kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 692 oldal |
Sorozatcím: | Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Az 1936. évi illetmény. Nyomtatta a Sylvester Rt., Budapest. |
I. KÖTET | |
Az emberi test | |
A tapasztalati adottságok és fő magyarázó elveik | |
Az emberi test nagyszerűsége | 3 |
Az emberi test gyengesége és állati természete | 3 |
Az ember helye az állatrendszertanban | 4 |
A biológiai fejlődéselmélet kialakulása és tanítása; Lamarck és Darwin | 4 |
A fejlődések ,élet hatása az emberről való tudományos felfogásra | 7 |
Az emberi test állati származására valló jelenségek | 8 |
Csökevényes szervek és képződmények | 9 |
Visszaütések | 10 |
Az embriológia tanúságai | 11 |
Az emberi és állati vér rokonsága | 13 |
Az őslénytan tanúságai a fajok fejlődéséről | 14 |
Őskori emberleletek és tanulságaik az ember származása tekintetében | 15 |
A Föld történetének korszakai és élőviláguk | 18 |
Elméletek | |
Előszó az embertani elméletek bemutatásához. Lenhossék Mihály: "Az ember helye a természetben" című könyve | 25 |
Schwalbe | |
Schwalbe Gusztáv embertani elmélete | 26 |
Általános embertan | 27 |
Speciális embertan. A prímások leszármazása | 27 |
Az ember és az emberszabású majmok leszármazása | 28 |
Az emberfaj egysége; recens embertípusok | 29 |
A neandervölgyi ember | 29 |
A piltdowni lelet | 32 |
Pithekanthropus erectus | 32 |
A heidelbergi állkapocs | 33 |
Harmadkori ember | 33 |
Schwalbe bírálata Klaatsch feltevéseiről | 34 |
Schwalbe bírálata Ranke és Kollmann elméletéről | 36 |
Schwalbe emberszármazási elmélete | 36 |
Kritikai megjegyzések Schwalbe elméletéhez | 38 |
Plate, Weinert és Keith | |
L. Plate, Hans Weinert és A. Keith embertani elméletei | 40 |
Klaatsch | |
Klaatsch elmélete | 42 |
Az ember ősi prímásjellege | 42 |
Az emberi szervezet ősi vonásai: tobozmirigy; fogazat | 43 |
Az emberi kéz és ősalakjai | 44 |
Az emberi szem alakulása | 46 |
Az ember és az emberszabású majmok anatómiai viszonya | 46 |
Az emberréválás és az emberi láb kialakulása | 47 |
Az emberek és az embermajmok elkülönülése; az ember többágú eredete | 49 |
Az ősi emberfajok és származásuk | 51 |
Klaatsch elméletének általános bírálata | 52 |
Az emberfaj valószínű származása (saját elmélet); G. Elliot Smith antropológiai tanításai | 52 |
A Klaatsch-féle polygenesis-elmélet bírálata; az emberfajták valószínű kialakulása és ennek okai | 57 |
Az emberi láb kialakulására vonatkozó Klaatsch-féle elmélet bírálata; az ember egyenes testtartásának valószínű eredete | 60 |
Alsberg | |
Alsberg embertani elmélete; az emberelv | 61 |
Az emberelv érvényesülésének következményei | 64 |
Az emberelv érvényesülése és az emberréválás; ember és állat különbsége | 64 |
Az ember és az embermajmok közös őse: a Pithekanthropogoneus | 66 |
Az emberréválás folyamata | 67 |
Alsberg elméletének bírálata | 67 |
Bolk | |
L. Bolk fetalizációs elmélete | 70 |
Bolk elméletének bírálata | 70 |
Dacqué | |
A fejlődéselmélet válsága és a biológiai embertan kilengései | 71 |
Dacqué Edgar biológiai tanítása és a típuselmélet | 72 |
Az ember története Dacqué szerint | 75 |
Dacqué elméletének bírálata | 76 |
Behm | |
Behm antropológiája és ennek bírálata | 78 |
Saller | |
