1.063.236

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az ember a mindenségben I-III.

I. rész: Az emberi test/II. rész: Az emberi kultúra/III. rész: Az emberi lélek

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 1.005 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Két könyvben három kötet. Nem teljes mű.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET
Az emberi test
A tapasztalati adottságok és fő magyarázó elveik
Az emberi test nagyszerűsége3
Az emberi test gyengesége és állati természete3
Az ember helye az állatrendszertanban4
A biológiai fejlődéselmélet kialakulása és tanítása; Lamarck és Darwin4
A fejlődések ,élet hatása az emberről való tudományos felfogásra7
Az emberi test állati származására valló jelenségek8
Csökevényes szervek és képződmények9
Visszaütések10
Az embriológia tanúságai11
Az emberi és állati vér rokonsága13
Az őslénytan tanúságai a fajok fejlődéséről14
Őskori emberleletek és tanulságaik az ember származása tekintetében15
A Föld történetének korszakai és élőviláguk18
Elméletek
Előszó az embertani elméletek bemutatásához. Lenhossék Mihály: "Az ember helye a természetben" című könyve25
Schwalbe
Schwalbe Gusztáv embertani elmélete26
Általános embertan27
Speciális embertan. A prímások leszármazása27
Az ember és az emberszabású majmok leszármazása28
Az emberfaj egysége; recens embertípusok29
A neandervölgyi ember29
A piltdowni lelet32
Pithekanthropus erectus32
A heidelbergi állkapocs33
Harmadkori ember33
Schwalbe bírálata Klaatsch feltevéseiről34
Schwalbe bírálata Ranke és Kollmann elméletéről36
Schwalbe emberszármazási elmélete36
Kritikai megjegyzések Schwalbe elméletéhez38
Plate, Weinert és Keith
L. Plate, Hans Weinert és A. Keith embertani elméletei40
Klaatsch
Klaatsch elmélete42
Az ember ősi prímásjellege42
Az emberi szervezet ősi vonásai: tobozmirigy; fogazat43
Az emberi kéz és ősalakjai44
Az emberi szem alakulása46
Az ember és az emberszabású majmok anatómiai viszonya46
Az emberréválás és az emberi láb kialakulása47
Az emberek és az embermajmok elkülönülése; az ember többágú eredete49
Az ősi emberfajok és származásuk51
Klaatsch elméletének általános bírálata52
Az emberfaj valószínű származása (saját elmélet); G. Elliot Smith antropológiai tanításai52
A Klaatsch-féle polygenesis-elmélet bírálata; az emberfajták valószínű kialakulása és ennek okai57
Az emberi láb kialakulására vonatkozó Klaatsch-féle elmélet bírálata; az ember egyenes testtartásának valószínű eredete60
Alsberg
Alsberg embertani elmélete; az emberelv61
Az emberelv érvényesülésének következményei64
Az emberelv érvényesülése és az emberréválás; ember és állat különbsége64
Az ember és az embermajmok közös őse: a Pithekanthropogoneus66
Az emberréválás folyamata67
Alsberg elméletének bírálata67
Bolk
L. Bolk fetalizációs elmélete70
Bolk elméletének bírálata70
Dacqué
A fejlődéselmélet válsága és a biológiai embertan kilengései71
Dacqué Edgar biológiai tanítása és a típuselmélet72
Az ember története Dacqué szerint75
Dacqué elméletének bírálata76
Behm
Behm antropológiája és ennek bírálata78
Saller
Saller antropológiai összefoglalása80
Az ember testi mivoltának és származásának összefoglalása81
Az emberi kultúra
A kultúra általában
Az embertan kultúrbölcseleti vonatkozása és feladata87
Az emberi kultúra általános képe88
Az emberi és a természeti alkotások különbsége nem amazok szellemi, emezek nem-szellemi mivoltában rejlik88
Az állatok alkotásainak nagy faji konzervativitása89
A természeti népek kultúrájának "természetessége"90
Az emberi kultúraalkotás nagy haladó tendenciája; az emberi és a természeti alkotások megegyezései és különbségei90
Az emberi kultúra alkotásainak és a természet tárgyainak szellemi jelentése, értéke és kifejezése92
A szellemi jelentés egyetemes vonásai és ezeknek kapcsolatai a történeti törvényszerűségekkel95
Módszertani megjegyzések: Rickert történelemlogikai felfogása és az egyetemesnek a történetben való szerepe97
A szellemi jelentés individuális vonásai és felfogásuk lehetősége az emberi egyéniség potenciális végtelensége folytán100
