Az ember és világa

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz VI
Előszó VII-XX
Bevezetés.
Az ismeretelmélet hivatása a philosophiában 1
A philosophia főproblémája a magyarázat 1
A philos, empirismus (Comte, Spencer, Spir) 3
Metaphysikai magyarázati módok 5
A fordulat a lélektani igazolásban s a kriticismus 7
Mi az ismereti tárgy? 9
A realismus antonomiája 10
A subj. idealismus 11
A subjectivismus megtoldása 11
A tárgyas igazság lényege és kriteriuma 15
A létezési mechanismus 17
Az ismerési mechanismus 18
A tapasztalati ismeret jellemzője 21
Az apriori synthetikus itéletek természete s végső alapja 22
A magyarázat problemája s megfejtése 26
Az elmélet próbája constructio utján 28
Rokon elméletek. Berkeley, Spir, Fichte 29
A philos. problemák köre s a magyarázat határai 31
A módszer kulcsa s jellemzése 33
A rendszer szerkesztési módja s a rendszer vázlata 35
1-ső könyv. A létezési mechanismus.
A könyv tárgya s elosztása 41
1-ső Szakasz. Az oki viszony.
Az oki viszony, mint az ismeret alapfeltétele 43
Az oki viszony tapasztalati egyetemessége 43
Az oktörvényt a szemléletből nem vonjuk el; ez értelmi pótlék 44
Az oki viszony hatása a tárgyas képekre 43
Az oktörvény történelme Humeig 47
Hume és Kant 48
Az oktörvény alapja; oktörvény és reflextörvény 51
Az oki viszony állitása a tárgyas képek közt 55
Szemléleti s értelmi vonás az oki viszonyban 55
Az ok és okozat megkülömböztetője 56
Az ok fajai. Viszony indok és szülő ok közt 58
Az okok és okozatok közti viszony 61
Az oktörvény obj. érvényességének értelme 64
Az ok tétovázása és az együttes tényezők 68
Az ismerési ok elve. Az oksor végtelensége 68
2-dik Szakasz. A tér.
A szemlélés tünemény 71
A tér mint a tárgy egyetemes formája 72
A tér szemléleti tulajdonságai 74
A tér mint valóság (realismus) 76
A tér mint tulajdonság 77
A tér mint elvont foglalom 79
A tér mint alanyi forma 81
A tér mint forma és szemlélet 83
A tér mint szellemi tényező s ennek képe 83
A tudat és tér azonossága 86
A térdagadás 88
A tér tulajdonságainak levezetése 91
A tér tapasztalati szükségessége s valóságának értelme 91
A mértani szükségképeniség alapja 93
3-dik Szakasz. Az idő.
Az idő szükségképenisége s ténylegessége 98
Az idő keletkezésének feltételei: többség, mozgás, egy állandó s ennek korlátoltsága 99
Az idő tulajdonságai 101
Az idő mint tárgyi tulajdonság (materialistikus felfogás) 104
Az idő mint való létező (realistikus felfogás) 107
Az idő mint képeinktől elvont egymásutániság sora 107
Kisérleti kimutatása annak, hogy az idő sem a külső, sem a belső mozgásnak képe nem lehet 109
Az idő mint alanyi functio 110
Az idő mérése 116
Az időmérték befolyása a világkép szerkesztésére 118
Az idő viszonya a számmal 119
2-dik könyv. Az ismerő mechanismus functiói.
Az ismertő mechanismus tényezői 124
1-ső Szakasz. A cselekvés formái.
A cselekvés mint ismerési alapfogalom 126
A cselekvés jelentése a változásban rejlik 127
Az öntudat változásának jelentése 128
A realis változás logikai ellenmondásai 131
A realis változás szemléleti (tér- és időbeli) nehézségei 133
A változás ellenmondásainak összefoglalása. megfejtési kisérletek általában 135
Első megfejtés: az absolut változás a való 135
2-ik megfejtés: a változás csak látszat. 3-ik megfejtés változás és állandó van 137
A változás megfejtése 141
A változás nehézségeinek megszüntetése 143
A sokjelzőjű tárgy változása. Következmények 145
A változás fajai. A mozgás 148
A mozgás nehézségei 152
A mozgás nehézségei 152
A mozgás lefolyásának nehézségei 154
A nehézségek forrása s megszüntetése 155
Következmények 159
2-dik Szakasz. A lényeg és módusalatai.
Elosztás 163
1-ső Fejezet. A lényeg formaisága.
A lényeg szükségképenisége 165
A lényeg további meghatározásai 165
A lényeg ellenmondásai 167
A lényeg külömböző felfogásai 169
Az egyes és az egyetemes lényeg 172
Az egyen és az egyetemes lényeg complicatiója a lényeg abstract ellenmondásaival 175
Hegel tana és a megoldás előzményei 179
A lényeg tulajdonságainak levezetése 181
Összefoglalás és következmények 187
2-ik Fejezet. A lényeg mivolta (essentia).
Külömbség a lényeg és mivolta között. Az utóbbinak szükséges tulajdonságai 189
A tiszta anyag dialektikája 190
Az anyag az erőre utal. Az anyag és erő általános dialektikája 192
Az anyag és erő részletes dialektikája 195
Atomismus (materialismus) és dynamismus 201
Az anyag és erő jelentésének kimutatása 208
Az erő mint lényeg s a pisitiv ismeret 212
Az erő mint szellemi lényeg 218
A szellem mint functiók szervezete 222
3-dik Szakasz. A valóság és a cél.
A lényeg mint ösztön 228
A valóság mint szervezet vagy öntét 230
A célszerűség rendes alakjai; belső célszerűség 234
A külső célszerűség 240
A cél problemája s megoldásai 242
A cél fogalmának subiectivistikus magyarázata 248
Eredmény s positiv feladatok 254
4-dik Szakasz. Összefoglalás.
A központi problema s a többi problemáknak körülötte való csoportosulása 264
A valóság feltételeinek logikai értelme (ismeretelméleti szerepe) s azok fajai 263
Az okilag rendezett világ 270
A térben és időben rendezett világ 273
A változó és mozgó világ 274
A lényeges világ 276
Az anyagi és erős világ 278
A szellem és a cél 280
A kategoriák 283

Témakörök