Saller antropológiai összefoglalása | 80 |
Az ember testi mivoltának és származásának összefoglalása | 81 |
Az emberi kultúra | |
A kultúra általában | |
Az embertan kultúrbölcseleti vonatkozása és feladata | 87 |
Az emberi kultúra általános képe | 88 |
Az emberi és a természeti alkotások különbsége nem amazok szellemi, emezek nem-szellemi mivoltában rejlik | 88 |
Az állatok alkotásainak nagy faji konzervativitása | 89 |
A természeti népek kultúrájának "természetessége" | 90 |
Az emberi kultúraalkotás nagy haladó tendenciája; az emberi és a természeti alkotások megegyezései és különbségei | 90 |
Az emberi kultúra alkotásainak és a természet tárgyainak szellemi jelentése, értéke és kifejezése | 92 |
A szellemi jelentés egyetemes vonásai és ezeknek kapcsolatai a történeti törvényszerűségekkel | 95 |
Módszertani megjegyzések: Rickert történelemlogikai felfogása és az egyetemesnek a történetben való szerepe | 97 |
A szellemi jelentés individuális vonásai és felfogásuk lehetősége az emberi egyéniség potenciális végtelensége folytán | 100 |
A kultúra időbeli, történeti léte és a jelentésében megnyilvánuló időtlen, örök vonás; a hisztorizmus értéke és fogyatékossága | 101 |
Történeti korok saját és egymásra vonatkozó jelentése | 105 |
A múlandó valóság és örök értékének kapcsolata | 106 |
A kultúra történeti alakulását meghatározó törvényszerűségek kérdése | 108 |
A kulturális halmozódás törvénye | 108 |
A kultúra fokozódó önállósulásának törvénye | 110 |
A kultúra szétkülönülésének és egységesedésének törvénye | 111 |
A kultúra szellemi jelentéstartalma és ennek gazdagodása a kultúra fejlődése folyamán | 112 |
Az egyén, a tömeg és a társadalom szerepe a kultúra kialakulásában | 113 |
Az emberi társadalom | |
Az emberi társadalom az emberi kultúra legfőbb közvetetlen forrása | 116 |
Az emberi lélek és az emberi társadalom mint kultúraforrások; a lélektan és a társadalomtan viszonya a kultúratudományokhoz | 118 |
A társadalomtan kialakulása és különféle irányai | 120 |
A társadalomtan tárgyának rendszeressége és a társadalmi élet bölcseleti alapelvei | 124 |
A társadalmi viszonyok szelleme és ennek kapcsolata az egyén alanyi szellemével | 125 |
A társadalmi vonatkozások és alakulatok eleven mivolta | 127 |
O. Spann univerzalista társadalomelmélete és ennek bírálata; az egyén és a társadalmi közösség viszonya | 128 |
A társadalmi élet természeti meghatározottsága | 132 |
A társadalmi élet tárgyi-kulturális meghatározottsága | 133 |
Az egyének kölcsönhatásának jelentősége a társadalmi életben | 134 |
A valóság őshatározmányai és kapcsolatuk a valóságban | 136 |
Az egyénfeletti társadalmi közösség-egységek | 140 |
A társadalmi közszellem formális egyetemessége; az egyetemes emberi közszellem | 144 |
Az egyének és a társadalmi egyetemes formák és átfogó alakulatok viszonya a társadalm életben | 148 |
A társadalmi tényezőknek időtlen jelentése és időbelisége; sztatikus és dinamikus társadalomtudományi fogalmak | 149 |
Az ember szociális jellege | 153 |
Az ember társas hajlamai | 154 |
A együttlét és egymásrakövetkezés társadalmi vonatkozásai; a vezetés | 157 |
A közösségalkotó egyetemes formai struktúrák | 162 |
Alapvető társadalmi alakulatok; "közösségek és társaságok" | 163 |