A kultúra időbeli, történeti léte és a jelentésében megnyilvánuló időtlen, örök vonás; a hisztorizmus értéke és fogyatékossága101
Történeti korok saját és egymásra vonatkozó jelentése105
A múlandó valóság és örök értékének kapcsolata106
A kultúra történeti alakulását meghatározó törvényszerűségek kérdése108
A kulturális halmozódás törvénye108
A kultúra fokozódó önállósulásának törvénye110
A kultúra szétkülönülésének és egységesedésének törvénye111
A kultúra szellemi jelentéstartalma és ennek gazdagodása a kultúra fejlődése folyamán112
Az egyén, a tömeg és a társadalom szerepe a kultúra kialakulásában113
Az emberi társadalom
Az emberi társadalom az emberi kultúra legfőbb közvetetlen forrása116
Az emberi lélek és az emberi társadalom mint kultúraforrások; a lélektan és a társadalomtan viszonya a kultúratudományokhoz118
A társadalomtan kialakulása és különféle irányai120
A társadalomtan tárgyának rendszeressége és a társadalmi élet bölcseleti alapelvei124
A társadalmi viszonyok szelleme és ennek kapcsolata az egyén alanyi szellemével125
A társadalmi vonatkozások és alakulatok eleven mivolta127
O. Spann univerzalista társadalomelmélete és ennek bírálata; az egyén és a társadalmi közösség viszonya128
A társadalmi élet természeti meghatározottsága132
A társadalmi élet tárgyi-kulturális meghatározottsága133
Az egyének kölcsönhatásának jelentősége a társadalmi életben134
A valóság őshatározmányai és kapcsolatuk a valóságban136
Az egyénfeletti társadalmi közösség-egységek140
A társadalmi közszellem formális egyetemessége; az egyetemes emberi közszellem144
Az egyének és a társadalmi egyetemes formák és átfogó alakulatok viszonya a társadalm életben148
A társadalmi tényezőknek időtlen jelentése és időbelisége; sztatikus és dinamikus társadalomtudományi fogalmak149
Az ember szociális jellege153
Az ember társas hajlamai154
A együttlét és egymásrakövetkezés társadalmi vonatkozásai; a vezetés157
A közösségalkotó egyetemes formai struktúrák162
Alapvető társadalmi alakulatok; "közösségek és társaságok"163
Tűnékeny és tartós társadalmi alakulatok; a tömeg167
A társadalmi alakulatok szerkezeti különbségei172
A házasság173
A család176
A horda177
A nagycsalád és a nemzetségi, valamint törzsi szervezet177
Házassági és tulajdonjogi szabályok a törzsi, illetőleg a horda- és a falu-szervezetben179
A társadalmi szervezetek továbbfejlődése182
Az anyajogú szervezet184
Az atyajogú szervezet és a totemizmus; atyajogú pásztortársadalmak187
A társadalmi szervezetek keveredése és rendi különbségek, valamint az állami szervezet kialakulása190
Az arktikus kultúrák társadalmi berendezései; egyes kezdetleges társadalmi berendezések kommunisztikus vonásai; W. Schmidt kultúrakörelmélete193
Az államalakulás: a birodalmi állam196
Az államalakulás: a városállam200
A rendi állam204
Az állam mivolta és imperialisztikus jellege206
A hivatásos kereskedelem kialakulása és összeszövődése az állami imperializmussal207
A kapitalista állam és társadalom fejlődése és vége216
A marxi kommunista állam eszméje és a proletárforradalom223
A jövő államának kialakulása és jellege230
A jogállam238
A kultúrállam241
A vallási jellegű társadalmi szervezetek kialakulása; az egyház243
Egyház és állam viszonya; a tökéletes szervezetű egyház monarchikus és hierarchikus jellege246
Az emberi társadalomban kibontakozó szellemiség; a német idealizmus bölcseletének mély belátásai253
Az állam és a szűkebb körű, speciális társadalmi közösségek viszonya255
Visszapillantás; az ember társas mivoltának jelentősége257
A kultúra felosztása
Az ember és kultúrája260
A természet és az emberi kultúra; a "természeti" és a kultúrnépek260
Spranger kultúrafelosztása262
A Windelband értékrendszerén alapuló kultúrafelosztás263
A kultúra főágai264
A gyakorlati életág negatív elkülönülése265
Az elméleti életág jellemzése265
A művészi életág jellemzése265
A gyakorlati életág jellemzése266
Az életágak összeszövődése267
A következő vizsgálódások menete269
A technika
A technika meghatározása271
A technikai alkotás eszközmivolta271
