Az ember eredése | |
Vélemények az ember eredéséről | 1 |
Anaximander | |
Schubert | |
Oken | |
Kant | |
Lamark | |
Darwin | |
Wallace | |
Straus | |
Lyell | |
Vogt | |
Lombroso | |
Cotta | |
Kohn | |
Häckel | |
Pfleiderer | |
Perty | |
Gerland | |
Fechner | |
Az őskorú ember csontváza | 10 |
Testi nagyság | |
Koponya | |
Arc s a prognathismus és orthognathismus | |
Majomhasonlóságúnak tartott koponyák | |
Neander s Engis koponyák | |
Naulette s Moulin Quignonnál lelt állkapcsok | |
Koponya nagyság az ősembernél | |
Kardlapú lábszárúság | |
Az érdes vonal | |
Az őskorú ember semmi közeledést nem tanusít a majom alakhoz | |
Az őskorú ember valódi ember | |
Az őskorú ember szellemi tekintetben | 23 |
Foglalkozása | |
Eszközei | |
Főzés | |
Edények | |
Rajzolás | |
Zene | |
A nők piperéje | |
Ruházat | |
Háziállatok | |
Kereskedés | |
Hajózás | |
Temetőhelyek | |
Vallás | |
Túlvilági lét hite | |
Gyógyászat | |
Az élő ember | 27 |
A kisfejűség | |
Vogt szerint a kisfejű majom s ember köt álló lény | |
A kisfejű nem képes tenyészni, sem magára hagyatva megélni | |
A kisfejűség nem visszaképződés | |
A kisfejű agyvelejének nagy különbözése a majométól | |
A kisfejűség kóros állapot | |
Az ember s majom bonctani hasonlítása | 31 |
A majom négy, az ember két kezű | |
A majom s ember alsó végtagjának különbözése | |
A lábhüvelyk | |
A végtagok hosszúsága egymáshoz s a testhez hasonlítva | |
A medence | |
A csigolyák | |
A mellcsont | |
A comb és ikra | |
A decidua | |
Az ember s majomkoponya általános nagysága | |
A koponya nyakszirti része | |
A koponya felülete | |
Az alsó nagy lik | |
A koponya helyzete | |
Az arc ember s majomnál | |
Majomhomlok, orr | |
A járomív | |
A fogak | |
Az ikcsonti szög | |
Az arcszög | |
Az ember s majom agyvelő | |
Ennek súlya, fejlődése s belső berendezése | |
A majom agy nem növekszik | |
Majomhoz hajló képződmények | |
Farkos ember | |
Négerek majomjellegei: a nagy lik fekvése, medencealkat, lúdláb | |
A néger végtagjai | |
Az ember s majom szellemileg tekintve | 50 |
Az ember s majom értelem | |
Erkölcs | |
Vallás | |
Magasztos érzete | |
Általános fogalmak | |
A majom társadalmi helyzete | |
A beszéd képesség | |
Az ember s állat szellemi különbözése nem fokbeli, hanem milyenségi | |
Az ember állati eredése | 56 |
Az állati eredés, tekintve a testet és a szellemet, képtelenség | |
A majom s ember testi fejlődése megfordított irányban halad | |
Nem képzelhető ok, amely a majmot emberrélevésre vezethette volna | |
A természettudomány jelszava az ember eredését illetőleg: Ignoramus | |
Az emberi nem faji egysége | |
Testi szempontból | |
Faji egység vagy többség | 61 |
Testi hasonlóságok | 63 |
Az emberiség általános hasonlósága | |
A legkülönbözőbb népek találkozása | |
A testi szépség általános | |
A színbeli különféleség általános és nincs fajtához kötve | |
A koponya nagysága mindenütt egyenlő | |
Hosszú, rövid, keskeny, széles fej mindenütt | |
A prognathismus általános | |
A Camper-féle arcszög értéktelen | |
Egymást keresztező koponyabeosztások | |
A hajazat, a haj átmetszete, szine | |
Nincs fajtajelleg | |
A testi különbözések okai | 82 |
Perty, Agassiz, Nott s Gliddon szerint a fajták külön eredtek | |
Az egyiptomi emlékek rajzai | |
Az állatok alakját klima, táplálék, talaj képes maradandólag átváltoztatni | |