Tűnékeny és tartós társadalmi alakulatok; a tömeg | 167 |
A társadalmi alakulatok szerkezeti különbségei | 172 |
A házasság | 173 |
A család | 176 |
A horda | 177 |
A nagycsalád és a nemzetségi, valamint törzsi szervezet | 177 |
Házassági és tulajdonjogi szabályok a törzsi, illetőleg a horda- és a falu-szervezetben | 179 |
A társadalmi szervezetek továbbfejlődése | 182 |
Az anyajogú szervezet | 184 |
Az atyajogú szervezet és a totemizmus; atyajogú pásztortársadalmak | 187 |
A társadalmi szervezetek keveredése és rendi különbségek, valamint az állami szervezet kialakulása | 190 |
Az arktikus kultúrák társadalmi berendezései; egyes kezdetleges társadalmi berendezések kommunisztikus vonásai; W. Schmidt kultúrakörelmélete | 193 |
Az államalakulás: a birodalmi állam | 196 |
Az államalakulás: a városállam | 200 |
A rendi állam | 204 |
Az állam mivolta és imperialisztikus jellege | 206 |
A hivatásos kereskedelem kialakulása és összeszövődése az állami imperializmussal | 207 |
A kapitalista állam és társadalom fejlődése és vége | 216 |
A marxi kommunista állam eszméje és a proletárforradalom | 223 |
A jövő államának kialakulása és jellege | 230 |
A jogállam | 238 |
A kultúrállam | 241 |
A vallási jellegű társadalmi szervezetek kialakulása; az egyház | 243 |
Egyház és állam viszonya; a tökéletes szervezetű egyház monarchikus és hierarchikus jellege | 246 |
Az emberi társadalomban kibontakozó szellemiség; a német idealizmus bölcseletének mély belátásai | 253 |
Az állam és a szűkebb körű, speciális társadalmi közösségek viszonya | 255 |
Visszapillantás; az ember társas mivoltának jelentősége | 257 |
A kultúra felosztása | |
Az ember és kultúrája | 260 |
A természet és az emberi kultúra; a "természeti" és a kultúrnépek | 260 |
Spranger kultúrafelosztása | 262 |
A Windelband értékrendszerén alapuló kultúrafelosztás | 263 |
A kultúra főágai | 264 |
A gyakorlati életág negatív elkülönülése | 265 |
Az elméleti életág jellemzése | 265 |
A művészi életág jellemzése | 265 |
A gyakorlati életág jellemzése | 266 |
Az életágak összeszövődése | 267 |
A következő vizsgálódások menete | 269 |
A technika | |
A technika meghatározása | 271 |
A technikai alkotás eszközmivolta | 271 |
A technikai eszköz jelentésére irányuló elméletek; a technika, mint az ember szerveinek kivetítése | 271 |
A technika mint az emberi szervek kiszélesítése | 272 |
A technika mint a test kikapcsolásának az eszköze | 273 |
A technikai alkotás rendeltetése hatalmi szél szolgálata; a technikai alkotás gyakorlati célú és jelentésű eszköz | 274 |
A gyakorlati és az alkotó tevékenység összefonódása a technikai eszközhasználatban és eszközkészítésben | 275 |
A technika fejlődése; technika az állatvilágban | 276 |
A technika egész körének az emberi kultúrán is túlterjedő elvi egysége | 278 |
A tűz technikai használata és előállítása | 280 |
Más elemi erők technikai használata | 283 |
Az eolithek kérdése | 283 |
A kultúrakorszakok felosztása és elnevezése a technikai eszközök fő anyaga szerint | 284 |
Természeti tárgyak emberi eszközhasználata | 286 |
A kőék | 286 |
Az emberi szerszámok differenciálódása a kezdetleges ember életében | 287 |