A technikai eszköz jelentésére irányuló elméletek; a technika, mint az ember szerveinek kivetítése271
A technika mint az emberi szervek kiszélesítése272
A technika mint a test kikapcsolásának az eszköze273
A technikai alkotás rendeltetése hatalmi szél szolgálata; a technikai alkotás gyakorlati célú és jelentésű eszköz274
A gyakorlati és az alkotó tevékenység összefonódása a technikai eszközhasználatban és eszközkészítésben275
A technika fejlődése; technika az állatvilágban276
A technika egész körének az emberi kultúrán is túlterjedő elvi egysége278
A tűz technikai használata és előállítása280
Más elemi erők technikai használata283
Az eolithek kérdése283
A kultúrakorszakok felosztása és elnevezése a technikai eszközök fő anyaga szerint284
Természeti tárgyak emberi eszközhasználata286
A kőék286
Az emberi szerszámok differenciálódása a kezdetleges ember életében287
Az ősi eszközök mint az emberi kultúra első kézzelfogható megnyilvánulásai és az ember természeti hatalmának úttörői288
Az ősi eszközök keletkezése289
Az emberi technika első, "kryptotheoretikus" korszaka: az egyszerű eszközök kora290
A technika második korszaka: az összetett szerszámok vagy egyszerű gépek kora291
A géptechnika az elméleti technika első, túlnyomóan geometriai korszaka292
A géptechnika kora a feltaláló képesség előretörésének a kora294
A technika harmadik korszaka; az elméleti technikának túlnyomóan mechanikaivá való átalakulása294
A technika harmadik korszaka: az összetett gépek vagy gépezetek és a géprendszerek kora294
A gépezet nagyfokú önállósága az emberrel szemben295
A gépezettechnikával kialakuló energiatechnika és kora296
Az energiatechnika exakt elméleti megalapozása: az energetikai technika298
Az elméleti tevékenység szerepe a technikában; az ember és a természet harmóniája a technikában299
Az egyéni feltaláló teljesítménynek és a társadalmi együttműködésnek növekedése a technikai élet terén a technikai fejlődéssel kapcsolatban300
A technika fejlődésének legfőbb törvényszerűségei: szétkülönülés, egységesülés, önállósulás és átszellemülés301
Az emberi és az állati technika különbsége302
Az ember és a technika303
A gazdasági élet
Technika és gazdasági élet305
A tudományos módszer vizsgálatának előtérbe nyomulása és a tudomány válsága306
W. Sombart: "Die drei Nationalökonomien" c. munkája309
Kritikai megjegyzések Sombart felfogásáról; a megértés módszere; a megértés mivolta és általános szerepe a tudományokban311
Filozófia és szaktudomány315
Az ember és a természet lényegbeli közössége316
A filozófia mint a szaktudományi megismerés megalapozója317
A közgazdaságtan különféle irányainak bár egyoldalú, de valamennyinek értékes munkássága a mindenoldalú közgazdaságtan kialakulásának előfeltétele317
Az emberi élet szükségei és kielégítésük318
A gazdasági tevékenység mivolta319
A gazdasági és a technikai tevékenység viszonya321
A hasznosság mint a gazdasági és a technikai élet közös értéke; a gazdasági és a technikai hasznosság különbsége328
A technikai alkotás gyakorlati hasznosságértékének és művészi értékének kapcsolata329
A gazdasági hasznosság értékének és az erkölcsi jóság értékének kapcsolata a gazdasági életben330
A gazdasági tevékenység felmerülése; a gazdaságosság333
A határhaszon és a rentabilitás335
A munka mivolta és értékességének kérdése; a gazdasági munka és értéke336
A gazdasági javak és a gazdasági tevékenység szolgálatában álló technikai eszközök339
A gazdasági javak köre; a természet, mint a gazdasági javak végső forrása340
A gazdasági termelés technikai eszközei342
A munka és a termelő tőke; az emberi munkaerő, mint termelő tőke; "emberi és tárgyi" tőke; a munka és a tőke; az emberi és a tárgyi tőke viszonya343
A gazdasági termelés alapfajai; a csere348
Az áru és ára350
A pénz352
A hitel353
A gazdasági élet fejlődésének fő elvei; a fejlett gazdasági élet nagy szellemi jelentősége355
A társadalomgazdaság fejlődésének válsága356
Az állat gazdasági tevékenysége; a szerves életnek általában gazdálkodó vonása358
Az emberi gazdálkodás első korszaka: az ősember élősdi gazdálkodása359