Ugyanezt eredményezi a véletlen sérülés | |
Ezen okok befolyásolják a szőrmez minőségét | |
Ugyanez okok folytán változik az ember is | |
A bőr alkata mindenütt ugyanaz | |
A klima befolyása az egész testi szervezetre | |
Uj fajták Amerikában | |
A klima, az életmód befolyása Amerikában az angolok, németek és négerekre | |
A klima befolyása a testi nagyságra | |
A nyomor, talajminőség, foglalkozás befolyása | |
Kórok, esetleges sajátságok öröklése | |
A bőrszinének,a hajzatnak gyors változása | |
A bőr különféle szinének okai | |
A fajegység | 94 |
Mi a faj? | |
Morton, Agassiz, Schleiden, Lamark, Burmeister, Giebel, Häcker, Cuvier, Buffon, Decandolle, Quatrefages, Vogt meghatározásai | |
Darwin meghatározása | |
A basztardok a faji határán kívül állnak | |
Az emberiség különböző alakjai egymás közt s utódaikban korlátlanúl termékenyek | |
Faj egység | |
A természetnépek kihalása | |
Ennek oka Häckel, Lubbock s mások szerint a szervezet hiányossága, s alsóbbrendű fajbeliség | |
A természetnépek kihalása | 99 |
A kihalás oka Reclus szerint | |
A fehér ember aljas elbánása a szinesekkel | |
Rendszeres kiirtás | |
Mérgezés | |
Irtó háborúk | |
Rabszolgafogás | |
A fehérek által bevitt kórok, romboló szenvedélyek, prostitutio | |
A természetembernél élelemhiány | |
Hazátlanság | |
Elnyomatás | |
Életuntság | |
Kétségbeesés | |
Öngyilkosság | |
Az emberi nem egységes szellemi tekintetben | |
A vad- és félművelt népek kulturája | 111 |
A kultúra föltételei | |
A szellemi műveltség Ausztráliában, Melanéziában és Polinéziában | |
Amerikai indián kulturállamai, Mexikó és Peru | |
Szellemi müveltség az irokézek, krikek, cherokek, sokták és az eszkimóknál | |
Ázsiában Szumatrán a battkánál, Yesso szigetén az ajnóknál, az Andaman szigeteken a mincopiknál, Ceylonban a veddáknál | |
A fehérek szellemi alacsonysága | |
Az emberi nem szellemi egysége | |
A természetnépek bűnei | |
Szülegyilkolás | |
Az öregek elevenen eltemetése | |
Özvegy nők megölése | |
Gyermekgyilkolás | |
Emberevés | |
E bűnök indokai | |
A nő helyzete a vad népeknél | |
Ivási kór | |
Szeméremérzet | |
Ugyane bűnök a fehéreknél | |
Társadalmi szokások s intézmények találkozása | |
Kormányzat | |
Magánbirtok | |
Nőrablás | |
Vérrokonok házassága | |
Sokférjűség | |
Koponyaalakítás | |
A gyermek nemzetisége a női ágon | |
A férj gyermekágy fekvése | |
Gyermekjáték | |
Tisztulási törvény | |
Vérszerződések | |
Halottak etetése | |
Földevés | |
Tabu törvény | |
Tánc vallásos szokás | |
Dal és refarin | |
Babonák | |
Fegyverek | |
Vadászat | |
Kősirok | |
Építkezés | |
Tüz ismerete | |
A természetnépek vallása | |
Szellemi lények hite mindenütt | |
Vallásnélküli népek felfedezése | |
E felfedezések okai | |
Rosz szellemek s varázslat hite s e hitnek jelentősége | |
Vallás Ausztráliában, Melanéziában, a maoriknál, Mikronéziában, busmann s hottentottáknál, az öszes néger törzseknél, tüzföldieknél, indiánoknál | |
Dél- és Éjszakamerikában, eszkimóknál, Ázsia kultúrnépeinél, tódáknál, mincopiknál, battáknál, ajnóknál | |
Vallásnélküli nép nincs | |
Az emberiség nyelvi szempontból | |
A beszéd az ember kizárólagos tulajdona | |
Hány nyelv van? | |
A nyelvek csoportosítása | |
A nyelv különfélesége szükségképi | |
A nyelvek elváltozásának és különféleségének okai | |