Az ősi eszközök mint az emberi kultúra első kézzelfogható megnyilvánulásai és az ember természeti hatalmának úttörői | 288 |
Az ősi eszközök keletkezése | 289 |
Az emberi technika első, "kryptotheoretikus" korszaka: az egyszerű eszközök kora | 290 |
A technika második korszaka: az összetett szerszámok vagy egyszerű gépek kora | 291 |
A géptechnika az elméleti technika első, túlnyomóan geometriai korszaka | 292 |
A géptechnika kora a feltaláló képesség előretörésének a kora | 294 |
A technika harmadik korszaka; az elméleti technikának túlnyomóan mechanikaivá való átalakulása | 294 |
A technika harmadik korszaka: az összetett gépek vagy gépezetek és a géprendszerek kora | 294 |
A gépezet nagyfokú önállósága az emberrel szemben | 295 |
A gépezettechnikával kialakuló energiatechnika és kora | 296 |
Az energiatechnika exakt elméleti megalapozása: az energetikai technika | 298 |
Az elméleti tevékenység szerepe a technikában; az ember és a természet harmóniája a technikában | 299 |
Az egyéni feltaláló teljesítménynek és a társadalmi együttműködésnek növekedése a technikai élet terén a technikai fejlődéssel kapcsolatban | 300 |
A technika fejlődésének legfőbb törvényszerűségei: szétkülönülés, egységesülés, önállósulás és átszellemülés | 301 |
Az emberi és az állati technika különbsége | 302 |
Az ember és a technika | 303 |
A gazdasági élet | |
Technika és gazdasági élet | 305 |
A tudományos módszer vizsgálatának előtérbe nyomulása és a tudomány válsága | 306 |
W. Sombart: "Die drei Nationalökonomien" c. munkája | 309 |
Kritikai megjegyzések Sombart felfogásáról; a megértés módszere; a megértés mivolta és általános szerepe a tudományokban | 311 |
Filozófia és szaktudomány | 315 |
Az ember és a természet lényegbeli közössége | 316 |
A filozófia mint a szaktudományi megismerés megalapozója | 317 |
A közgazdaságtan különféle irányainak bár egyoldalú, de valamennyinek értékes munkássága a mindenoldalú közgazdaságtan kialakulásának előfeltétele | 317 |
Az emberi élet szükségei és kielégítésük | 318 |
A gazdasági tevékenység mivolta | 319 |
A gazdasági és a technikai tevékenység viszonya | 321 |
A hasznosság mint a gazdasági és a technikai élet közös értéke; a gazdasági és a technikai hasznosság különbsége | 328 |
A technikai alkotás gyakorlati hasznosságértékének és művészi értékének kapcsolata | 329 |
A gazdasági hasznosság értékének és az erkölcsi jóság értékének kapcsolata a gazdasági életben | 330 |
A gazdasági tevékenység felmerülése; a gazdaságosság | 333 |
A határhaszon és a rentabilitás | 335 |
A munka mivolta és értékességének kérdése; a gazdasági munka és értéke | 336 |
A gazdasági javak és a gazdasági tevékenység szolgálatában álló technikai eszközök | 339 |
A gazdasági javak köre; a természet, mint a gazdasági javak végső forrása | 340 |
A gazdasági termelés technikai eszközei | 342 |
A munka és a termelő tőke; az emberi munkaerő, mint termelő tőke; "emberi és tárgyi" tőke; a munka és a tőke; az emberi és a tárgyi tőke viszonya | 343 |
A gazdasági termelés alapfajai; a csere | 348 |
Az áru és ára | 350 |
A pénz | 352 |
A hitel | 353 |
A gazdasági élet fejlődésének fő elvei; a fejlett gazdasági élet nagy szellemi jelentősége | 355 |
A társadalomgazdaság fejlődésének válsága | 356 |
