Az ember-élettan alapvonalai tekintettel az egészségügyre I-II.

Tartalom

I. kötet
ÁLTALÁNOS ÉLETTAN.
Az állati sejt élettana.
1. Fejezet. A sejt alakja, keletkezése és átalakulása.
A sejt vázlata 3
A sejtelmélet átalakulása 6
A pete-sejt 8
Összehasonlító boncztani adatok 9
A sejt keletkezése 11
A pete barázdálási folyamata 14
Összehasonlító élettani adatok 15
A sejtalakok átidomulása 17
A szövetek keletkezése 20
Összehasonlító adatok a peték barázdálására nézve 22
A kötanyagok szövetei 23
Kifejlődéstörténeti és összehasonlító boncztani adatok 28
Tengéleti szövetek 29
Vér- és irhahámszövet 29
Kifejlődéstörténeti és összehasonlító boncztani adatok 31
Mirigyszövet 31
Kifejlődéstörténeti és összehasonlító boncztani adatok 33
Állatéleti szövetek:
Izmok 34
Kifejlődéstörténeti és összehasonlító boncztani adatok 35
Idegszövet 36
Kifejlődéstörténeti adatok 38
Összehasonlító boncztani adatok 39
A szervek keletkezése 39
2. Fejezet. A sejt vegytana.
A szerves anyagok elemi összetétele 50
A növényi és állati sejt vegyműködése 53
A növény sejt 55
Az állati sejt 60
Az állati test alkatrészei:
Fehérnye-anyagok (Albuminate) 63
A fehérnye-összetételnek terményei 67
A fehérnye visszafejlődési átalakulásának terményei 68
I. Fehérnyeszármazékok. Albuminoidek 68
II. Szerves légenymentes savak 71
III. Alkoholfélék 72
IV. Aetherfélék 74
V. Légköneg-(Ammoniak-)származékok és ezeknek vegyei 74
1. Ismeretes szerkezetűek.
VI. Légköneg-(Ammoniak-)származékok és ezeknek vegyei 79
2. Ismeretlen szerkezetűek.
VII. Az állati festanyagok 80
A vegyi folyamatok minden sejtben sajátlagos különbözőségeket mutatnak 82
A szervetlen sejtanyagok működései 83
A sejtek és a pete górcsői vegytana és vegyi életműködései 84
A halak és hüllők petéi 89
3. Fejezet, A sejt természettana.
Az erő fenntartásának törvényéről 90
A táplálkozási törvények az erő fenntartásának törvényén alapulnak 98
Az állati szervezet működései az anyagcserén alapulnak 105
Erőművi munkaképzés a sejtek összhuzékonysága által, csillósejtek 108
Az ősképle összhuzékonyságának föltételei 111
A csillósejtek mozgása 113
Összehasonlító boncztani adatok 115
Szervült képletek tömecs-szerkezete 115
Viz-átömlés (Hydrodiffusio), oldódás, átszivárlás (Endosmose) 119
A gázok átömlése és fölszivatása (elnyeletése) a szervezetben 129
Az erők kölcsönös hatása a szervezetben 132
A sejt halála 136
Az állati szervezet erőműgépet képvisel 139
RÉSZLETES ÉLETTAN.