A földművelés és az állattenyésztés kialakulása; az emberi gazdálkodás második kora: az őstermelés kora360
Tulajdonjogi viszonyok az ősi gazdálkodásban363
Az ekegazdaság bevezetése363
A gazdasági élet az államalakulások korában, az antik világban, a keresztény középkorban és az újkor elején; az emberi gazdálkodás negyedik kora: a hivatásos kereskedelem és a pénzgazdaság, majd a kapitalizmus kialakulása365
A kapitalizmus mivolta és a hivatásos és szabad kereskedelemmel való lényeges kapcsolata367
A kapitalista társadalomgazdaság jelentősége és a gazdasági életet átszellemítő szerepe370
A kapitalista gazdálkodás társadalomgazdasági veszedelme: a túlhajtott tőkekoncentráció és ennek társadalomgazdasági és társadalmi következményei372
A kapitalista gazdálkodás átalakításának szükségessége378
Kapitalistaellenes törekvések a modern társadalomban és társadalomgazdaságban378
A jövő társadalom gazdasági rendjének és kialakításának társadalomgazdasági és társadalometikai elvei380
Az ember és a gazdasági élet387
A gazdasági élet autonómiája és a társadalmi és kulturális élet egészébe való beleszövöttsége388
A jog
A jog felmerülése és meghatározási kísérletei389
A jog mint kulturális valóság389
A jog sajátos szabályozó mivolta390
A jog sajátos szabályjellegéből folyó határozmányai394
A jog célvonatkozása395
A jog akarati vonatkozása395
A jog hatalmi vonatkozása395
A jog szokásvonatkozása397
A jog meghatározása; Moór és Stammler meghatározásai397
Jog, erkölcs, szokás és önkény közös gyökere399
Jog és erkölcs400
Jog és társadalmi szokás401
A jog meghatározásának kiegészítése402
Jogalkotó és jogalkalmazó402
Jogszerűség és jogellenesség; jogrendszer és jogrend403
Jog és állam403
A jogszabály szellemi jelentéstörvény404
A jogrendszer mint egységes "tárgyi szellem"405
A Kelsen-féle jogpozitivizmusból kisarjadó logikai természetjog406
A pozitív jog mint a társadalmi hatalom érvényesülése408
A jog szellemi jelentésének logicitása, logikum-alávetettsége409
Jog és igazságosság; a jog és az erkölcs viszonya409
A jog erkölcsi meghatározottsága410
Moór Gyula tanítása a helyes jogról412
Az erkölcsi érték abszolút mivolta nem ismerhető meg abszolút érvényű erkölcsi értéktartalom megragadása nélkül413
Tudományos értelemben igazolt erkölcs és helyes jog csupán az erkölcsi értéktudatra nem építhető414
Az etika és a jogbölcselet függése a metafizikától415
A lét és az érték lényegbeli azonossága418
A norma mint rövidített létkifejezés; az egyes normákban megnyilvánuló kötelezőség valóságvonatkozása423
Az erkölcsre vonatkozó megállapítások összefoglalása425
A jogot meghatározó erkölcsi tételek természetjogi jellege425
Speciális vonatkozású természetjogi tételek és belőlük felépülő, a konkrét életet elégségesen szabályozó természetjogi rendszer lehetetlensége427
A helyes pozitív jog és a természetjogi alapelvek viszonya428
A jog erkölcsi meghatározottságának embertani és kultúrbölcseleti jelentősége429
A jogelmélet egyoldalú irányainak összekapcsolása a jog egész mivoltát megragadó jogelméletté; Horváth Barna jogelmélete429
A jogfejlődés törvényszerűségeinek történelmi-szociológiai problémája431
A jogalkotás történeti fejlődése a szokásjogtól a tudatosan demokratikus társadalmi jogalkotás felé432
A jog erkölcsi telítődése és kifinomulása a jogfejlődés folyamában434
A jog történeti differenciálódásának a kérdése435
A jogrendszerek érvényességi körének növekedése; a nemzetközi jog alapjának kérdése és a világjog problémája436
A jog szabályozó szerepének növekedése az emberi társadalom gyakorlati életében438
A jogélet alakulását meghatározó törvényszerűségek kulturális törvényjellege438
Az ember és a jog440
A játék és a sport
Az állat játéka441
Az emberi játék biológiai és szellemi gyakorlati jelentősége442
A játék gyakorlati mivoltának különbsége a vele összeszövődő művészi tevékenységektől443
A játékban feltűnő versengésmozzanat; a sport444
A sport biológiai, szellemi és érkölcsi jelentősége445
A túlzott sport értékhiányai446
A sport és a játék értékmérlege447
A játék és a többi gyakorlati kultúraág elméleti kapcsolatai448