Az állat gazdasági tevékenysége; a szerves életnek általában gazdálkodó vonása | 358 |
Az emberi gazdálkodás első korszaka: az ősember élősdi gazdálkodása | 359 |
A földművelés és az állattenyésztés kialakulása; az emberi gazdálkodás második kora: az őstermelés kora | 360 |
Tulajdonjogi viszonyok az ősi gazdálkodásban | 363 |
Az ekegazdaság bevezetése | 363 |
A gazdasági élet az államalakulások korában, az antik világban, a keresztény középkorban és az újkor elején; az emberi gazdálkodás negyedik kora: a hivatásos kereskedelem és a pénzgazdaság, majd a kapitalizmus kialakulása | 365 |
A kapitalizmus mivolta és a hivatásos és szabad kereskedelemmel való lényeges kapcsolata | 367 |
A kapitalista társadalomgazdaság jelentősége és a gazdasági életet átszellemítő szerepe | 370 |
A kapitalista gazdálkodás társadalomgazdasági veszedelme: a túlhajtott tőkekoncentráció és ennek társadalomgazdasági és társadalmi következményei | 372 |
A kapitalista gazdálkodás átalakításának szükségessége | 378 |
Kapitalistaellenes törekvések a modern társadalomban és társadalomgazdaságban | 378 |
A jövő társadalom gazdasági rendjének és kialakításának társadalomgazdasági és társadalometikai elvei | 380 |
Az ember és a gazdasági élet | 387 |
A gazdasági élet autonómiája és a társadalmi és kulturális élet egészébe való beleszövöttsége | 388 |
A jog | |
A jog felmerülése és meghatározási kísérletei | 389 |
A jog mint kulturális valóság | 389 |
A jog sajátos szabályozó mivolta | 390 |
A jog sajátos szabályjellegéből folyó határozmányai | 394 |
A jog célvonatkozása | 395 |
A jog akarati vonatkozása | 395 |
A jog hatalmi vonatkozása | 395 |
A jog szokásvonatkozása | 397 |
A jog meghatározása; Moór és Stammler meghatározásai | 397 |
Jog, erkölcs, szokás és önkény közös gyökere | 399 |
Jog és erkölcs | 400 |
Jog és társadalmi szokás | 401 |
A jog meghatározásának kiegészítése | 402 |
Jogalkotó és jogalkalmazó | 402 |
Jogszerűség és jogellenesség; jogrendszer és jogrend | 403 |
Jog és állam | 403 |
A jogszabály szellemi jelentéstörvény | 404 |
A jogrendszer mint egységes "tárgyi szellem" | 405 |
A Kelsen-féle jogpozitivizmusból kisarjadó logikai természetjog | 406 |
A pozitív jog mint a társadalmi hatalom érvényesülése | 408 |
A jog szellemi jelentésének logicitása, logikum-alávetettsége | 409 |
Jog és igazságosság; a jog és az erkölcs viszonya | 409 |
A jog erkölcsi meghatározottsága | 410 |
Moór Gyula tanítása a helyes jogról | 412 |
Az erkölcsi érték abszolút mivolta nem ismerhető meg abszolút érvényű erkölcsi értéktartalom megragadása nélkül | 413 |
Tudományos értelemben igazolt erkölcs és helyes jog csupán az erkölcsi értéktudatra nem építhető | 414 |
Az etika és a jogbölcselet függése a metafizikától | 415 |
A lét és az érték lényegbeli azonossága | 418 |
A norma mint rövidített létkifejezés; az egyes normákban megnyilvánuló kötelezőség valóságvonatkozása | 423 |
Az erkölcsre vonatkozó megállapítások összefoglalása | 425 |
A jogot meghatározó erkölcsi tételek természetjogi jellege | 425 |
Speciális vonatkozású természetjogi tételek és belőlük felépülő, a konkrét életet elégségesen szabályozó természetjogi rendszer lehetetlensége | 427 |
A helyes pozitív jog és a természetjogi alapelvek viszonya | 428 |