I. Az anyagcsere élettana.
I. A TÁPLÁLKOZÁS.
4. Fejezet. A tápszerek.
A tápszer fogalma 145
A viz 145
Egészségtani észrevételek 147
Vegytani módszerek 152
A tej 152
Egészségtani észrevételek 159
A tejnek önszerü elváltozásai 160
Tejhamisítás, Tej-elemzési módszerek 160
A tejnek tápszerekké való műleges elváltoztatásai 162
Adatok a tejmirigy kifejlődéstörténetéhez 162
A tejmirigyre vonatkozó összehasonlító boncztani adatok 163
A hús 164
Különböző gerinczes állatok húsa 165
Egészségtani fejtegetések I. 166
Húskészítmények 168
Egészségtani fejtegetések II. 171
Hús-vizsgálati adatok 172
A gabona és más növényi tápszerek 173
Vegyi összetételök 173
Liszt, hüvelyes vetemények 174
Adatok az orvosi lisztvizsgálathoz 174
Növénysajt 174
A burgonya 175
Egészségtani fejtegetések 176
Kenyér 176
Keményítő, kemnye, czukor, gyümölcs 177
Zöld főzelékek 178
A növényi tápszerek önszerü elváltozásai 179
A tápszerekhez elegyített fém-anyagok. - Főző-edények 180
Az élv-szerek 182
Hamisítások 187
5. Fejezet. A táplálkozás törvényei.
Mi táplálékony? 188
A tápanyagok jelentősége 192
Adatok a táplálkozás tanának kifejlődéséhez 193
A szervek moztani (dynamicus) egyensúlya 202
Az anyagcsere törvényei 204
A szervek működési váltakozása 207
Az ízlelési és szaglási érzék. A vérten végbemenő elégés 208
Forgalomban levő és a szervekben tartalmazott fehérnye 209
Hústáplálék 211
Éhezési állapot 213
Éhezési kisérlet 215
Zsirtáplálék 216
Czukorral, keményítővel és enyvvel eszközlött táplálkozás 217
Szervetlen anyagok és az izom-munka befolyása a táplálkozásra 220
Lázas állapotban mutatkozó nedváram 221
A táplálék mennyisége 222
Különböző táplálkozási módok 224
Néptáplálkozás 226
A hadseregek élelmezése 228
Élelmezés intézetekben és családoknál 232
Börtönök 232
A táplálkozási mód mint kór-ok. A szegények táplálkozása 233
Kövérség (elhizottság) és soványság 235
A betegek tápláléka 236
Életkor és táplálkozás 237
Alsóbbrendű állatok tápláléka 238
Táplálék-szükséglet, éhség, szomj 238
Vizsgálati módszer 241
6. Fejezet. A tápanyagoknak elváltozásai a szájüregben.
Az emésztés általában 246
Áttekintés az emésztési szervek szerkezete fölött 248
A szájüreg nyákhártyájának és mirigyeinek boncztana 249
A nyálmirigyek elválasztása 252
A nyálmirigy idegek izgatása 254
A nyálnak alkatrészei és mennyisége 256
A nyál élettani hatásai 260
Adatok az emésztés-tan történelmi kifejlődéséhez 261
Adatok a szájüreg mirigyeinek kifejlődéstörténetéhez 262
Összehasonlító boncztani és élettani adatok 263
A nyál kóros elváltozásai 264
7. Fejezet. Az emésztési folyamat a gyomorban.
Garat és bárzsing 266
Összehasonlító boncz- és élettani adatok 266
A gyomor, a gyomor nyákhártyája 267
Idegbefolyás a gyomorelválasztásra 269
A gyomor váladéka 270
Az emésznye és a Peptonok 272
A gyomornedv savának keletkezése 274
A gyomor önfelemésztéséről 274
A gyomoremésztést elősegítő folyamatok. Tápkeverék (Chymus) 275
Gyomor-gázok 277
Egészségtani fejtegetések. - Emészthetőség 278
Adatok a gyomor- és bélnyákhártya kifejlődéstörténetéhez 280
Összehasonlító boncz- és élettani adatok a gyomoremésztésre nézve 280
Adatok az emésztés-tan történelmi kifejlődéséhez 282
Adatok a gyomor-bennék orvosi vizsgálatához 286
8. Fejezet. Emésztési folyamatok a bélcsatornában.
A vékonybél képviseli a főemésztési szervet 288
A bélcsatorna nyákhártyája és a bélnedv 289
A bélnedvre vonatkozó történelmi adatok 291
Összehasonlító boncztani adatok 292
A hasnyálmirigy 293
A hasnyál 294
A hasnyál hatása 296
Történelmi észrevételek. Kifejlődéstörténeti adatok 298
Összehasonlító boncztani adatok. Adatok az orvosi vizsgálathoz 299
A máj 299
A májsejtek vegyi alkatrészei 303
Hugyanyképződés a májban 305
Az epe 306
Az epe-elválasztás 308
Az epeképződés 309
A táplálék befolyása a máj működésére 310
Az epe hasznossága az emésztésre nézve 314
Történelmi észrevételek 315
Kifejlődéstörténeti adatok 316
Összehasonlító boncz- és élettani adatok 318
Adatok az orvosi vizsgálathoz 320
A vastagbélben végbemenő emésztés 322
A bélsár 323
Adatok a bélsár vizsgálatához 324
A bélsár sói 326
A bélcsatorna gázai 327
A bélürülékek fertőtlenítése. Egészségtani észrevételek 328
9. Fejezet. Az emésztés erőműtana, tápnyirk (Chylus) és nyirk.
1. A tápanyagoknak mozgása a tápcsatornában.
Általános áttekintés 331
A száj-emésztés erőműtana 332
Kifejlődéstörténeti adatok 335
Összehasonlító boncztani adatok 336
A fogak 336
Adatok a fogak kifejlődéstörténetéhez. Adatok az orvosi vizsgálathoz. A fogzás és a fogcsere 339