A játék történeti alakulása a kultúra általános fejlődésvonalában449
Az ember és a játék450
A tudomány
Az elméleti tevékenység jellemzése451
A tudományra vonatkozó legfontosabb kultúrbölcseleti kérdések455
A megismerés tárgya455
A tárgyi igazság456
A megismerés és igazsága; az igazság megismerésének a kritériuma456
A megismerés lehetősége458
Az emberi gondolkodás alapvető és egyetemes logikai egysége; Leisegang, Dilthey és Lévy-Bruhl ismeretkritikai elméletei458
A logika egysége és a speciális gondolkodásmód sokfélesége; Scheler tudásfajtái; tudományos gondolkodásunk érlelődése463
A metafizika tudományos lehetősége; a lehető megismerés köre465
A megismerő ember mivolta467
A megismerés és a tudás öncélúsága, valamint hatalmi, műveltségi és megváltó jelentősége és mindezekkel kapcsolatos fő hajtó rúgói467
Az elméleti tevékenység főtényezői; a megismerő alany és viszonya a megismerés tárgyához és az igazsághoz469
Elmélkedés és tudomány; a tudományok rendszere471
Az ősember és az ősi kultúrák elmélkedése és tudománya476
A görög tudomány478
A keresztény középkor és az európai újkor tudománya479
A 19. és a 20. század tudománya480
A tudomány történeti alakulásának vonala és irányító tényezői481
Az ember és a tudomány482
A művészet
A művészet mint az alkotó tevékenység eredménye483
A művészi alkotás öncélú alkotásmivolta484
A szépség mint a művészet szellemi jelentése, értéktartalma485
A művészi tevékenység az emberi élet egyik lényeges és ősi tevékenysége486
Az ember és a művészet487
Az ember mint stílussal élő és stílust alkotó lény488
A művészi lángelme és újatalkotó ereje489
A művészi képzelet490
A művészi képzeletet éltető érzelmi erő491
A művészi tevékenység további tényezői491
A művészeti kultúra társadalmi kialakulása491
A művészi ihlet mivolta és embertani jelentősége492
A művészeti tartományok; a képzőművészet493
A költészet494
A zene494
A műalkotás alaphatározmányai495
A művészi stílus495
A művészet történeti forrásai és kezdetei496
A művészeti fejlődés egyes elvei és befolyásoló tényezői497
Az emberi kultúra egységes eredete és különféle speciális ágaiban megnyilvánuló alapvető közössége; a speciális kultúrák vonatkozásai egymáshoz500
Az emberi kultúra legjelentősebb történeti ágai; önmagukba visszaomló és határtalan fejlődési képességet mutató kultúrák502
Vázlatok kultúravonalunk művészeti alakulásához504
Utalások a hindu, kínai, mohamedán, orosz kultúrakörök általános képeire523
A művészet szerepe a kultúra egészében526
A nyelv
Az életágak egymásban való tükröződése és összeszövődése a teljes életben528
A teljes élet osztatlan megnyilvánulása mítoszban, erkölcsben és vallásban529
A nyelv is mindenoldalú életmegnyilatkozás530
A nyelvbölcseleti eredmények bizonytalansága530
A nyelvbölcselet alapkérdései532
A nyelv meghatározásának nehézségei532
A nyelv az emberi tárgyi kultúra része, tárgyi kultúrhatás533
A nyelv legjellemzőbb vonásai534
Saussure nyelvelmélete537
Beszéd és nyelv538
A nyelvi tárgy, mint artikulált hangkép540
A nyelvi hangkép, mint jelentést jelölő jel541
A nyelvi hangkép, mint jelentésének szimbolikus ábrázolása542
A szókeletkezés két forrása544
A beszéd megértése; a beszédből lecsapódó nyelv, mint a beszéd táplálója546
A nyelvnek, mint társadalmi kultúraalkotásnak holléte547
A nyelv elméleti-logikai oldala és meghatározó tényezői547
A nyelv gyakorlati oldala és meghatározó tényezői551
A nyelv művészi oldala és meghatározó tényezői553
A nyelv háromféle meghatározó tényezőinek összeszövődése a nyelvalakításban554
A nyelvalakulás törvényszerűségeinek megállapítási nehézségei555
A nyelvalakulás főtényezői és hatásuk egyes alapvető törvényszerűségei556
Az immanens nyelvalakulást befolyásoló külső tényezők558
A nyelv belső alakja559
Nyelvbölcseleti és nyelvtudományi feladatok561
A nyelvi törvények szövedéke563
Az idegen nyelvhatás és lehető következményei566
A nyelv kihalása a nyelvközösség elpusztulásával567
A nyelv szerepe és jelentősége az emberi kultúrában568
Az ember és a nyelv569
A mítosz
A mítosz, mint szóhagyomány571
A mítosz mindenoldalú életmegnyilvánulás571
A mítosz világnézeti "tudás"571