A jog erkölcsi meghatározottságának embertani és kultúrbölcseleti jelentősége | 429 |
A jogelmélet egyoldalú irányainak összekapcsolása a jog egész mivoltát megragadó jogelméletté; Horváth Barna jogelmélete | 429 |
A jogfejlődés törvényszerűségeinek történelmi-szociológiai problémája | 431 |
A jogalkotás történeti fejlődése a szokásjogtól a tudatosan demokratikus társadalmi jogalkotás felé | 432 |
A jog erkölcsi telítődése és kifinomulása a jogfejlődés folyamában | 434 |
A jog történeti differenciálódásának a kérdése | 435 |
A jogrendszerek érvényességi körének növekedése; a nemzetközi jog alapjának kérdése és a világjog problémája | 436 |
A jog szabályozó szerepének növekedése az emberi társadalom gyakorlati életében | 438 |
A jogélet alakulását meghatározó törvényszerűségek kulturális törvényjellege | 438 |
Az ember és a jog | 440 |
A játék és a sport | |
Az állat játéka | 441 |
Az emberi játék biológiai és szellemi gyakorlati jelentősége | 442 |
A játék gyakorlati mivoltának különbsége a vele összeszövődő művészi tevékenységektől | 443 |
A játékban feltűnő versengésmozzanat; a sport | 444 |
A sport biológiai, szellemi és érkölcsi jelentősége | 445 |
A túlzott sport értékhiányai | 446 |
A sport és a játék értékmérlege | 447 |
A játék és a többi gyakorlati kultúraág elméleti kapcsolatai | 448 |
A játék történeti alakulása a kultúra általános fejlődésvonalában | 449 |
Az ember és a játék | 450 |
A tudomány | |
Az elméleti tevékenység jellemzése | 451 |
A tudományra vonatkozó legfontosabb kultúrbölcseleti kérdések | 455 |
A megismerés tárgya | 455 |
A tárgyi igazság | 456 |
A megismerés és igazsága; az igazság megismerésének a kritériuma | 456 |
A megismerés lehetősége | 458 |
Az emberi gondolkodás alapvető és egyetemes logikai egysége; Leisegang, Dilthey és Lévy-Bruhl ismeretkritikai elméletei | 458 |
A logika egysége és a speciális gondolkodásmód sokfélesége; Scheler tudásfajtái; tudományos gondolkodásunk érlelődése | 463 |
A metafizika tudományos lehetősége; a lehető megismerés köre | 465 |
A megismerő ember mivolta | 467 |
A megismerés és a tudás öncélúsága, valamint hatalmi, műveltségi és megváltó jelentősége és mindezekkel kapcsolatos fő hajtó rúgói | 467 |
Az elméleti tevékenység főtényezői; a megismerő alany és viszonya a megismerés tárgyához és az igazsághoz | 469 |
Elmélkedés és tudomány; a tudományok rendszere | 471 |
Az ősember és az ősi kultúrák elmélkedése és tudománya | 476 |
A görög tudomány | 478 |
A keresztény középkor és az európai újkor tudománya | 479 |
A 19. és a 20. század tudománya | 480 |
A tudomány történeti alakulásának vonala és irányító tényezői | 481 |
Az ember és a tudomány | 482 |
A művészet | |
A művészet mint az alkotó tevékenység eredménye | 483 |
A művészi alkotás öncélú alkotásmivolta | 484 |
A szépség mint a művészet szellemi jelentése, értéktartalma | 485 |
A művészi tevékenység az emberi élet egyik lényeges és ősi tevékenysége | 486 |
Az ember és a művészet | 487 |
Az ember mint stílussal élő és stílust alkotó lény | 488 |
A művészi lángelme és újatalkotó ereje | 489 |
A művészi képzelet | 490 |
A művészi képzeletet éltető érzelmi erő | 491 |
A művészi tevékenység további tényezői | 491 |