Miképen változik a nyelv? | |
A nyelvrokonságot mi állapítja meg? | |
A világ összes nyelvei három törzsbe vonhatók össze | |
E három törzsnek találkozásai | |
Minden irányú érintkezés és rokonság | |
Egy ősi nyelv | |
Az emberiség egy fajt képez | |
Az emberiség egyetlen törzsből származik | |
Az emberiség bölcsője | |
Vándorlások lehetősége | |
Vándorlások minden irányban Középázsiából | |
Meghonosulás | |
A vele összekötött nehézségek | |
A meghonosulás ténye | |
Az ember kora | |
Vélemények az ember koráról | |
Az embernek igen csekély kora | |
Az embernek igen nagy kora | |
A sz . irás tana az ember koráról | |
A sz. irás különféle számadatai | |
A keresztény tudósok különféle számításai | |
A sz. irási nemzetségtáblák hézagosak | |
A bibliában nincs chronologia | |
A sz. irás nem gátol abban, hogy az ember korát nagyra tegyük | |
A régi népek időszámításai | |
A chaldeusok, hinduk, chinaiak, egyiptomiak időszámítása | |
Manetho táblái | |
Az egyiptomi dynastiák | |
Egyiptom nagy régisége | |
Közvetkezmény az ember korára vonatkozólag | |
Az ember kora tekintettel a geologiára | |
Földünk őstörténetének vázlatos ismertetése | |
Földünk mely korszakában lép föl az ember? | |
Scheuchzer, Bocizio, Bourgeois, Mortillet, Desnoyers, Capellini, Frass | |
Az ember első nyomai a jégkor végén találtatnak | |
A jégkor nem sok idővel áll mögöttünk | |
Az ember által használt eszközök | |
Kő, bronz, vaskor | |
E korok számokkal kifejezve | |
E felosztás értéke | |
A kő- és vaseszközök együttes használata | |
Egyiptomban, Arabiában, Chinában, Assyriában, a görögöknél, a hinduknál, a földközi tenger vidékén | |
Afrika | |
Amerika | |
Simított, nem simított kőeszközök | |
Kőeszközök a germánoknál, a merovingi korban | |
Kőeszközök bronz- és vaseszközökkel együtt | |
Európában kőeszközök a legujabb korig | |
A kő, bronz, és vaskor, mint a kultura fejlődési korai nem léteztek | |
Az ember által használt eszközökből az embernek nem nagy kora következik | |
Az emberrel együtt élő állatok | |
Az ember együtt élt a mammuth, iram s barlangi medvével | |
Ezen állatok után megnevezett korok | |
A kihalt állatok nem külön korokban, hanem együtt éltek | |
Ezen állatok kihalása nem áll távol | |
Történeti időben kihalt állatok | |
A kihalt állatok nem engedik az ember korát messze visszavetnünk | |
Az ember őslakóhelyei | |
A barlangok lakottsága napjainkig tart | |
Az iszappal, törmelékkel, és csepegő kővel bevont maradványok | |
Ezek nagy kora | |
Az iszap és törmelék gyors felhalmozódása | |
A csepegőkő gyors növése | |
A leletek ifjusága | |
A tengerparton lakók | |
Konyhahulladékok hajdan és jelenben | |
Fenyő, tölgy, bikk korszak | |
Valamely vidék flórája gyorsan megváltozik | |
A turfa gyors növése | |
A konyhahulladékok kora nem nagy | |
Cölöpépületek | |
Ezek kora | |
Cölöpépület történeti időben | |
A jelenben | |
A cölöpönlakók kereskedése a földközi tenger vidékével, Egyiptommal | |
Koruk a kereszténységet nem sokkal előzi meg | |
Folyampartok s hordalékok leletei | |
Azok kora számokban kifejezve | |
A Somme völgy | |
Missisippi deltája | |
Nilus áradmánya | |
Tinniére kúpja | |
Az ezekre alapított időszámítások tarthatatlansága | |
Nem alkalmasak az ember nagy korának bebizonyítására | |
Az ember korának közelebbi meghatározása | |