A mítosz, mint történeti "tudás"571
Mítoszelméletek573
A vízözöz- és tűzözönmítoszok574
A férfilázadás mítosza; a sárkánymítoszok577
A mítosz, mint filozófikus tudás579
A bölcseleti jellegű mítoszok tárgyai és legfőbb forrásuk, az oksági magyarázó törekvés581
A személyes és szellemi, varázsosan ható okok nagy jelentősége a mítoszban582
A filozófikus mítoszok főbb fajtái582
Az asztrális mítoszok582
Túlvilágmítoszok584
A mítosz erkölcsi vonatkozásai584
Az állatok szerepe a mítoszban584
A mítosz művészi mivolta585
A mítosz gyakorlati oldala és hatása; a mítosz, mint a gyakorlati életet irányító meggyőződéses tudás586
A mítosz teljes, összefoglaló meghatározása587
A mítoszvándorlás587
A mítoszalakulás főtényezői és legfőbb jelentéstörvényei; a mítosz kifejlődése és pusztulása589
A mítosz alakjai; mítosz és mese, monda és legenda; a mítoszkör591
Az ember és a mítosz593
A mítosz lehető igazságtartalma594
Az erkölcs
Mítosz és erkölcs596
Az erkölcs mivolta597
Az erkölcs legfőbb megnyilvánulásai598
A szokás599
A szertartás600
A világnézet602
Természetes és természetfölötti világnézet és erkölcs604
A természetfölötti világnézet és erkölcs két alakja605
A mágikus világnézet és erkölcs: babona és varázslat605
A vallás609
A mágikus és vallási erkölcs ellenkezése612
A sajátos erkölcsi érték lényegében valláserkölcs forrásai612
A metafizikai igazságkérdés felmerülése az erkölcsi érték nyomában614
A személyes Isten eszméjére épülő vallás a legtökéletesebb615
A vallási magatartás lelki alaptényezői616
A vallási élmény lelki kibontakozása616
Az egyéni vallás szerkezete618
A társadalmi vallás szerkezete619
A természetes erkölcs620
A mágikus erkölcs és diabolikus véglete621
A vallás és a benne felmerülő értékrendszer623
Az erkölcs az ember ősi tulajdona625
A vallás eredetére és kialakulására vonatkozó tanítások és elméletek626
A természetfölötti erkölcs valószínű ősi kialakulása631
A kulturális fejlődés általános alaptörvényeinek érvényesülése az erkölcs fejlődése terén637
A vallási és a mágikus erkölcs dialektikus alakulása és e fejlődés lelki forrásai638
A vallásalakulás iránya a nagy történeti vallásokban641
A kereszténység mint a vallási erkölcs betetőzése; a keresztény vallás jövője642
Az ember és az erkölcs644
A kultúra egységes egésze
A kultúrbölcseleti összefoglalás nehézségei645
A kultúrbölcseleti összefoglalás lehetősége647
A kultúra szövedékének alapszálai650
A társadalmi és kulturális alap- és felsőépítmény kérdése; a társadalmi ideológia problémája651
A kultúraágak összeszövődésének rendje a kultúra egészében657
A kulturális hivatások és a társadalmi rendek kialakulása és fejlődése659
A kulturális tradíció és a nevelés663
A kulturális élet társadalmi vezetése664
A kultúraalakulás történeti törvényeinek kérdése666
A kultúra történeti törvényszerűségeinek összetevői és bonyolult szerkezete667
Az emberi kultúra természeti és egyes külsőségesebb történeti jelentéstörvényei670
A kulturális élet dialektikus vonásai és dialektikai jelentéstörvényei672
A kultúrakörök és kölcsönhatásaik törvényszerűségei675
A kulturális életvonal törvényszerűségének kérdése676
A kultúrák tehetség-, élet- és értékkülönbségei; a kultúrakarakterológia problémája679
Kultúrakarakterológiai vázlatok680
A világkultúra problémája; kultúra és civilizáció685
A kultúraideál megvalósításának problémája689
Az ember és a kultúra689
Névmutató691
II. KÖTET
Az emberi lélek
A lelki világ önállósága és általános jellege
Tudatvilágom eredetisége és teljes közvetetlenségében önmagába zártsága3
A lelki világ közvetetlen adottsága, tudatossága6
A tudatvilág tudatalatti forrásai7
Lelki életünk testi kifejeződése8
A tudatvilág énheztartozása8
A tudatvilág intencionalitása vagy irányítottsága10
A tudatvilág téretlensége és lelki időbelisége11
A tudatvilág belső szemléleti tere11
A tudatvilág teremtő hatalma12
A lélektan
A filozófiai lélektan történeti alakulása13
A természettudományi lélektan14
Modern lélektani irányok15
A lélektani vizsgálódás gazdagodása16
A modern lélektan filozófikussá válása17
A következő lélektani vizsgálódás fő szempontjai18
