Előszó
Földünk égitest, az emberiség lakóhelye, közel gömbalakú és - Kopernikusz óta tudjuk - a Nap körül kering.
Az ember évezredek alatt fokozatosan megismerte lakóhelyét, a földet és a világegyetem...
Tovább
Előszó
Földünk égitest, az emberiség lakóhelye, közel gömbalakú és - Kopernikusz óta tudjuk - a Nap körül kering.
Az ember évezredek alatt fokozatosan megismerte lakóhelyét, a földet és a világegyetem egy részét, miközben szerszámokat, fegyvereket talált fel, civilizációt fejlesztett ki.
A világról alkotott képünkhöz tartozik közeli és távolabbi környezetünk méreteinek, mozgásainak ismerete is. Tömegek, térfogatok, hőmérsékletek, irányok és még sok más érték összehasonlítása fontos szellemi tevékenység, hiszen a javak cseréje, a mezőgazdaság, ipar, építkezés, hadviselés stb. nem nélkülözheti.
Az ember a világot az optikai eszközök feltalálásáig csupán szabad szemmel vizsgálhatta. Súlyok, távolságok összehasonlítására azonban már igen régen szellemes és aránylag egyszerű eszközöket készített. Sokezer éves pl. a mérleg, amellyel a megmérendő tárgy tömegét a mérősúly tömegével hasonlította össze. Bonyolultabb adottságok és jelenségek (fény, gőznyomás, hőmérséklet, elektromos mennyiségek, terület, szög, stb.) mérésére egyre több finomabb, speciálisabb eszközt: műszert kellett kifejleszteni. A műszerek azután kiterjesztették az ember érzékelő képességét, segítségükkel olyan jelenségeket is megfigyelhetett, mérhetett, amelyek a közvetlen szemlélet és tapasztalás körén kívül esnek.
Vissza