A művészeti kultúra társadalmi kialakulása | 491 |
A művészi ihlet mivolta és embertani jelentősége | 492 |
A művészeti tartományok; a képzőművészet | 493 |
A költészet | 494 |
A zene | 494 |
A műalkotás alaphatározmányai | 495 |
A művészi stílus | 495 |
A művészet történeti forrásai és kezdetei | 496 |
A művészeti fejlődés egyes elvei és befolyásoló tényezői | 497 |
Az emberi kultúra egységes eredete és különféle speciális ágaiban megnyilvánuló alapvető közössége; a speciális kultúrák vonatkozásai egymáshoz | 500 |
Az emberi kultúra legjelentősebb történeti ágai; önmagukba visszaomló és határtalan fejlődési képességet mutató kultúrák | 502 |
Vázlatok kultúravonalunk művészeti alakulásához | 504 |
Utalások a hindu, kínai, mohamedán, orosz kultúrakörök általános képeire | 523 |
A művészet szerepe a kultúra egészében | 526 |
A nyelv | |
Az életágak egymásban való tükröződése és összeszövődése a teljes életben | 528 |
A teljes élet osztatlan megnyilvánulása mítoszban, erkölcsben és vallásban | 529 |
A nyelv is mindenoldalú életmegnyilatkozás | 530 |
A nyelvbölcseleti eredmények bizonytalansága | 530 |
A nyelvbölcselet alapkérdései | 532 |
A nyelv meghatározásának nehézségei | 532 |
A nyelv az emberi tárgyi kultúra része, tárgyi kultúrhatás | 533 |
A nyelv legjellemzőbb vonásai | 534 |
Saussure nyelvelmélete | 537 |
Beszéd és nyelv | 538 |
A nyelvi tárgy, mint artikulált hangkép | 540 |
A nyelvi hangkép, mint jelentést jelölő jel | 541 |
A nyelvi hangkép, mint jelentésének szimbolikus ábrázolása | 542 |
A szókeletkezés két forrása | 544 |
A beszéd megértése; a beszédből lecsapódó nyelv, mint a beszéd táplálója | 546 |
A nyelvnek, mint társadalmi kultúraalkotásnak holléte | 547 |
A nyelv elméleti-logikai oldala és meghatározó tényezői | 547 |
A nyelv gyakorlati oldala és meghatározó tényezői | 551 |
A nyelv művészi oldala és meghatározó tényezői | 553 |
A nyelv háromféle meghatározó tényezőinek összeszövődése a nyelvalakításban | 554 |
A nyelvalakulás törvényszerűségeinek megállapítási nehézségei | 555 |
A nyelvalakulás főtényezői és hatásuk egyes alapvető törvényszerűségei | 556 |
Az immanens nyelvalakulást befolyásoló külső tényezők | 558 |
A nyelv belső alakja | 559 |
Nyelvbölcseleti és nyelvtudományi feladatok | 561 |
A nyelvi törvények szövedéke | 563 |
Az idegen nyelvhatás és lehető következményei | 566 |
A nyelv kihalása a nyelvközösség elpusztulásával | 567 |
A nyelv szerepe és jelentősége az emberi kultúrában | 568 |
Az ember és a nyelv | 569 |
A mítosz | |
A mítosz, mint szóhagyomány | 571 |
A mítosz mindenoldalú életmegnyilvánulás | 571 |
A mítosz világnézeti "tudás" | 571 |
A mítosz, mint történeti "tudás" | 571 |
Mítoszelméletek | 573 |
A vízözöz- és tűzözönmítoszok | 574 |
A férfilázadás mítosza; a sárkánymítoszok | 577 |
A mítosz, mint filozófikus tudás | 579 |
A bölcseleti jellegű mítoszok tárgyai és legfőbb forrásuk, az oksági magyarázó törekvés | 581 |
A személyes és szellemi, varázsosan ható okok nagy jelentősége a mítoszban | 582 |
A filozófikus mítoszok főbb fajtái | 582 |
Az asztrális mítoszok | 582 |
Túlvilágmítoszok | 584 |
A mítosz erkölcsi vonatkozásai | 584 |
Az állatok szerepe a mítoszban | 584 |