A lélektan alapmódszere az önmegfigyelés19
Az önmegfigyelés kiegészítése mások megfigyelésével és kísérleti vizsgálattal20
A lelki élet rejtett forrásaira visszakövetkeztető eljárás21
A lelki élet fiziológiai feltételeinek tekintetbe vétele22
Az ösztönélet
Az ember biológiai életéből fakadó szülségei és a kielégítésükre szolgáló berendezés23
A szomjúság szükségérzése és a kielégítésére szolgáló ösztönberendezés24
További életszükségletek és élettörekvések27
A nemi ösztön28
Az ösztön általános jellege30
A nemi ösztön közvetlen célja és biológiai rendeltetése31
A pszichoanalízis libidoelmélete31
Az erósz34
Szülői és gyermeki hajlamok37
Ösztön és hajlam; további hajlamcsoportok37
A hajlamok és az én39
Az én és a lelki világ alapszerkezete
Az én jellemzése40
Az én körül forgó tudományos vita41
Az én tagadásának főbb okai44
Az én általános jelenléte a lelki életben47
Az én és aktusai49
A tárgyas aktusok és tárgyaik50
A reflexív aktusok és eredményeik51
A tudattárgyak51
Az én önmeghatározottságai, alanyi állapotai52
A lelki élet formális szerkezete52
A lelki élet szerkezetének és az élet főágainak megegyezése52
A cselekvés
A gyakorlati vagy cselekvő tevékenység természete53
A belső, lelki cselekvés: az elhatározási és az önuralom54
Az akarás55
A lélektani akaratvizsgálatok hiányossága55
Az akaratelméletek hiányosságainak okai58
Akarat és reflex59
Akarat, ösztön, hajlam59
Akarat, vágy, kívánság60
Az akarás eredeti aktusjellege61
A gyakorlati belátás62
A gyakorlati ügyesség62
A lelki élet többi alaptényezőjének állásfoglalása a cselekvéshez63
A gyakorlati értelem63
A gyakorlati érzelem, a motívum, a cselekvésnek nem oka65
A motívum a cselekvésnek nem puszta rációja66
A motívum nem puszta képzet67
Célképzet, gyakorlati értelmi állásfoglalás, gyakorlati érzelmi motívumok, akarás a bonyolult cselekvésban67
Pozitív és negatív nemakarás70
Akarat és ösztön, vágy, kívánság, ítélet lehető ellenkezése70
A tett a fizikai világban70
Az akarás fizikai hatalma71
A lelki cselekvés és eredménye: a szándék és az elhatározás71
Az elhatározottság73
A cselekvés célja74
A cselekvés hasznossági értéke77
Az akarás morális jelentése, értékvonatkozása77
Az akarat és a jellem kialakulása78
Az akarat nevelése80
A cselekvés patológiája81
Az elméleti tevékenység
Az érzékelés
Az elméleti tevékenység természete83
Az elméleti tevékenységkör beható lélektani vizsgáltsága83
Az érzékelés általános természete84
A szemléleti aktus és a szemléleti kép struktúrája86
Az érzetérzékelés aktusa87
Az érzékelés létrejövetelének útja és feltételei89
Az érzetaktus és érzelmi aktus különbözősége91
Az érzetaktus és az érzettartalom sajátosságai92
Az érzettartalmak objektivitásának a kérdése95
Az érzékszervek specifikus diszpozíciója és a specifikus érzékenergiák törvénye96
A synaesthesis jelensége és az érzékelő berendezés egyetemes összefüggése98
Érzetosztályok kiesése egyes érzékszervek hiányában100
A különféle érzetminőségek individuális eredetisége101
A minőségi erősség101
A látási érzetek főfajtái102
A színek minőségi dimenziói103
A semleges színek világosságdimenziója103
A spektrumszínek színezeti és világosság-dimenziói104
A tarka színkör105
A színek telítettségdimenziója, a színoktaéder107
A színek egyszerűsége108
A szín határozottsága és behatósága109
A fényérzetek109
A látási tér megvilágítása110
A felületi szín110
A lebegő szín111
A térszín112
Átlátszó színek112
A tükrözés113
A színkompozíció; kiegészítő színek és alapszínek113
Utóképek, színkontrasztok114
A színjelenségek tér- és időbelisége115
Látási fiziológia115
A hallás116
Zenei hangok és zörejek; a hangmagasság116
A hangtestesség117
A zenei hangminőség117
A főbb hangdimenziók ábrázolása; a skála118
A hangmagasság és zenei hangminőség118
A hangvokalitás119
A hangerősség120
Összetett hangok; a hangszínezet120
Hanglebegés, hangösszeolvadás, kombinációs hangok121
A hang tér- és időbeliségének kérdése122
A zörejek és főbb tulajdonságaik123
A vibrációérzékelés; az elektromosságérzékelés kérdése124
A tapintás124
A szorosan vett tapintóérzék125
