Az ember anatomiájának atlasza I. (töredék)

Előszó

Az anatómia tanulásának nélkülözhetetlen segédeszköze az anatómiai atlasz, melynek képein a hallgató már a bonczolás előtt tájékozódhat a test egybeállításáról, melynek segélyével bonczolás közben eligazodhat, s melynek ábrái ismétléskor, tanuláskor ismét szemei elé állítják a már természetben megszemlélt részeket.
De reá van utalva az anatómiai atlasz használatára a kész orvos is, a ki, főképen ha sebészettel foglalkozik, gyakran érzi a szükségét annak, hogy egy-egy tájék anatómiai viszonyait felújítsa emlékezetében, s a ki csak kivételesen jut hozzá, hogy ezt közvetlenül a holttesten való vizsgálat útján tehesse.
Az anatómiai atlaszok és illusztrácziók fontosságát már rég felismerték, s már az előbbi századokban jelentek meg nagyszabású illusztrált anatómiai művek, melyek, ha anatómiai pontosság és megbizhatóság tekintetében távol is maradnak a mai kivánalmak színvonalától, művésziesség dolgában részben még ma is példaszerűek. Leonardo da Vinci volt az első, a ki az emberi test egybeállításáról természethű rajzokat készített; bámulatos anatómiai tudásról tanúskodó remek rajzait, a melyek barátjának, Della Tőrre paduai anatómusnak (1473-1506) tervezett, de meg nem jelent atlaszához készültek, a windsori könyvtárban őrzik. Az első, nyomtatásban is megjelent, komolyan számbavehető nagy anatómiai atlaszt Vesalius nagy művének De humani corporis fabrica, Basileae 1543, ábrái képviselik, melyek Vesalius csodás megfigyelő tehetségén kivül barátjának és honfitársának, Stephan von Calcarnak művészetét dicsérik. A XVII. és XVIII. századból egész sorát birjuk a nagyszabású «Tabulae Anatomicae»-nak.
A régibb atlaszok mind nagy terjedelmű művek voltak. A mult század harminczas évei óta mindenfelé organizálták az orvosnövendékek rendszeres bonczolótermi gyakorlatait, s ezzel kisebb, bonczolás közben kényelmesen használható atlaszok váltak szükségessé. Az első ilyen atlasz a Bocké volt (1836), a második a Froriepé (1850); ezeket használták széltében 1870-ig, a mikor mindkettőt kiszorította külföldre szakadt hazánkfiának, Heitzmann dr.-nak a bécsi anatomiai intézetben Hyrtl égisze alatt készült atlasza. Vissza