Összehasonlító boncztani adatok 340
Az állkapocs mozgása és a nyelés 340
Összehasonlító boncz- és élettani adatok 342
Rágásra és nyelésre ható ideg-befolyások 343
A gyomor mozgásai 344
A gyomor és a belek izomhártyája 344
Összehasonlító boncztani adatok 347
A vékonybél mozgásai 349
A bélmozgások vegyi okai 351
Adatok a bélcsatorna kifejlődéstörténetéhez 352
A végbél 352
2. A tápanyagok fölszivatása a vérbe.
A bélcsatornában történő átszivárlás és átszürődés 353
A bélbolyhok szerkezete 355
A bolyhok általi fölszivatásnak erőműzete 357
Összehasonlító boncztani adatok 359
Zsir-fölszivatás 359
A vér-hajszáledények részvétele a fölszivatásban 360
Orvosi észrevételek. Fölszivatás a vastagbélben 361
3. A nyirk és a tápnyirk (tápnya, Chylus).
A tápnyirk- és nyirk-edények szerkezete 362
A nyirkmirigyek szerkezete 364
A tápnyirk és nyirk összetétele 366
Orvosi észrevételek 368
A nyirk mennyisége 369
Nyirkedénysipolyok 369
A nyirk gázai 369
A nyirkelválasztásra gyakorolt idegbefolyás 369
Adatok a nyirk és a nyirkfölszivatás tanának történelmi kifejlődéséhez 370
Átszivárlás 370
A nyirk mozgása a nyirkedényekben 370
Orvosi észrevételek 371
Kifejlődéstörténeti és összehasonlító boncztani adatok 372
II. A VÉR
10. Fejezet. A vér és a vérmirigyek.
A vérnek általános életműködései 374
A vérnek természettani elemzése 375
Történelmi észrevételek 378
Összehasonlító boncz- és élettani adatok 378
Adatok a vérelemzés műtanához 379
A vér vegyi alkatrészei 380
Adatok a vegyi vér alkatrészek kifejlődéstörténetéhez 384
Adatok a vér összehasonlító élettanához 384
A vér gázai 384
A vértekecseny (Haemoglobin) láttani viszonya 388
Adatok a vizsgálati módszerhez. A színképi készülék 391
A vérösszetételben mutatkozó különbözőségek 392
Üteres és visszeres vér 392
Az anyag folyamatai az élő vérben 394
A vörös vértestecsek keletkezése 396
A vérmirigyek, a vörös vértestecsek képződési helyei 398
A lép 398
A lép visszeres vérének vértestecsei 401
A lépszövetnek vegyi összetétele 401
A lép nagysága 402
A lép vére 402
Kifejlődéstörténeti adatok 402
Összehasonlító boncztani adatok 402
A pajzsmirigy 403
Kifejlődéstörténeti és összehasonlító bonoztani adatok 403
A kedeszmirigy (Thymus) 404
Kifejlődéstörténeti adatok 404
A mellékvesék, az agyfüggelék a farcsíkmirigy 404
A csontvelő 404
Diapedesis 405
A máj részesülése a vörös vértestecsek képzésében 406
Az összes vérmennyiség 407
A vér-elosztás 409
Orvosi és egészségtani észrevételek 412
A vérmennyiség meghatározása és a vérátöntés (Transfusio) 413
A vér viszonya mérges hatású gáznemek irányában 415
A vér kimutatása, vérvizsgálat 417
Orvosi észrevételek. A vér minősége betegségekben 418
11. Fejezet. A vérmozgás, vérkeringés.
I. A szív.
A vérpálya általános leirása 420
A vérkeringés fölfedezése 422
A sziv élettani boncztana 423
A szivhús vegytana 426
A sziv mozgásai 427
A szivnek alak- és helyzetváltozása összehúzódás alkalmával 429
Adatok a vizsgálati módszerbez 429
A szivbillentyűk és azoknak elzáródása 430
A szivhangok 431
Orvosi észrevételek 432
A mozgási idegközpontok a szivben 433
A hőnek hatása a szivmozgásokra 434
A sziv-idegek 435
Adatok a sziv-dúczok és idegek boncztanáboz 438
Kifejlődéstörténeti adatok 438
Összehasonlító boncztani adatok 440
12. Fejezet. A vérmozgás, vérkeringés.
II. A véredények.
A véredények ürterének tágassági viszonyaira gyakorolt idegbefolyások 444
Orvosi észrevételek 446
A véredények boncz-élettani szerkezete 446
Kifejlődéstörténeti adatok 450
A vérkeringés górcső alatt 451
Folyadékok mozgása merev csövekben 452
Folyadékok mozgása ruganyos csövekben 457
Weber vérkeringési mintája 458
Vérmozgás, vérkeringés 459
Orvosi észrevételek. Vérelvonás 462
A sziv munkája 463
A vérmozgás sebessége az edényekben 464
A véráramlási sebességnek meghatározására szolgáló módszerek 466
A vérkeringési idő 466
Az érlökés 468
Az érlökés mérésére szolgáló készülékek 469
Az érlökés tulajdonságai az orvosi észleletre nézve 471
Érlökés-szaporaság, vérkeringési idő s vérmennyiség 472
Járulékos behatások a vérmozgásra, nevezetesen a visszerekben 474
Nyirkmozgás 476
Adatok az edényrendszer kifejlődéstörténetéhez 476
III. KIVÁLASZTÁSOK A VÉRBŐL.
13. Fejezet. A légzés.
1) A tüdő és a légzési mozgások.
A légzés fogalma 480
A tüdő szerkezete 480
Kifejlődéstörténeti adatok 485
Összehasonlító boncztani adatok 486
A tüdő szövet és a mellhártyafolyadék vegytana 487
A légzési mozgások 488
A légzési mozgás mérésére szolgáló készülékek 494
Légzési zörej 494
Légnyomás a mellkasban 495
Gázcsere a tüdőben 495
A légvételek szaporasága és a légzésre gyakorolt idegbefolyás 496
Orvosi észrevételek, Nehézlégzés, tetszhalál, műleges légzés 499
A tüdő mozgásai 501
A levegőt vezető szervek részesülése a légzésben 501
Adatok az orvosi vizsgálathoz. Köpet 501
14. Fejezet. A légzés.
2) A lég-(gáz-)csere vegytana.
A légzés elmélete 500
Történelmi észrevételek 505
A szénsavkiválasztásnak mennyileges viszonyai 507
Az élenyfölvételnek mennyileges viszonyai és további légváltozások légzés alkalmával 511
A bőrlégzés és a béllégzés 514
Szövetlégzés, belső légzés 515
A légnyomás befolyása a légzésre és az általános állapotra 518
Csökkent légnyomás 518
Fokozott légnyomás 520
Szellőztetés (Ventilatio) 521
A levegőben tartalmazott szénsav meghatározásának módszere 530
A légzési kiválasztás meghatározására szolgáló készülékek 535
15. Fejezet. A vesék és a húgy.
A húgy 537
A vesék és a húgy-utak 538
A húgyvezető szervek alkata 543
Kifejlődéstörténeti adatok 544
Összehasonlító boncztani adatok 546
Vegyi-élettani folyamatok a vesében 547
A húgykiválasztás természettani foltételei 549
A húgy vegytana 552
Szerves húgyalkatrészek 552
Szervetlen húgyalkatrészek 555
Történelmi észrevételek 560
A húgyelemzés és ennek értéke az orvosra nézve 561
A húgy üledékei. Ezeknek keletkezése és vizsgálata 582
Vázlatos minta az üledékek górcsői vizsgálatára 584
Húgykövek és ezeknek meghatározása 587
Vázlatos minta a húgykövek vizsgálatára 588
Esetleges húgyalkatrészek 590
Az orvosi czélokra szolgáló húgyvizsgálatnak rendszeres menete 591
16. Fejezet. Bőr és verejtékképződés. Bőrfaggyu.
A bőr mint elválasztási szerv 592
Verejték és verejtékelválasztás 598
Bőrműködés kóros állapotokban 600
A bőrműködés elnyomása 602
Fölszivatás a bőr által 603
Az élettani bőrápolás 604

II. kötet
RÉSZLETES ÉLETTAN.
II. A munkavégzés élettana.
I. ÁLLATI HÖ.
1. Fejezet. Az emberi szervezet hőtermelése.
Rendellenes alacsony és magas hőmérsékek hatása az állati szervezetre 3
A test hőmérséke 6
A szervezet hőszabályozása 10
Orvosi és egészségtani észrevételek 12
A szervezet hőmennyisége és ennek fogyasztása 15
Történelmi észrevételek 17
Orvosi czélokra szolgáló hőmérsék-észlelések 19
A ruházat hatása (működése) 22
A fütés 25
Világítás 26
II. A CSONTOK, IZMOK ES IDEGEK MUNKAVEGZÉSE.
2. Fejezet. A csontváz és ennek mozgásai.
Az emberi test gépezete 27
A csontváz alkatrészeinek górcsői szerkezete 29
A csontok fejlődése 32
A csontváz alkatrészeinek vegyi és természettani élettulajdonságai 33
Csontfölszívódás 35
Az izületek 36
A végtagok vázának alkata 38
Az emberi mozgáskészüléknek (erőműzetnek) műveletei 43
Az állás erőműzete 44
A járás erőműzete 46
Az ülés erőműzete 49
A járás általi munkavégzés 50
Hang és beszéd.
A hangszálagok hatása 51
Hangképződés a hangszervben 55
A beszédhang 56
A magánhangzók 57
A mássalhangzók 59
Kifejlődéstörténeti adatok 60
Észlelési módszerek. Gégetükör 61
A hangkészülékekre vonatkozó összehasonlító boncztani adatok 61
3. Fejezet. Az izmok erőmű- és vegytana.
I. Az izmok erőműtana.
Az izmok általános hatásmódja és alkata 63
Az izomösszehúzódás górcsövészete 67
A nyugalmi állapotban levő izmok ruganyossága és nyulékonysága 68
Az izom összhuzékonysága 70
II. Az izom vegyműködése mint élet tulajdonságainak föltétele.
Az izom mint erőtermelő szerv 76
Az izom vegyi szerkezete 77
Izomfehérnyeanyagok 77
Húskivonat 78
A sima izmok 80
Vegyi folyamatok a nyugalmi állapotban levő izomban 81
Izomlégzés 81
A működő (tevékeny) izomban végbemenő vegyi folyamatok 82
Kifáradás 85
Rángásmekkoraság kifáradásnál 90
Az izom hullamerevsége 90
Izomingerlékenység és izomingerek 92
A tornázás egészségügyi szempontból 93
4. Fejezet. Általános és vegyi idegélettan.
(A mozgatag idegek vegyi élettana.)
A mozgatag idegek általános hatásmódja 97
Adatok a mozgatag idegek boncztanához 98
Az idegek természettani-vegyi tulajdonságai 99
Élettani változások az idegek vegyi összetételében 102
Ideg-ingerek 106
III. ÁLLATI VILLAMOSSÁG.
5. Fejezet. I. Az izom- és ideg áram.
Adatok az állati villamosság történelméhez 109
A módszerre vonatkozó adatok 112
Az izom- és idegáram 113
Az izom- és idegáram nemleges ingadozása és az ingerhatás vezetési sebessége 117
Szervi áramok 123
Az állati villamfejlesztés du Bois-Reymond elmélete után 124
Az állati villamosságra vonatkozó vegytani elméletek 126
II. A Villamáram, a szövetek élettulajdonságaira gyakorolt behatásait illetőleg.
Villamzsong, (villamsarki rendeződés) Electrotonus 127
Vegyi villamzsong 131
A villamos izgatás; rángási törvény 133
Rángási törvény 135
A gerinczagy villamzsong-állapota 137
Az állandó áramnak behatása az agyra 137
A villamáram jelentősége az idegekre és izmokra nézve 138
III. Orvosi czélokra szolgáló villamkészülékek és kisérletek.
Állandó villamtelepek 139
Izgató villám-készülékek 140
Élettani és gyógyászati villamsarkvégek 143
Mozgatag pontok 146
AZ ÉRZÉKSZERVEK ÉLETTANA.
6. Fejezet. Az érzés általános alapjai, bőrérzék és közérzet.
Az idegek vezetési törvényei 151
Az érzés minőségei 153
A léleknek az érzékbenyomások általi nevelése 156
Nem minden érzet jut öntudatunkba 157
I. A tap-érzék.
Tap-szervek és ezeknek ingerállapota 158
A bor érzékenysége 161
Az érzet-helybelisitési képesség, tér-érzék 163
II. A hő-érzék, (hőmérsék-érzék) 164
III. Közérzet 167
Az erő-érzék 168
A Bell-féle törvény 169
7. Fejezet Látérzék.
I. A szem alkata.
A szem működései és alkatának áttekintése 170
A tülkhártya (Sclerotica) és a szamhártya (Cornea) 173
A szem-alak és a szaruhártyagörbület mérése 177
Edényes burok: Edényhártya (Choroidea) és szivárványhártya (Iris) 179
A szivárványhártya helyzete a szemben 183
A látára gyakorolt idegbefolyás 184
A reczeg 185
Pálczikák es csapok mint fénytörő készülékek 189
A legfontosabb reczeg-elemek átmérői 191
A jéglencse 191
Az üvegtest és a Zinnius-féle öv 193
A vizenyős folyadék (Humor aqnens) 195
Adatok a szem kifejlődéstörténetéhez 195
Összehasonlító boncztani adatok 196
II. A szem sugártörése.
Adatok a fénytörésre nézve gömbfelületek által képezett rendszerekben 200
Színszóródás fénytörés által 201
Fénytörés gömbfelületeken 201
Központos sugártörési rendszerek 204
Adatok a szemben történő fénytöréshez 206
Sugártörés a szemben 208
Szóródási képek a reczegen 211
Alkalmazkodás (Accomodatio) 212
Alkalmazkodási látvonal 214
Rögzítés (Visiren) 214
A szemek fénytörésében és alkalmazásában mutatkozó különbözőségek 221
A szemüvegek megválasztása a rövidlátás és túllátméretüség megjelölése 225
Orvosi észrevételek 225
Láttávmérő (Optometer) 226
A szemnek egyszerü (monochromaticus) és színszóródási (chromaticus) fényeltérítése 227
1. Az egyszerü fényeltérítés, Astigmatismus 227
2. Színes fényeltérítés. Színszóródás 229
A szem színes fényeltérítésének fölhasználása az alkalmazkodási közök
meghatározására 230
Szemüri láttünemények 231
Szemtündöklés és szemtükör 234
Adatok a lattan történelmi kifejlődéséhez 236
III. A látérzések.
A látérzék-készülék izgatása 238
A fényérző készülékek 240
A latélesség orvosi meghatározása 244
Színérzés 244
A fényérzés belterjessége és tartama 250
A nappali fény színe 252
Fényterjedés, fénysugárzás (Irradiatio) 252
Ellentétesség (Kontrast) 255
Alanyi tünemények 256
IV. Látási érzések.
A szemmozgások 257
A szem merőleges délkörének állása a szemnek különböző állásainál 261
Szemizmok 261
A fej mozgásai 264
Az egyes szem láttere (Monoculares Gesichtsfeld) 264
A mekkoraság érzelése 266
A tárgyak mozgása 268
Az irányra vonatkozó csalódások 268
A vakfolt kitöltése 269
A látás iránya 269
A mélységi kiterjedés (távolság) érzelése 271
Tömbmutatók, tömbi látszerek (Stereoskop) 274
Láttéri ingadozás 277
Stereoskopicus tárgyak fénylése 278
Vonalok irányának megbirálásánál jelentkező hibák 278
A kétszemmel történő (binocularis) kettőslátás 279
Horopter 282
A kettős képek elhanyagolása 285
A szem védszervei 285
8. Fejezet. A hall-érzék.
Általános megjegyzések a fül működésre és a hali-érzékre nézve 287
Hangmagasság, zöngemagasság 289
Hangárnyalat 289
A fejcsontok, külső fül és a külső halljárat 295
Adatok a középső fül alkatához 297
A dobhártya 300
Hangvezetés a középfülben 303
A tömkeleg alkata és a hallérzéki végkészülékek 308
A hanghullámok menete a tömkelegben és a hallási végszervek izgatása 318
A hali-szőrök hangtani tulajdonságai 321
A rezgések gyöngülése (mérséklése) a belső fülben 322
Hallásképesség különböző életkorokban 322
A félköralaku csatornák 322
Térbeli hangérzelések 323
Fülbeli (entoticus) és alanyi hangérzelések 325
Fülbeli érzelések 325
Alanyi hallási érzetek 326
Adatok a fül kifejlődéstörténetéhez 326
Külső és középső fül 327
A tömkeleg 327
Adatok a fül összehasonlító boncztanához 329
A gerinczes állatok hártyás tömkelege 329
Gerincztelen állatok hallás-szervei 331
9. Fejezet. Szaglási és ízlelési érzék.
I. A szaglási érzék.
A szaglási szerv 333
Kifejlődéstörténeti adatok 335
Összehasonlító boncztani adatok 336
A szag-érzések 337
II. Az ízlelési érzék.
Az ízlelés 338
Nyelvidegek 339
Az ízlelési szerv 340
A száj nyákhártyája 340
Összehasonlító boncztani adatok 343
A nyelvnek tapintási érzése 344
Ízlelési érzetek 344
AZ IDEGKÖZPONTI SZERVEK ÉLETTANA.
10. Fejezet. I. Gerinczagy és agy.
A gerinczagy és agy általános tulajdonságai 347
Összehasonlító élettani adatok 349
A visszahajlási (visszidegzési, Reflex-) folyamatok 350
A visszahajlási gátlás 359
Önhatékony (automaticus) központok 361
Néhány fontos visszahajlási mozgásnak összeállítása 366
Összrendezett (coordin.) mozgások 367
Az érzés- és mozgásszervek székhelye az agyban. Az ingervezetés pályái 370
Az idegközpontok vegyi életföltételei 374
A gerinczagyfolyadék 377
Az alvás 377
Az idegek, és az idegközponti szerveknek szerkezete 378
Ideg-kötszövet (Neuroglia) 378
Idegrostok 379
Idegsejtek 381
A rostok lefutása a gerinczagyban 384
A rostok lefutása az agyban s a nyúltagyban 390
Az agy-idegek eredései 391
Az agyi és gerinczagyi idegek működéseinek összeállítása 394
I. Agy-idegek 394
II. Gerinczagyi idegek 398
Adatok az idegközponti szervek és idegek kifejlödéstörténetéliez 399
Az idegközponti szervekre és az idegekre vonatkozó összehasonlító boncztani adatok 401
II. Az együttérzideg (Sympatliicus).
Az együttérzideg szerkezetére vonatkozó adatok 405
Összehasonlító boncztani adatok 408
Az együttérzideg élettani hatásai 408
Az együttérzideg hatására vonatkozó kísérletek eredményeinek összeállítása 411
I. Az együttérzideg feji része 411
II. Az együttérzideg nyaki része 411
III. Az együttérzideg melli és hasi része 412
A mellékvesék 413
A NEMZÉSI MIRIGYEK ÉLETTANA.
11. Fejezet. A nemzési mirigyek. A herék és a petefészek.
A nemzési mirigyek működése 414
A here és ennek váladéka 415
A here szövetének vegytana 417
Hereváladék 417
Az ondószálcsáknak mozgása 419
Az ondószálcsák kifejlődése 420
Az ondótestecsek összehasonlító boncztana 421
A petefészek és a pete 421
Vegytani és orvosi észrevételek 423
A pete kifejlődésének első szakai 425
A petefészkek és peték kifejlődése 425
Általános adatok mindkét nem ivarmirigyeinek kifejlődésére nézve 427
Összehasonlító boncztani adatok I. Herék 427
II. Petefészkek 428
Pete-érés és havi vérzés 428
A termékenyítés. Nemzés 429
Nemzési módok 430
Közösülési szervek és közösülés 432
A külső nemző részek kifejlődése 433

Témakörök