A tapintási érzékelés tartalmai126
Tapintás, mozgás és látás; a tapintás téressége127
A meleg- és hidegérzékelés129
A fájdalomérzékelés132
A szervi gyönyörérzékelés133
A kinesztétikus érzékelés134
A sztatikus érzékelés135
A szaglás135
A szagok tulajdonságai136
Az ízérzékelés138
A páraérzékelés138
A szervi érzékelés139
A közérzék és életérzetei140
Az érzékelés tartalmainak bonyolultsága141
Az érzékelési aktusok és tartalmak tartamhatározmányai142
A térérzékelés143
A látás térérzékelése144
A tapintás térérzékelése151
A kinesztétikus, sztatikus és szervi térérzékelés153
A hallási tér153
A szaglási tér154
Az érzéki tér155
A mozgásérzékelés155
A szemléleti tartalmak tér- és mozgásalakjai és számhatározmányai157
Az érzékelési aktus és a szemléleti tartalom logikai oldala160
Az érzéki tartalmak jelentésvonásai164
Az érzékelés felépülése167
Az érzékelés recipiáló aktivitása és képalkotása170
Az érzékelés hatótényezői. A belső tapasztalás171
A gondolkodás
A gondolkodás kibontakozása és a viszonyok birodalma174
A gondolkodás fő fajtái177
A minőségi gondolkodás177
A matematikai gondolkodás182
A logikai gondolkodás186
A komplex gondolkodás193
A gondolkodás összefoglaló jellemzése194
Az elméleti tevékenységnek és tartalmainak igazságértéke195
A gondolkodás tényezői és aktusaik199
Az evidenciaélmény; valószínű és hiten alapuló ismerés; az előítélet203
Az elméleti tevékenység mellé rendelt akarati és értelmi tényezők205
Gondolkodástípusok206
Az elméleti tevékenység patológiája208
Az alkotó tevékenység
Az alkotó tevékenység természete és képalkotó ereje, a képzelet210
A lépzelet és alkotó tevékenysége211
A művészi képzelet és a tudományos invenció213
A képzelet szerepe a cselekvésben és a technikai alkotó tevékenységben215
A képzeleti tevékenység főfajtái és általános jellege216
Az álmodozás218
Az alvás és az álom219
A tervszerű képzelet222
A képzeletfajták sorozata224
Az ízlés és tapintat225
Az érzelem világa228
Érzelmi aktusok és állapotok229
Az érzelmek jellemzése230
Az érzelmek testi kifejeződése és az érzelmi élet általános kapcsolata a testi élettel233
A sóvárgás, a kívánság és a vágy érzelmi jellege233
A vágydinamizmus235
A kielégültség és nyomottság érzelmi állapotai és kapcsolatuk az érzékeléssel a vágydinamizmuson keresztül237
A feszültség és a nyugalom érzelmi állapotai240
A vágyak és a velük kapcsolatos érzelmi állapotok speciális különbségei241
Az indulatok242
Az érzületek243
A hangulatok243
Bonyolult és speciális érzelmek244
Érzelmi alkatok kifejlődése az érzelmi képességekből245
Az érzelmi élet általános struktúrája és megfelelése a lelki élet egész alkatának245
A hajlamok mint érzelmi erők249
Érzelemdimenziók; fantáziaérzelmek és vegyes érzelmek249
Az érzelem és szerepe a lelki életben250
Az alkotás szépségértéke253
Az alkotó tevékenység tényezői254
Az alkotó tevékenység patológiája256
A lelki élet egysége, felülete és mélysége
A lelki élet bonyolult egysége; megoldatlan kérdések257
A lelki élet reflektora: a figyelem258
A figyelem mivolta és hatása259
Az önkénytelen figyelem259
Az önkényes figyelem261
A figyelem köre262
A figyelem szerepe262
A figyelem mivolta263
Lelki világunk felszíne264
Tudattartalmaink megmaradási tendenciája265
Az átélt tudattartalmak visszatérési tendenciája267
Az emlékezet267
Az asszociáció272
Asszociációs, reprodukciós és homogén gátlás276
Az emlékezet különféle tartalmai276
A tanulás278
A feledés és az emlékezet dinamikus jellege279
Emlékezeti típusok281
Az emlékezet szerepe281
A "tudattalan" problémája283
A tudatvilág "tudattalan" forrásai284
A "tudattalan" szerepe különféle tevékenységeinkben284
A "tudattalan" mint az én teljes tudata288
A teljes tudat létét igazoló lelki jelenségek291
A teljes tudat lehetőségének a kérdése296
A teljes tudat és az emberi tudat struktúrája és egymáshoz való viszonya297
A lelki élet szerkezete308
A teljes tudat és az emberi tudat fejlődése310
Névmutató315

Báró Brandenstein Béla

Báró Brandenstein Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Báró Brandenstein Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem