
| A színezetben megnyilvánuló nemi különbségek | |
| Hymenoptera | |
| Harciasság és színek | |
| Coleoptera | |
| Színek | |
| Látszólag csak díszként szolgáló nagy szavak | |
| Harcok | |
| A cirpelőszervek rendesen mindkét nemen előfordulnak | |
| Rovarok (Folytatás) - A Lepidopterák rendje (Nappali és egyéb lepkék) | 365 |
| A nappali lepkék udvarlása | |
| Harcaik | |
| Ketyegő zörejek | |
| A két nem színezete azonos, vagy a hímé ragyogóbb | |
| Példák | |
| Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei | |
| Védelemhez alkalmazkodott színek | |
| Az éjjeli lepkék színei | |
| Kelletés | |
| A Lepidopterák megfigyelőképessége | |
| Változékonyság | |
| A hímek és nőstények színezete közötti különbségek okai | |
| Mimikri, a nőstény lepkék ragyogóbb színűek, mint a hímek | |
| A hernyók élénk színei | |
| Összefoglalás és a rovarok másodlagos nemi jellegeire vonatkozó megjegyzések | |
| A madarak és rovarok összehasonlítása | |
| A halak; kétéltűek és hüllők másodlagos nemi jellegei | 389 |
| Halak: a hímek udvarlása és harca | |
| A nőstények nagyobb termete | |
| A hímek élénkebb színei és díszítő függelékei; más különös jellegek | |
| Színek és függelékek, amelyeket a hímek kizárólag a párzási időszakban vesznek fel | |
| Halak, amelyeknek mindkét neme élénk színű | |
| Védőszínek | |
| A nőstény kevésbé feltűnő színei nem magyarázhatók a védelem elvével | |
| Fészket építő s a petékről és a kicsinyekről gondoskodó hím halak | |
| Kétéltűek: A két nem színe és szervezete közötti különbségek | |
| Hangszervek | |
| Hüllők | |
| Teknősök | |
| Krokodilok | |
| Kígyók: színük néhány esetben védelmül szolgál | |
| Gyíkok, harcaik | |
| Díszítő függelékek | |
| Furcsa különbségek a két nem szervezete között | |
| Színek | |
| A nemi különbségek csaknem olyan jelentősek, mint a madaraknál | |
| A madarak másodlagos nemi jellegei | 416 |
| Nemi különbségek | |
| A harc törvénye | |
| Különleges fegyverek | |
| Hangadó szervek | |
| Hangszeres zene | |
| Szerelmi taglejtések és táncok | |
| Időleges és állandó díszítmények | |
| Évenkénti kettős és egyszeri vedlés | |
| A hímek kérkedése díszítményeikkel | |
| Madarak (Folytatás) | 462 |
| A nőstények általi választás | |
| Az udvarlás időtartama | |
| Nem párosodó madarak | |
| Értelmi képességek és szépérzék | |
| A nőstényeknek bizonyos hímek iránti előszeretete vagy ellenszerve | |
| A madarak változékonysága | |
| A változások néha hirtelenek | |
| A változás törvényei | |
| Az ocellusok alakulása | |
| A jellegek fokozatai | |
| A páva, az Argus-fácán és Urosticte esete | |
| Madarak (Folytatás) | 503 |
| Annak magyarázata, hogy némely fajnak miért csupán a hímjei, más fajnak pedig mindkét neme élénk színű | |
| A nemre korlátozott öröklődés és alkalmazása a különféle képződményekre és a ragyogó tollazatra | |
| A fészekrakás és a színezet összefüggéseiről | |
| A násztollazat elvesztése télen | |
| Madarak (Befejezés) | 523 |
| A fiatalkori tollazat mindkét nem érettkori tollazatának jellegéhez viszonyítva | |
| Az esetek hat csoportja | |
| A közelrokon vagy reprezentatív fajok hímjeinek nemi különbségei | |
| A nőstények a hímek jellegzetességeit veszik fel | |
| A fiatalok tollazata a kifejlett madarak téli és nyári tollazatához viszonyítva | |
| A madarak szépségének fokozódása az egész világon | |
| Védőszínek | |
| Feltűnő színezetű madarak | |
| Az újdonság méltánylása | |
| A madarakkal foglalkozó négy fejezet összefoglalása | |
| Az emlősök másodlagos nemi jellegei | 559 |
| A harc törvénye | |
| A hímek sajátos fegyverei | |
| A nőstények fegyvertelenségének oka | |
| A két nem közös, de eredetileg a hímen kifejlődött fegyverei | |
| Az ilyen fegyverek más használása | |
| Óriási fontosságuk | |
| A hím nagyobb alakja | |
| A védekezés módjai | |
| A négylábúak párosodásakor mindkét nem részéről mutatkozó vonzalom | |
| Az emlősök másodlagos nemi jellegei (Folytatás) | 584 |
| Hang | |
| A fókák figyelemre méltó nemi sajátosságai | |
| Szag | |
| A szőrzet fejlődése | |
| A szőr és a bőr színe | |
| Rendellenes esetek, amikor a nőstény díszesebb, mint a hím | |
| A szín és a díszítés a nemi kiválsztás eredménye | |
| A színek a védelem szolgálatában | |
| A szín, noha mindkét nemnél közös, gyakran mégis a nemi kiválasztás eredménye | |
| A kifejlett emlősök foltjainak és csíkjainak eltűnése | |
| A majmok színe és díszei | |
| Összefoglalás | |
| A nemi kiválasztás hatása az emberre vonatkoztatva | |
| Az ember másodlagos nemi jellegei | 615 |
| Különbségek a férfi és nő között | |
| Az ilyen különbségek és bizonyos, mindkét nemnél, közös jellegek okai | |
| A harc törvénye | |
| Eltérések a szellemi képességekben és hangban | |
| A szépség hatása az emberek házasságára | |
| A vad népek előszeretete az ékesség iránt | |
| Elképzelésük a női szépségről | |
| Hajlam minden természetes adottság túlzott kifejlesztésére | |
| Az ember másodlagos nemi jellegei (Folytatás) | 644 |
| A nők másodlagos kiválasztásának hatásáról a különféle emberfajták eltérő szépségideálja szerint | |
| A nemi kiválasztást gátló okokról a civilizált és vad népeknél | |
| A nemi kiválasztásra kedvező feltételek az őserdőben | |
| A nemi kiválasztás hatásának módjáról az emberiségnél | |
| A vad törzsek asszonyainak bizonyos fokig lehetőségük van férjüket megválasztani | |
| A szőrzet hiánya a testen és a szakáll fejlődése | |
| A bőr színe | |
| Összefoglalás | |
| Általános összefoglalás és végkövetkeztetés | 666 |
| Legfontosabb következtetés: az ember alsóbbrendű alakoktól származik | |
| A fejlődés módja | |
| Az ember genealógiája | |
| Értelmi és erkölcsi képességek | |
| A nemi kiválasztás | |
| Befejező megjegyzések | |
| Kiegészítő jegyzetek | 681 |
| A nemi kiválasztás hatása a majmokra | |
| Életrajzi-lexikon | 687 |
| A szövegben szereplő nevesebb tudósok és más személyiségek életrajzi adatai | |
| Magyarázó szótár | 709 |
| Név- és tárgymutató | 805 |