A mítosz művészi mivolta | 585 |
A mítosz gyakorlati oldala és hatása; a mítosz, mint a gyakorlati életet irányító meggyőződéses tudás | 586 |
A mítosz teljes, összefoglaló meghatározása | 587 |
A mítoszvándorlás | 587 |
A mítoszalakulás főtényezői és legfőbb jelentéstörvényei; a mítosz kifejlődése és pusztulása | 589 |
A mítosz alakjai; mítosz és mese, monda és legenda; a mítoszkör | 591 |
Az ember és a mítosz | 593 |
A mítosz lehető igazságtartalma | 594 |
Az erkölcs | |
Mítosz és erkölcs | 596 |
Az erkölcs mivolta | 597 |
Az erkölcs legfőbb megnyilvánulásai | 598 |
A szokás | 599 |
A szertartás | 600 |
A világnézet | 602 |
Természetes és természetfölötti világnézet és erkölcs | 604 |
A természetfölötti világnézet és erkölcs két alakja | 605 |
A mágikus világnézet és erkölcs: babona és varázslat | 605 |
A vallás | 609 |
A mágikus és vallási erkölcs ellenkezése | 612 |
A sajátos erkölcsi érték lényegében valláserkölcs forrásai | 612 |
A metafizikai igazságkérdés felmerülése az erkölcsi érték nyomában | 614 |
A személyes Isten eszméjére épülő vallás a legtökéletesebb | 615 |
A vallási magatartás lelki alaptényezői | 616 |
A vallási élmény lelki kibontakozása | 616 |
Az egyéni vallás szerkezete | 618 |
A társadalmi vallás szerkezete | 619 |
A természetes erkölcs | 620 |
A mágikus erkölcs és diabolikus véglete | 621 |
A vallás és a benne felmerülő értékrendszer | 623 |
Az erkölcs az ember ősi tulajdona | 625 |
A vallás eredetére és kialakulására vonatkozó tanítások és elméletek | 626 |
A természetfölötti erkölcs valószínű ősi kialakulása | 631 |
A kulturális fejlődés általános alaptörvényeinek érvényesülése az erkölcs fejlődése terén | 637 |
A vallási és a mágikus erkölcs dialektikus alakulása és e fejlődés lelki forrásai | 638 |
A vallásalakulás iránya a nagy történeti vallásokban | 641 |
A kereszténység mint a vallási erkölcs betetőzése; a keresztény vallás jövője | 642 |
Az ember és az erkölcs | 644 |
A kultúra egységes egésze | |
A kultúrbölcseleti összefoglalás nehézségei | 645 |
A kultúrbölcseleti összefoglalás lehetősége | 647 |
A kultúra szövedékének alapszálai | 650 |
A társadalmi és kulturális alap- és felsőépítmény kérdése; a társadalmi ideológia problémája | 651 |
A kultúraágak összeszövődésének rendje a kultúra egészében | 657 |
A kulturális hivatások és a társadalmi rendek kialakulása és fejlődése | 659 |
A kulturális tradíció és a nevelés | 663 |
A kulturális élet társadalmi vezetése | 664 |
A kultúraalakulás történeti törvényeinek kérdése | 666 |
A kultúra történeti törvényszerűségeinek összetevői és bonyolult szerkezete | 667 |
Az emberi kultúra természeti és egyes külsőségesebb történeti jelentéstörvényei | 670 |
A kulturális élet dialektikus vonásai és dialektikai jelentéstörvényei | 672 |
A kultúrakörök és kölcsönhatásaik törvényszerűségei | 675 |
A kulturális életvonal törvényszerűségének kérdése | 676 |
A kultúrák tehetség-, élet- és értékkülönbségei; a kultúrakarakterológia problémája | 679 |
Kultúrakarakterológiai vázlatok | 680 |
A világkultúra problémája; kultúra és civilizáció | 685 |
A kultúraideál megvalósításának problémája | 689 |
Az ember és a kultúra | 689 |
Névmutató | 691 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.